Keresés: „emlék” (296 találat)

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalomból indítványozták, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa emléknappá október 17-ét.

Október 17-e, "az Egri vár védőinek a török seregek felett aratott dicsőséges győzelme" napjának Gárdonyi Géza emléknappá nyilvánítását kezdeményezte a fideszes L. Simon László.

A parlamentnek benyújtott határozati javaslatában a kulturális államtitkár jelezte, 2013-ban lesz "nemzeti irodalmunk egyik legkiválóbb alkotója", Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója, ebből az alkalomból indítványozza, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa emléknappá október 17-ét.

A határozat elfogadásával a parlament felkérné az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza Egri csillagok című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére.

Forrás: HEOL

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

Márai Sándor nevét viseli az a turisztikai látogatóközpont, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszonyvölgyben alakítanak ki az Új Széchenyi Terv Keretében 2013 áprilisára.

A 380 millió forint értékű beruházás központi eleme a Szépasszonyvölgyben található szabadtéri színpad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Európai Unió és a magyar állam - közölte Zentai László az önkormányzat szóvivője kedden abból az alkalomból, hogy megkezdődött a látogatóközpont megvalósítása.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a Szépasszonyvölgyben, színvonalas vendéglátó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és rekonstrukción esett át a völgy infrastruktúrája. Ugyanakkor a szabadtéri színpad felújítása nem történt meg, így a létesítmény már nem alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szükség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon.

A most induló beruházás keretében felújítják, befedik és alkalmassá teszik 800 néző befogadására a nézőteret. Ugyanakkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó interaktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen.
A komplexumhoz szabadidőpark és egy ökoturisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein.

Szintén fontos eleme a fejlesztésnek a Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, például a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések keretében - sorolta a terveket a referens. Márai Sándor nevét egyébként azért kapja a létesítmény, mert az irodalmár egyik kedvenc témája a jó bor és az egri bor élvezete volt - mondta Zentai László.

MTI

A szociális és a gyermekvédelmi ágazatban dolgozó munkatársait köszöntötte a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) a szociális munka napja alkalmából.

Az egri Megyeháza dísztermében tartott csütörtöki ünnepségen Benedek István, a HMIK vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: fontos ráirányítani a figyelmet a szociális területen dolgozók munkájára, hiszen  ők azok, akik a legnemesebb cél, a rászoruló embertársaik segítése érdekében tevékenykednek nap mint nap. Köszönetét fejezte ki a működtetett megyei szociális intézmények elhivatott szakembergárdájának.
Jelenleg közel 900 fő dolgozik a HMIK fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1574 fő ellátásáról gondoskodnak.
Az ünnepi összejövetelen elismerő oklevelet és emlékplakettet kaptak az intézmények kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkatársai.

Kiemelkedő munkájáért, példamutató emberi magatartásáért oklevelet vehetett át:

Medvéné Pethő Rozália (Csányi Idősek Otthona)
Erdélyi Andrásné (Vámosgyörki Idősek Otthona)
Bíró Irén (Egri Idősek Otthona)
Papp Sándorné (Hatvani Idősek Otthona)
Csorba Magdolna (Parádi Idősek Otthona)
Erdélyi Gáborné (Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthona)
Pécsiné Dudás Mária (Andornaktályai Fogyatékosok Otthona)
Ivanics Jánosné (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete)
Mészáros Róbert (Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona)
Antalné Kovács Márta (Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ)

Az elismerések átadását ünnepi műsor követte, fellépett az Egri Gyermekotthon Terra-kotta zenekara, a füzesabonyi intézmény Moliére színjátszó csoportja, az andornaktályai intézet Color Rock együttese, a Pétervásárai Gyermekotthon Keglevits úti lakásotthonának lakói, valamint a Csányi Idősek Otthona egyik dolgozója, Gulyás Natália.

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Visszakapta a rendőrségtől az egyház azokat a kegytárgyakat, amelyeket augusztus végén loptak el a gyöngyösi Szent Bertalan-templomból.

A 18. századból ránk maradt emlékek nagy részét megrongálták a tolvajok. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia korabeli, áldozáshoz használt ostya őrzésére szolgáló kelyhet és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak a most már előzetesben lévő elkövetők.

Balogh Tibor r. alezredes, a gyöngyösi kapitányság vezetője elmondta: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségét kérték az előkerült kincsek pontos értékének meghatározása érdekében. Az elkövetők elleni eljárást ennek ismeretében folytatják majd.

Juhász Ferenc plébános-kanonok elmondta: a nyár folyamán az egyházi kincstár felújításának kezdetén a gyűjtemény legértékesebb darabjait biztonsági őrizetbe helyezték, a kiállított emlékekről pedig úgy gondolták, a templom karzatán berendezett nyilvános tárlat nem jelenthet veszélyt a kincsekre nézve.

A plébános örömét fejezte ki, hogy előkerültek a több tízmillió forintot érő kegytárgyak. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a 300 ezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel.

Forrás: Heol

Szombaton találták meg családi házában azt az idős nénit, akit Kisnánán csak Boltos Mari néniként emlegettek.
Jószívű, szeretetre méltó volt az idős hölgy az ott lakók szerint, talán emiatt történhetett a tragédia is.
Az itt élők nem emlékeznek hasonló eseményre több évtizedre visszamenőleg sem, összetartó, egymásra figyelő népek élnek ebben a kis faluban, tudtuk meg az egyik szomszédtól.

Szívesen segítenek egymásnak , figyelnek az idősekre, ezért is tűnt fel, hogy az egyedül élő néni nem mozdult ki a házából előző este óta.
A faluban terjengő hírek szerint a nénit brutális kegyetlenséggel ölték meg, talán az előző nap eladott hűtőláda 20 ezer forintnyi áráért. Gyilkosság vagy rablótámadás,  ezt találgatja a falu. Egy internetes sajtóoldal már tudni véli azt is, hogy elfogtak 3 huszonéves férfit, akik gyanúsíthatók a tett elkövetésével. A nyomozás részleteiről csak annyit tudhattunk meg , folyamatban van nagy erőkkel dolgoznak ügyön.

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) hat évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává.

Azóta minden évben szeptember végén számos mesés, kalandos és olvasást népszerűsítő program várja a gyerekeket országszerte.

Ehhez a programhoz kapcsolódott a Balassi Bálint Általános Iskola is. Második alkalommal kerül megrendezésre az  iskolában a  mesenap, melynél a nap során a kalandokra, izgalmakra, találékonyságra, az igazi játékra tették a hangsúlyt, melyen jól érezhette magát gyermek és pedagógus egyaránt.

A mesék varázslatos világának megidézésével a magyar meseírás mesterére, Benedek Elekre emlékeztek.

Az út során - melyet bejártak-először találkozhattak a királyi kancellárral. Miután bemutatták a királynak hozott verseiket, a  kincstárból indulásként szerencsepénzt kaptak, majd segédek hamuban sült pogácsával engedték utjukra a versenyzőket.

Találkoztak  királyi séfekkel, udvarmesterrel, kamarással, börtönparancsnokkal, lovaggal, fityulás szobaasszonyokkal, királlyal, királynéval, mutatványosokkal.