Keresés: „egyetem” (127 találat)

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

A már korábban több helyütt is felvázolt programjukból adtak ízelítőt ma a polgármesteri székért küzdők a Városháza Dísztermében. Mind az öt polgármester-jelölt részt vett a vitán. A kisebb szócsatákat leszámítva kulturált és higgadt hangnemben zajlott a moderátor által vezetett esemény.

Az egri jelöltek – Bányász Róbert (EFV), Habis László (Fidesz-KDNP), Mirkóczki Ádám (Jobbik), Nagy István (MSZP) és Tarsoly József (független) – a gazdaság; sport, oktatás, ifjúságpolitika; szőlő- és bortermelés, idegenforgalom és egészségügy témákban vitáztak.

Az öt témához a jelöltek egyenként két percben nyilatkozhattak, majd egy perc állt rendelkezésükre, hogy reagáljanak a korábban elhangzottakra. Tarsoly Józsefet leszámítva minden polgármester-jelölt hozott magával egy 20 fős csapatot.

18.05: Kisorsolták az ülésrendet. A jelöltek jelenleg néhány mondatban bemutatkoznak. Mind az 5 polgármester-jelölt megjelent. Mirkóczki Ádám bejelenti, hogy tegnap született meg első gyermeke.

18.10:  Tarsoly József elmondta, hogy azért nem hozott magával szimpatizánsokat, mert annyian támogatják őt, hogy senkit nem akart megbántani azzal, hogy csak húsznak ad lehetőséget közülük.

18.15: Az első téma a gazdaság. Nagy István (MSZP) szerint az önkormányzatnak sok eszköz van a kezében, hogy segítse a vállalkozókat. A városi cégekben való aktív részvétel és azok fejlesztése kiemelten fontos feladat. Az elmúlt 4 év szerinte az elhibázott szerződések ciklusa. A szemétszállítás díja is azért ilyen magas, mert a város rossz szerződést kötött. A biomassza fűtőmű is egy olyan szerződés, amelyet nem gondoltak eléggé át.

18.18: Mirkóczki Ádám (Jobbik) egy teljes vagyonleltár elkészítését szorgalmazná. Az elmúlt 20 évet átvilágítaná a nyilvánosság bevonásával. Csak ezután válnának realitássá a gazdasági lépések – mondta. A munkahelyteremtést is fontosnak véli. A laktanya és az Egervin szerinte közel ezer új munkahelyet jelenthetne a jövőben.

18.20: Habis László (Fidesz-KDNP): Az M3-as autópálya és Eger közötti összekötő utat megvalósítja a következő választási ciklusban. Az Intermodális csomópontot is említi. Ebben a témában is jól haladnak az előkészületek. Egy helyi Széchenyi tervet is szeretnének kidolgozni. A helyi vállalkozóknak sok kedvezményt kívánnak nyújtani. A szemétszállítási helyzetet örökölték Habis szerint.

18.22: Bányász Róbert (EFV): Élhető Egert szeretne, jó közérzettel. Ezt a gazdaság fellendítésével érnék el. A munkahelyteremtés feltételeinek javítását szorgalmazná. Ezen kívül a fiatalok itthon tartását is lényegesnek tartja. Kidolgozták, hogy a rászorulóknak ingyenes legyen a szemétszállítás.

18.25: Tarsoly József (független): Szerinte túl sok a város adósságállománya. Ezt kezelni kell, s nem úgy, hogy megaberuházásokkal terhelik az egrieket. Munkahelyteremtésről azt mondta, hogy a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni, nem a kirakat cégeket. Turizmus fellendítésével is javítana a gazdasági mutatókon.

18.24: Nagy István reagálásában elmondta, hogy a közösségeket segítené. A turizmust is fellendítené, de nem úgy, hogy 64 milliót ad filmek támogatására.

18.26: A multik és a helyi kisvállalkozások életterét felülvizsgálná Mirkóczki. Úgy véli, hogy a nagy cégek monopolhelyzetbe kerültek a városban

18.28: Habis László sajnálatát fejezi ki, hogy az MSZP lejárató kampányt indított ellene. Elmondta, hogy ők leszámoltak  az előző városvezetés szélhámosságával.

18.30: Bányász Róbert szerint be kéne fejezni néhány nagyberuházást. A humánerőforrást fejlesztené. Az egri kereskedők helyzetét segítené.

18.32:  Tarsoly József elmondta, hogy az ide települő cégeknek az elmúlt 4 évben több, mint 900 milliós adókedvezményt adott a város. Szerinte ez nem érte meg. Az Agora túl drága - modta.

18.33: Oktatás, sport, ifjúságpolitika a téma.

18.34: Mirkóczki úgy véli, az egri sportlétesítmények nem alkalmasak a tömegsportok végzésére. A városi stadion rossz állapotban van - mondta. Az oktatásban nem tartja jónak az erőltetett integrációt. Az erőszak terén zéró toleranciát  hirdetnének. Az első lakáshoz jutás segítését fontos feladatnak tartják.

18.37: Habis László tovább támogatná a sikeres sportágakat. Az utánpótlás nevelése szerinte kiváló Egerben, ezt a jövőben is segítené. Büszke arra, hogy Eger a régió szellemi központja, és hogy a megyeszékhely egy igazi iskolaváros. Lehetővé tenné, hogy Eger egyetemi város legyen. Fontosnak véli, hogy a szakképzést erősítsék.

18.40: Bányász Róbert olvassa a mondatait. Azt is akadozva. Azt mondja, hogy minden lehetőséget megragadna, hogy fejlesszék az oktatási intézményeket. Megfelelő programokat kínálna a szabadidő eltöltéséhez.

18.42: Tarsoly József úgy véli, Egerben nincs elég ifjúsági program. A szabadban eltölthető szabadidős tevékenységeket szorgalmazza, ezeket is támogatná. A környezettudatos szemléletmód kialakítását szeretné az iskolákban. A szakképzés helyzetén javítana. A fiatal szakembereknek nagyobb teret adna, és itt tartaná az ifjúságot a városban.

18.45: Nagy István szerint ciklusokon átívelő programokra van szükség. Esélyt teremtene a rászorulóknak, lehetőséget a tehetségeknek. Az oktatási intézményeket felújítanák. Szerinte az 1,7 milliárd elég az Agora megvalósítására. Ő is helyben tartaná a fiatalokat. Munkahelyet és otthont teremtene számukra.

18.47: Mirkóczki reagál: szakmai fórumokat hozna létre, amely a frissen végzett szakembereket tömöríti. Nagyobb teret adna nekik.

18.48: Habis László elmondta, hogy fejlett, kiterjedt a város ösztöndíj rendszere. De ezt tovább javítaná. Fedett jégpályát hozna létre, és a stadion futópályáját is renoválná.

18.49: Bányász Róbert olcsóbbá tenné az uszoda használatának díjait.

18.50: Tarsoly József: mindenképpen kell jégpálya, mert a mosanit eltüntette a városvezetés. A fiataloknak családbarát munkahelyeket hozna létre.

18.52: Nagy István a tömegsportra nagyobb figyelmet fordítana.

18.52: Szőlő- ás bortermelés az új téma.

18.53: Habis lászló hatékonyabb összefogást, nagyobb támogatást ígér. Az Egervinről is szól. Mindenképp megoldást fog találni a helyzet kezelésére. Kutató intézetet korábban egy politikai döntés hozta nehéz helyzetbe - mondta.

18.55: Bányász Róbert hozzászólása enyhén szólva sem összeszedett. Említi, hogy a szőlőtermelők támogatását újragondolná

18.57: Tarsoly József: Eger óriási adottságokkal rendelkezik a szólótermeléssel kapcsolatban. Az Egervinről azt mondja, hogy a város elszalasztott lehetőségei miatt jutott a már-már kezelhetetlen helyzetbe a cég.  A borturizmusban nagy lehetőség van, ezeket kiaknázná.

18.59: Nagy István is az Egervinről beszélt. Elmondta, hogy ők néhány éve szorgalmazták, hogy összefogással kezeljék a helyzetet. Az Egri Borok Gyertyás Házát a hegyközség kezelésében hagyná. Szerinte a bor vonzza Egerbe az embereket, ezért mindent meg kell tenni a szőlő- ás borágazat fejlesztéséért.

19.02: Mirkóczki Ádám úgy látja, hogy állami segítséggel meg lehetne menteni az Egervint. A Jobbik nem csupán a lobbi által előtérbe került borászokra figyelne. Újrapozícionálná az egri borok marketingjét.

19.05: Habis reagál. Állami közreműködéssel kell megoldást keresni az Egervin megmentésére úgy, hogy a város is az ügy mögé áll. Büszke arra, hogy a város külterületei rendezettek.

19.06: Bányász Róbert egy olyan céget hozna létre, amely középkategóriás borokat állítana elő, és a helyi szőlőermelők szőlőjét vásárolná meg.

19.07: Tarsoly József úgy látja, hogy minden évnek a bor évének kellene lennie. Szerinte Habis nincs tisztában a külterületi utak állapotával.

19.08: Nagy István szerint, ha a város megvenné az Egervint, nem járna rosszul.

19.09: Mirkóczki Ádám a marketingre helyezne sokkal nagyobb hangsúlyt.

19.10: Az újabb téma a turizmus.

19.10: Bányász Róbert kiemelte, hogy Eger az értékek tárháza. Mégis csökken a turisták száma. Külföldön népszerűsítené a várost.

19.13: Tarsoly József azt említette, hogy a parkolók kérdése és az alternatív helyi közlekedés fejlesztése kiemelten fontos területek a turizmus témájában. A bor, a vár, a park, a környezet külön-külön nem egyedi, de ezt jól ötvözve, komplex kínálatot kell felmutatni. Egerben most nincs jó turisztikai koncepcó véleménye szerint.

19.15: Nagy István tenni kíván a turizmus fellendítéséért. A TDM-mel kapcsolatban azt mondta, hogy a szervezetben az EVAT Zrt. dönti el a fontosabb kérdéseket a szakemberek helyett.

19.17: Mirkóczki Ádám a marketing online formáját elégtelennek tartja Eger esetében. Ezt fejleszteni kell. Egernek a legjobb pr szakembere még mindig Gárdonyi Géza. De erre az ágazatra többet kellene költeni, igazi szakembereket alkalmazni.

19.19: Habis László a meglevő értékeket újrafogalmazná. A gyógyidegenforgalom fellendítésére egy 1,8 milliárdos beruházást valósítanak majd meg. Nemzetközi rendezvényeket, konferenciákat hozna Egerbe.

19.22: Bányász Róbert kezdi a reagálást. Fejleszteni kellene a nyitvatartási időket és a lehetőségéket - hangsúlyozta. "Bizonyos változtatásokat kellene kieszközölni."

19.23: Tarsoly József szerint a beruházások nem elegendőek, hiszen az intézményeket meg kell tölteni tartalommal.

19.24: Nagy István szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Habis által említett 1,8 milliárdos beruházás meg fog valósulni.

19.25: Mirkóczki nem érzi, hogy a Kepes-hagyaték tömegeket vonzana Egerbe.

19.26: Habis László kéri, hogy a pocskondiázást fejezzék be. Eger nincs olyan rossz helyzetben, mint ahogy azt a többi jelölt mondja.

19.27: Az utolsó téma következik: az egészségügy.

19.27: Tarsoly József kettéosztaná a beteg emberek kezelését és az egészségmegőrzést. Az egri kórház helyzetét mindenképp rendezni kell. Vissza kell szerezni az emberek bizalmát, hiszen aki teheti, az nem Egerben kezelteti magát. Egészségmegőrző programokat kezdeményezne.

19.30: Nagy István is a prevenciót tartja a legfontosabbnak. Ennek legjobb eszközének a tömegsport feltételeinek javítását gondolja. Egészségesebb élelmiszereket tenne az egri boltok polcaira. Az oktatási intézményekben fejlesztené a sportolási lehetőségeket.

19.32: Mirkóczki Ádám úgy véli, hogy az egészségügy azért lehetett most téma, mert nehéz helyzetbe hozták korábban a kórházat. Visszahozná az egri egészségügyi intézményekbe a közelmúltban elvándorolt szakembereket.

19.34: Habis László az alapellátás helyzetét javítaná. Kiemeli, hogy már eddig is ezen dolgoztak, bíztató eredményekkel. A Lajosvárosban javítanák a betegellátás feltételeit a következő lépésben. Biztos abban, hogy rendezni tudják az egri kórház helyzetét.

19.36: Bányász Róbert szerint a kórház esete példátlan volt annak idején. Úgy véli, hogy rossz megoldást hozott a megye vezetése akkor, amikor engedte privatizálni a kórházat. Visszahozná a régi szakorvosokat Egerbe, akik közül szerinte sokan világhírűek. Fejlesztené a kórház műszaki felszereltségét.

19.38: Taroly József kezdi a reagálásokat.  Az idősebbeknek is kínálna aktív programokat. Fejlesztené a kerékpárút hálózatot. Polgárbarát városházát hozna létre, hogy kevesebb pszichiátriai beteg legyen Egerben.

19.39: Nagy István azt mondja, rossz döntést hozott a megyei önkormányzat a kórház ügyében anno.

19.40: Mirkóczki Ádám reméli, hogy felelősebb döntéseket hoznak majd a megye vezetői a jövőben.

19.41: Habis László elmondta, hogy hazaárulással ért volna fel, ha nem fordulnak el a megye vezetésétől a kórházügyben.

19.42: Bányász szerint az egészségügyet nem azért találták fel, hogy azt politikai célokra használják.

19.43: 2-2 percben még szólhatnak a jelöltek.

19.43: Tarsoly József: "Tarsolyban a város jövője!" - kezdi. Azt mondja, hogy a jelenlegi városvezetés stílustalan és középszerű. Pártérdekek helyett a város lakóinak érdekeit venné alapul. Össze kell fogni szerinte Egerért. Holnap koncertekkel és borkóstolóval várja a választókat délután az Eszterházy téren.

19.45: Bányász Róbert nem akar megalázó és nem emberhez méltó küzdelmeket. Az embereket akarja képviselni. Nem fognak figyelembe venni pártérdekeket a jövőben sem.

19.47: Habis László kiemeli, hogy az elmúlt négy évben mindenben arra törekedett, hogy Eger fejlődjön és jól működjön. Országgyűlési képviselőként is a város érdekeit tartja szem előtt, és ezt kívánja a jövőben is polgármesterként újra, ha megkapja a bizalmat.

19.49: Mirkóczki Ádám azt mondja, hogy a Jobbik az élő lelkiismeretet jelenti. Szerinte az igazság akkor is igazság marad, ha a tenger fenekére süllyesztik. Ők azon lesznek, hogy ezek az igazságok mindenképp a felszínre kerüljenek.

19.51: Nagy István: "Látványberuházás helyett munkahelyteremtést!" Olcsóbb közszolgáltatásokat akar Egerben, s nem csak a belvárosra koncentrálna. Felújítaná a járdákat és az utakat, és  a hétköznapi emberek érdekeit tartjaná szem előtt.

19.52: A vita befejeződött.

Forrás: Egriszín

Nagy István:

Mirkóczki Ádám:

Habis László:

Tarsoly József:

Bányász Róbert nem kívánt nyilatkozni.

Eger értékeit sorakoztatja fel az Agrianum napok rendezvénysorozat a hétvégén. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ által első alkalommal megrendezett esemény az úgynevezett Agrikumokat, épületeket, személyeket, családokat, kulturális rendezvényeket hivatott bemutatni hagyományteremtő szándékkal.

Az I. Agrianum egyik helyszíne a Vár, ahol pénteken a gyerekek Várjátékok keretében idézik fel Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényének jeleneteit. A programban az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatóját követően Dobó István várkapitány végvári vitézzé avatja az ifjakat.
Szintén a Vár ad otthont a IV. Mekcsey István Kupa - Országos Íjászversenynek szombaton.
Nem lehetne hagyományos egri program néptánc nélkül sem. A város méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban. Eger és környékbeli néptáncegyüttesek részvételével rendezik meg az Agria Néptáncnapot szombaton a Dobó téren. A rendezvény felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben folytatnak a lelkes néptáncoktatók azt a célt szem előtt tartva, hogy folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék kulturális nevelésében.
A Kálvin Ház Eger múltjáról szóló előadásokkal készül az Agrianumra. A programban szó lesz többek között a fertálymesterségről, a XVIII. századi önkormányzati ítélkezésről, boszorkányperekről.

Az Agrianum napok tiszteletére több étterem levéltári adatok alapján készít menüt és az intézmények féláron kínálnak belépőt.

Az AGRIANUM programja:

Október 1. péntek
10.00
VÁRJÁTÉK
Egri és Eger környéki 6. osztályos diákok részvételével előzetes jelentkezés alapján!
Helyszín: Vár, Dobó tér
A Várjáték során az egri és az Eger környéki gyerekek megidézik az 1552-es várvédők tetteit, diadalát, életre keltve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Az idén 28. alkalommal kerül megrendezésre a Várjáték. Vitézi próbatételek, az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatója várja a jelentkezőket, Dobó István felesketi a csapatokat a vár védelmére, kézműves műhelyekben alkothatnak a vitézjelöltek, a játék végén pedig Dobó István végvári vitézzé avatja a résztvevőket.

15.00
DOBÓ KARDJA ÁTADÁSI ÜNNEPSÉG
Az egri Dobó Kardja Rend minden évben ősszel, az eredeti magyar vitézi szablya hiteles másolatával jutalmazza azt a személyt vagy személyeket, akik Eger városát személyükben, tetteikben, karakterükben, elkötelezettségükben kimagasló szinten képviselik. Az átadásra mindig egy kulturális műsorral színesített, felemelő ceremónia keretében kerül sor. A kitüntetettek személyéről a 2008 – ban alakult Dobó Kardja Rend dönt. Az, hogy ez évben ki kapja, legyen egyelőre meglepetés.
Helyszín: Városháza

17.00
IDŐ ÉS LÉLEK
HERCZEG ISTVÁN festőművész és grafikus kiállítása
Köszöntőt mond: Ponyi lászló EKMK igazgatója
Megnyitja: H.Szilasi Ágota művészettörténész
Közreműködik: Császi Emese hegedűn
Támogató: Losonczi Csaba kézműves borász
A kiállítás megtekinthető október 24-ig minden nap 13.00 – 17.00
Helyszín: Szent Hedvig  Kollégium Galériája, Eger Dobó tér 6.
Főiskolásként Egerbe kerülő, 1967 óta Egerben élő művész a művészeti és a kulturális közéletben mindig aktív szerepet vállal: több kulturális esemény kigondolásában és kivitelezésében is aktívan részt vett, ezek közül a legjelentősebb a Középkori Piactér. A tanítás sem marad ki tevékenységi köréből: jelenleg az egri Eventus Művészeti Szakközépiskola tanára, de az egri Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén is tanított évekig. Elsősorban grafikus, de a festészet is  vonza, és  alkotótársa az egri Marcipánia megalkotójának, Kopcsik Lajosnak is. Művészete féltéssel terhes kiáltás az ember természeti és társadalmi életterének, környezetének megóvásáért, életben tartásáért.

Október 2. szombat
10.00
IV. MEKCSEY ISTVÁN KUPA - ORSZÁGOS ÍJÁSZVERSENY
az Egri Vitézlő Oskola szervezésében
a Dobó István Vármúzeum és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával.
Helyszín: Vár

15.00
AGRIA NÉPTÁNCNAP - Egri és Eger környéki néptáncegyüttesek találkozója
15.00 Gyermek néptáncegyüttesek műsora
16.00 Országgáment Borcsa avagy megy a kendő vándorútra
Gajdos zenekar gyermekkoncertje
17.00 Aprók tánca
17.30 Ifjúsági- és felnőtt néptáncegyüttesek műsora
18.00 Táncház
Helyszín: Dobó tér
Esőhelyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Városunk méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban.
Rendezvényünk felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben végeznek lelkes néptáncoktatóink egy célt szem előtt tartva: folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék és magyarságunk megélése szempontjából.

17.00
EGER ANNO – előadások Eger múltjáról
Bujdosné dr. Pap Györgyi, történész-muzeológus:
Válogatás Hevesi Sándor álló- és mozgókép gyűjteményéből
Várkonyi György, Fertálymesterek főkapitánya:
Eger fejlődése a fertálymesterség tükrében
Dr Petercsák Tivadar, az EKF tanszékvezető egyetemi tanára:
A fertálymesterség emlékei
Dr Nemes Lajos, a Levéltár igazgatója:
Eger város önkormányzatának működése a XVIII. században, különös tekintettel az ítélkezésre (boszorkányperek, gyilkosság, lopás, rablás)
Dr Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója
Hit és tudomány Eszterházy Károly világképében
Helyszín: Kálvin Ház

AGRIA  GASZTRONÓMIA
A következő éttermek egri specialitásokkal várják vendégeiket:
Fehér Szarvas, Hotel Flóra, Hotel Eger, Park Hotel, Marján Cukrászda, Old Jack’s Pub

50%-os kedvezménnyel látogatható október 1-2-án:
BUTTLER HÁZ
ÉRSEKI GYŰJTEMÉNYI KÖZPONT
FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR

Támogató:
Eger MJV Önkormányzata

Együttműködő partnerek:
Dobó István Vármúzeum
Dobó Kardja Rend
Egri Vitézlő Oskola
Eger Város Fertálymesteri Egyesülete
Főegyházmegyei Könyvtár
Érseki Gyűjteményi Központ

Idén is közelebb kerültek és érthetőbbé váltak a természettudományok a Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok számára egyaránt. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának munkatársai és vendégei ismét több épületben, számos érdekes és igen népszerű programmal várták tegnap a közönséget.

Manapság, amikor a természettudományok iránt egyre csekélyebb érdeklődés mutatkozik – kivéve az Eszterházy Károly Főiskolán –, a játékos és szórakoztató formában bemutatott előadásoknak, a nyitott és pedagógiai érzékkel is megáldott tudósoknak kiemelt szerepük lehet abban, hogy kicsik és nagyok egyaránt visszataláljanak a fizika, a kémia vagy akár a matematika területeire. A Kutatók Éjszakáján Egerben, ahol már délelőtt elkezdődtek a programok, több száz kisdiák és kísérőjük szembesülhetett – többek között – azzal, hogy a matematikusok nem csak logaritmusban képesek mozogni, és hogy a kémikusok is tudnak szórakoztató és érdekes előadásokban beszélni tudományukról.

Az EKF fő programjai idén is két helyszínen: a Leányka úti C-épületben és a Líceumban zajlottak. A Varázstoronyban napenergiával kapcsolatos kísérletek, távcsöves bemutatók és a Camera Obscura is várta a vendégeket. A Leányka úton idén is reggel kilenctől estig voltak előadások és különböző bemutatók. A kíváncsiskodók a számos egyéb program mellett irányíthattak robotot, megpróbálhattak szemétből művészeti alkotásokat fabrikálni, vagy akár megismerhették a főiskola Botanikus Kertjének ritkaságait. Különösen népszerűek és látogatottak voltak az „energikus kémikusok” előadásai, ahol a Kémia Tanszék munkatársai hangos, látványos és olykor szagos kísérletekkel szórakoztatták a közönséget.

Idén is volt Tudományos Szieszta a Kutatók Éjszakáján. Horváth Dezső, nemzetközileg is elismert fizikus a tudomány olyan, ma ismert és elfogadott elméleteit mutatta be, amelyek az világegyetem keletkezését firtatják. Különösen érdekes volt prezentációjának azon része, amely során vázolta, hogy a világvallások tanai és a fizika elméletei nem is állnak oly messze egymástól.

Este lézershow-n és éjjeli lepkefigyelőn is részt vehettek még a kitartó és szenvedélyes kíváncsiskodók. Majd a Kutatók Kocsmájában újra „tarolt” a Kocsmatrükkök c. bemutató, ahol Dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és a közönség vállalkozó kedvű tagjai megmutatták azt is, hogy hogyan lehet kinyitni egy papírlappal egy üveg sört, vagy dugóhúzó nélkül egy üveg bort.

Forrás: Egriszín

Sem körgyűrűt, sem autópályát nem ígér a Jobbik, sőt még azt sem állítják, hogy Egerben minden olcsóbb lesz a választások után – hangzott el a párt ma reggeli sajtótájékoztatóján a Szarvas Gábor utcai Jobbik irodában. Mirkóczki Ádám polgármester-jelölt szerint először egy felmérést kell készíteni Eger teljes vagyonáról, s csak aztán lehet reális ígéreteket tenni.

Eger vagyoni helyzetének felmérése a legfontosabb, átvilágítani az elmúlt ciklusokat, s ezt nyilvánossá tenni az egri polgárok számára is. Ennek hiányában csak felelőtlen ígéreteket lehet tenni, s ebbe ők nem kívánnak beszállni, mert ha ezt tennék akkor akár Eged-hegyi űrállomást is ajánlhatnának – mondta a politikus. Hozzátette, hogy pénze mégis lehet a városnak, hiszen az önkormányzat 2010 év elején 64 millió forinttal támogatta a Szinglik éjszakája című film rendezését. A többi párttal egyetemben fontosnak tartják a munkahelyteremtést. Régóta húzódik az egri borkombinát ügye, Mirkóczki reális célként fogalmazott meg ennek - állami segítséggel történő - megoldásával 200 munkahelyet és további 800-at a laktanya korábbi funkciójának visszaállításával, a felderítők visszatelepítésével. Ez pusztán politikai szándék és ügyes lobbi kérdése – zárta szavait a polgármester-jelölt.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Csillagközi utazásra invitálta vendégeit a Bükki Nemzeti Park a péntek este rendezett csillagászati estjén, a felsőtárkányi Látogatóközpontban. A távcsöves csillagnézéssel egybekötött, sok kérdést és választ felvető előadás aktualitását az augusztusban a Föld közelében lévő Perseidák meteorraj okozta csillaghullás látványos jelensége adta.

Csillagködök, fekete lyukak, spirálgalaxisok és hozzá ezer kétely. Nagy Göncöl, sarkcsillag, Cassius Peia, Vega, Hattyú. Csillagképek és más csodák, amelyek az ember környezetét alkotják. Van-e élet az univerzum távoli vidékein? Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha az ember a természet titkait kutatva rácsodálkozik a világegyetem végtelenségére, mely fantasztikus csodáinak világába Mikó Attila, a Hell Miksa Csillagászati Közhasznú Egyesület elnöke kalauzolta az érdeklődőket a péntek esti bemutatón. Előadásában először elméletben ismerkedtünk meg a legfontosabb csillagképekkel, mint a Nagy Göncöl, majd napnyugta után ki-ki saját szemével is meggyőződhetett a valóság igazáról. Bár emberi értelemmel sokszor nem könnyű megérteni a jelenségeket, a csillagok segítenek, hiszen évezredek óta adnak tanácsot a jósoknak, és mértéket a tudósoknak.
Veszélyesek-e a meteorok? Hogyan keletkezett a Nap. Mindez nemcsak a tudósok elméjét izgatja, az őszinte gyermeki fantázia is rátalál a különös utakra. A találkozón a kisebbek érdeklődését is felkeltették a kozmikus jelenségek, és nagy évezettel kutatták a csillagok útját.

A fantasztikus tejút mellett, a távcsöves bemutatón a látogatók megcsodálhatták a felkelő óriási Jupiter és holdjai fenséges látványát.

Forrás: Egriszín

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, dr. Vida Ildikó 2010. augusztus 10-i hatállyal Lukács Györgyöt az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatójává nevezte ki.

Lukács György 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem logisztika, kül¬gazdaság szakirányán, ok¬leveles közgazdaként.
A diploma megszerzését követően az Adó- és Pénz¬ügyi Ellenőrzési Hivatalnál köztisztviselőként helyez¬kedett el. 1997. évtől osz¬tályvezetőként, 1999. évtől igazgatóhelyettesként dol¬gozott az APEH Heves Me¬gyei Igazgatóságának fel¬számolási és végrehajtási szakterületén. 2007. január 1-jétől hátralékkezelési főosz¬tályvezetőként dolgozott, 2009. június 1-jétől – jelen kinevezésig – szak¬igazgatóként a Regionális Igazgatóság felszámolási és végrehajtási szakterületét vezette.
Az igazgatóváltással kapcsolatban megkérdeztük Gulyás Bernadettet, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának szóvivőjét. De arról, hogy Harsányi Istvánnét, a korábbi igazgatót leváltották, vagy maga távozott, a szóvivő nem adott semmilyen tájékoztatást.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és gyakorlása céllal nyit tanácsadó irodát a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a FEOSZ augusztus elején Egerben, az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületének I. tárgyalójában.

A szövetség az országban először indít fogyasztóvédelmi tanácsadási programot diákok részére azzal a szándékkal, hogy tisztában legyenek jogaikkal, lehetőségeikkel a mindennapi élet során gyakran előforduló akár csekély, akár nagyobb jelentőségű szerződések megkötésekor. Cél, hogy a fiatalokból tudatos fogyasztók váljanak, akik nem csak fogyasztói jogaikkal vannak tisztában, hanem vásárlás előtt tájékozódnak az áru tulajdonságai, minősége, vételára felől, a piacon található hasonló áruk ár-érték arányának összehasonlításával.

Napjainkban a fogyasztók, s ezen belül a diákok az információs társadalom bővülésével számos új típusú jogviszonnyal, szerződéssel találkoznak, melyekkel kapcsolatosan nem mindig ismerik a részleteket. Ebben a helyzetben segíthet a tanácsadás, amellyel Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az érintett felnövekvő generáció látókörét kívánja szélesíteni, magatartását befolyásolni. A FEOSZ szakértője minden héten kedden és csütörtökön délelőtt 9 és 12 óra között készséggel áll a hallgatók rendelkezésére az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületének I. tárgyalójában valamint e-mailen az egeriroda@feosz.hu címen.
A kezdeményezéssel megkeresik az ország más egyetemeit és főiskolát is hasonló tanácsadási tevékenység nyújtása céljából.

Forrás: Egriszín

A Connecting people és a Jégszobrász című filmeket értékelte a zsűri a legjobbnak, a negyedik alkalommal, a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között megrendezett Nemzetközi Slow Film Fesztiválon. A Filmművészeti Nyári Egyetem több évtizedes hagyományára építő, tegnap este zárult eseményen az Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáival is találkozhatott a közönség.

A budapesti Filmszemle után az egri Filmművészeti Nyári Egyetem a legrégebbi filmes rendezvény Magyarországon, mely több évtizedes hagyományát folytatja a 2007 óta megrendezett Slow Film Fesztivál, amely nemzetközi filmbemutatkozást biztosít az alkotóknak.
A fesztivál tegnap esti záróprogramját az Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar műsora nyitotta.
Az Egerre jellemző szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség sok tekintetben más népeknek is köszönhető, hangsúlyozta köszöntőjében Habis László polgármester hozzátéve, hogy fontosnak tartja azt is, hogy Európában minden nemzetnek legyen joga és lehetősége megőriznie saját kultúráját, nyelvét. A város különdíját a Csángó zsoltár című film nyerte el, melynek alkotói példaértékű módon tesznek a csángók megtartásáért. A város és az Agria Film Kft. 100 ezer-100 ezer forintos díjjal jutalmazta Faragó Annamária alkotását.

Dúló Károly filmrendező az anyagi nehézségek ellenére idén is megrendezett egri filmfesztivál jelentőségét hangsúlyozta, amire reagálva Habis László kijelentette, hogy reményei szerint a második ciklusban is polgármesterként megtesz mindent Illés György szülővárosában, hogy a hagyomány folytatódjon, hiszen „egy pezsgő és izgalmas városnak a jövőben is szüksége van ilyen rendezvényekre”.

Mindennek megvan a maga ideje, még a filmnek is, hangsúlyozta Báron György filmesztéta, a zsűri elnöke Eger és a film több évtizedes kapcsolatáról szólva és értékelve az idei, a korábbinál szerényebb és rövidebb fesztivált. Az idei kínálat nem volt olyan gazdag, mint a korábbiak, ennek sajnálatosan az egyetlen magyar produkció a jó példája. A hiányosságok mellett ki kell emelni a spanyol, orosz, kanadai és francia alkotások széles spektrumát, amiben nagyon érdekes és értékes alkotásokat láthatott a közönség.
A program első felében az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáit mutatták be, melynek vezetője Bollók Csaba filmrendező megjegyzésében köszönetet mondott a közgyűlésen a Kepes projektre nemmel szavazó képviselőknek. A filmrendező reméli, hogy a város talál megoldást a helyzetre és a fiatalok számára „az Ifjúsági Ház kiárusítása” után is lesz hely a városban.

A fikciós film kategóriában két díjat ítélt oda a zsűri. Elismerő oklevelet Marina Seresesky spanyol rendező, „El cortége” (A díszkiséret) című filmjéért kapott, a fődíjat pedig Álvaro De La Hoz, a „Connecting people” című, a telefon és az ember szerepét kutató hét perces alkotásáért vehette át.
A legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Alberto Meroni olasz rendező kapta, a „The Ice Sculptor” (A jégszobrász) című 40 perces alkotásáért. A film a természet kiszámíthatatlan szépségeivel teli gleccserek világát az Alpokban kutató fotós belső szellemi utazásának krónikája, fantasztikus képekkel.

Forrás: Egriszín