Keresés: „bér” (182 találat)

A péntektől várható rendkívüli időjárási helyzetre készült fel a város vezetése, a közterület felügyelőkkel és a Városgondozás Eger Kft. munkatársaival.

Sós István alpolgármester kiemelte: rendkívüli intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy ne történjen tragédia. A Városgondozás teljes járműparkja ügyeletben áll, felkészülve a várható havazásra és szibériai hidegre. A közterület- felügyelők a rendőrséggel és a polgárőrséggel párhuzamosan járják a veszélyeztetett területeket. A háziorvosoktól és a családsegítőtől begyűjtik azok névsorát, akik egészségügyi állapotuk miatt fokozott ellenőrzésre szorulnak, hogy az idős, egyedülálló, nehéz anyagi helyzetben élő és magukról gondoskodni nem tudó emberek ne legyenek kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
Az alpolgármester arra kéri a szórakozóhelyek tulajdonosait, hogy a hétvégén 22 óra után már ne legyenek nyitva, nehogy valaki éjszaka a hidegben, ittas állapotban bajba kerüljön. Az iskolákban plakátok és szórólapok segítségével hívják fel a fiatalok figyelmét a hideg okozta veszélyre.

Meleg Tibor vezető közterület-felügyelő elmondta: a dűlőkben lakó embereket keresik fel és tájékoztatják a várható szélsőséges időjárásról és arról, hogy baj esetén hogyan tudnak segítséget kérni.
A Városgondozás részéről Ferenczi Tamás azt hangsúlyozta, hogy minden munkagépük szolgálatban lesz, 24 órás ügyeletet tartanak, és kérik a lakosokat, hogy parkoló autóikkal ne akadályozzák a szóró autók közlekedését. Felvették a kapcsolatot Juhász Attilával a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával, hogy szükség esetén a „Börtön a városért” program keretében ők is segítsenek a járdák síkosság-mentesítésében.

A hajléktalanszállókra, a MÁV és VOLÁN pályaudvarokra várják a fedél nélkülieket és szükség esetén más önkormányzati ingatlant is be fognak üzemelni.

Segélyhívó számok: Polgármesteri Hivatal:36/523-758 A családsegítő ügyelet: 36/320-583 Városgondozás: 411-144

Forrás: Egriszín

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

Drámai mértékű elszegényedési folyamat zajlik Magyarországon, ami a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának köszönhető – mondta Dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Ahogyan a politikus fogalmazott: a népnyúzó kormány leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja, ők azok, akik a keresetük többségét fogyasztásra költik. Hozzátette: Heves megyében is megállíthatatlan mértékben nő a munkanélküliség. A bérekhez képest irreálisan magasak a munkába járás költségei, nőttek a vasúti és a közúti személyszállítás díjai, az üzemanyag pedig minden környező országban olcsóbb.
A politikus kiemelte: Magyarországon ugyanannyi bér egyre kevesebbet ér.  Az euro/forint árfolyam rekord mélységekbe zuhant. Mint mondta: ez nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás-bővítést sem.
A nyugdíjpénztári befizetések államosítása óta nemzetközi bizalmi válság alakult ki hazánkkal szemben, ezért egyre többen érzik úgy, hogy határon túlra menekítik a vagyonukat. Az általános terhek korábban nem látott mértékben növekedtek. Amennyiben ez a folyamat nem áll meg, illetve az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal, úgy tavaszra fizetésképtelenné válik Magyarország – tette hozzá Dr. Sós Tamás.

Sikeresnek ítélte a korábbi megyei fenntartású intézmények átadás-átvételét Horváth László a Heves Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízott a hétfő sajtótájékoztatón, ahol felvázolták az Heves Megyei Intézményfenntartó Központ feladatait.

Január elsejével életbe lépett az új alkotmány és ezzel egy időben állami kézbe kerültek a korábbi megyei fenntartású intézmények. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, legfontosabb feladatuk a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartása, működtetése.

Az átadás-átvétel problémamentesen lezajlott- fogalmazott Horváth László vezető kormánymegbízott. A megyei önkormányzatok eladósodtak, az adósságcsapdából az állam segítségével kerülnek ki. Most az állam világosan megjelöli feladatait, amit képes ellátni és fedezni. A dolgozóknak nem kell azon izgulniuk, hogy megkapják-e a fizetésüket –emelte ki a kormánymegbízott.

Az átvett intézmények közé tartozik 9 szociális és 13 közművelődési és oktatási intézmény, valamint tulajdoni részesedése lesz a Heves Megyei Vízmű Zrt-ben és három Térségi Integrált Szakképzési Központban. Viszont nem tartozik bele a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bródy Sándor Könyvtár  és a kórház.  A dolgozók jogviszonya nem változik és a munkabérük sem- emelte ki Benedek István a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője. Hatékony és biztonságos irányításra törekszünk, szigorú gazdálkodást ígérünk a 2012-es évre, mely a közbeszerzési eljárások által olcsóbb és fegyelmezettebb lesz. Ebben az évben 5,7 milliárd Ft-ból gazdálkodunk- mondta a vezető. A központban 57 kormánytisztviselő dolgozik, akik az önkormányzattól lettek átcsoportosítva, és csupán 5 alkalmazottól kellett megválnunk- emelte ki Benedek István.

Forrás: Egriszín

Több változással is számolniuk kell az utasoknak január 1-jétől az Agria Volán Zrt. járatain.

A nyugdíjasokat érinti, hogy megszűnik a regisztrációs jegy, azaz elég egy igazolvánnyal alátámasztani az ingyenes utazásra jogosultságot. A helyi közlekedésben 2011-ben megváltott 220 forintos elővételi  menetjegyek 2012. január 5-éig használhatók fel. Ezt követően a helyközi autóbusz-állomás elővételi pénztárában visszaválthatóak, vagy kiegészítő díj megfizetése mellett az új 240 forintos értékű jegyre cserélhetőek.

A 2011. év decemberében, a második félhónapra megváltott bérletjegyek érvényességét 2012. január 5-éig meghosszabbítják. Az utazási tarifák január 1-től a helyi és helyközi közlekedésben egyaránt emelkedtek.

Domán Lászlót 75. születésnapja alkalmából köszöntötte Habis László polgármester, kedden a Városházán.

Városunk vezetője kiemelte, Domán László 3 nagy területen alkotott maradandót: elsőként a dohánygyár igazgatójaként kitűnő menedzseri képességével és az akkor még nem ismert minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakításával, valamint az Egri Labdarúgó SE szakosztály elnökeként betöltött pozíciójával.
Domán László az egykori egri dohánygyár igazgatójaként 1000 embert foglalkoztatott. Elmondta, amikor elkezdték a fejlesztési munkát, a városban náluk volt a legalacsonyabb az átlagbér, viszont amikor átvette a Philip Morris már a legmagasabb lett. Támogatták az egészségügyet, a sportot, az emberek továbbtanulását. Az ő keze alatt a gyár a legnagyobb iparűzési adót fizető cégekhez tartozott a városban.
Habis László a dohánygyár 100 éves történetének aranyidőszakának nevezte a Domán László által igazgatott éveket.

Forrás: Egriszín

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A korábban beterjesztett és a héten fő számaiban némileg módosítottan elfogadott költségvetés is megbukott.

-          Ez a fideszesek számára is nyilvánvaló, mégis megszavazták a dilettáns gazdaságpolitika eredményét, azt a költségvetést, ami szociális válságba fogja sodorni az országot, ha a kormány nem változtat az elhibázott szabadságharcos politikán – kezdte Katona Tamással, volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárral, az MSZP országos elnökségi tagjával tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán Egerben, a Hotel Flórában.

A sajtó képviselői értesülhettek a 2012.évi költségvetés gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól, melynek egyenes következménye lehet – a mostani gazdaságpolitika folytatásával -, hogy tavasszal finanszírozhatatlanná válik Magyarország államháztartása.

-          Máris megbukott a formai alakban elfogadott 2012. évi költségvetés. Most nem nyújtottak be módosítókat, hanem úgy fogadta el a kormány, hogy tudják, hogy nem jó. Nem jött be Orbán Viktor újratervezése sem, így jövőre recesszió lesz a magyar gazdaságban – mondta el Katona Tamás.

Elhangzott az is, hogy jövőre 1-1,5 százalékos GDP csökkenés lesz, melynek következménye, hogy a munkanélküliség 10 százalék fölé fog emelkedni Magyarországon. Ez Heves megyében körülbelül 15 százalékos állástalanságot jelent majd, ami hatalmas szám. Körülbelül 5 százalékos inflációval kell számolni, „elszabadult” a forint.

A lakosság életszínvonalának további romlásához fog vezetni a 3-4 százalékos reálbércsökkenés, ami 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.

Jövőre a munkavállalók háromnegyede fog rosszul járni, hiszen ennyien keresnek 210 ezer forintnál kevesebbet. A FIDESZ-KDNP-kormány gazdaságpolitikája csak a gazdagabb rétegnek kedvez.

Katona Tamás elmondta, hogy - a megszorítások ellenére is - novemberben 780 milliárd forinttal több volt az államadósság, mint ez év januárjában.

2012-ben tovább emelkednek a rezsik, az adók, az alapvető fogyasztási cikkek árai. Szociális válság van kibontakozóban, tavaszra pedig finanszírozhatatlanná válik az ország, államcsőd fog bekövetkezni, amennyiben az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal.

A Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények igazgatói, pénzügyi-gazdasági vezetői számára a napokban szakmai értekezletet rendeztek a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóságánál, ahol Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy a szociális és a gyermekvédelmi intézmények dolgozói részére a jogszabály által biztosított lehetőségekkel élve a megye ki tudja fizetni a két százalékos kereset-kiegészítést.

Szabó Róbert közgyűlési elnök az értekezleten elmondta, hogy komoly feladat az önkormányzat és a kormányhivatal közötti intézményi átadás-átvétel lebonyolítása, mind az új, mind a régi fenntartónak.

Az elnök örömmel jelentette be, hogy a szociális és a gyermekvédelmi intézmények dolgozói részére a jogszabály által biztosított lehetőségekkel élve a megye ki tudja fizetni a két százalékos kereset-kiegészítést, összesen 37 millió 395 ezer forint értékben. Az érintett intézmények munkatársai szintén megkapják a szociális továbbképzés után járó, de 2008 óta elmaradt illetményüket, ami 4 millió 966 ezer forint. Mindezt még decemberben kifizeti a megyei önkormányzat, az összeg átlagosan félhavi bért jelent az intézmények dolgozóinak.

Szabó Róbert hangsúlyozta: a megyei önkormányzat úgy szeretne búcsúzni az intézményeitől, hogy a dolgozókkal szemben valamennyi elmaradását pótolja, így azokat is, amelyek az előző vezetés tevékenysége során halmozódtak fel.