Keresés: „erdő” (158 találat)

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.

A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.

Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.

A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.

Hogy még emlékezetesebb legyen a nap, és hogy a gyerekek a természetben is kipróbálhassák tudásukat, mindenki egy-egy pólóval, hátizsákkal és egy jengával térhetett haza. A szervezők remélik, hogy a gyerekek élményekkel gazdagon térnek haza, és a most tanultakat egy-egy kiránduláson, vagy a pályaválasztásuk során kamatoztatni tudják. Talán néhány év múlva, mint kollégákat üdvözölhetik majd őket!

Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.

Az eredményektől és a pályázaton való részvételtől függetlenül várnak mindenkit az 1 nap az erdésszel programunkra szeptemberben Egerben, ahol újabb ismereteket szerezhetnek az érdeklődők, és testközelből is megtapasztalhatják az eddig tanultakat, és az Erdőmester játékukban szerzett ismereteket.

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság reggel háromnegyed hét óra óta részleges operatív törzset működtet az éjszakai földrengés által leginkább érintett Tenk településen. A megye tizenegy településéről összesen csaknem hatszáz káresetről érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez.

A károk felmérése érdekében megalakított törzs a megyei katasztrófavédelem igazgató-helyettese irányítja, abban részt vett a polgári védelmi főfelügyelő és a kirendeltségek polgári védelmi felügyelői, valamint az érintett katasztrófavédelmi megbízottak. A cél az volt, hogy a lehető leggyorsabban felmérjék, melyek azok az ingatlanok, amelyek a földmozgás miatt életveszélyessé váltak, és amelyeknél azonnali tűzoltói beavatkozásra van szükség. A települést körzetekre bontották, majd két-két fős csoportokban vizsgálták meg a kárt szenvedett települések összes épületét. Számtalan lakóingatlanban keletkezett kisebb mértékű kár, a tűzoltók majdnem húsz helyen már vissza is bontották a sérült kéményeket.

Ezzel párhuzamosan Átányban is vizsgálták a szakemberek a károsodott épületeket. A legsúlyosabb esemény ezen a településen történt, a családsegítő hivatal épületében keletkezett nagyobb kár. Az épület ugyan nem vált életveszélyessé, de a hivatali munkára jelenleg alkalmatlan. Éppen ezért a település polgármestere gondoskodott arról, hogy az intézmény a felújítás ideje alatt egy másik önkormányzati épületben működjön.

Mindezidáig Tenkről közel háromszáz, Átányból több mint kétszáz, Erdőtelekről hatvan, valamit további nyolc településről összesen tizenöt lakossági bejelentés érkezett kisebb károkról az illetékes önkormányzatokhoz. Tekintettel arra, hogy még mindig érkeznek lakossági bejelentések, a károk mértéke később összesíthető.

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.

Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.

Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.

Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.

A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.

Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol

A Gyöngyösoroszi és Károlytáró közötti útszakaszon szombaton reggel 5 órától április 14-én, vasárnap 6 óráig teljes útzárat rendeltek el. Járhatóvá teszik a Bagolyirtás felé vezető erdei utat.

Gyöngyösoroszi-Károlytáró határában a hét elején a biztonságos közlekedést veszélyeztető módon süllyedt meg a közút. Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, kormánymegbízott a szerdai szakmai egyeztetést követően délután lakossági fórumot tartott a településen. Vernyihel Lívia polgármester asszonnyal közösen arról tájékoztatták az ott élőket, hogy a leggyorsabb megoldás a sérült útszakasz kiváltására a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő útpadka, illetve útrézsű megerősítése. Így egy nyomsávon, váltakozó irányban biztosított a folyamatos közlekedés lehetősége.

A munkálatok elvégzéséhez 2013. április 13-án, szombaton reggel 5.00 órától április 14-én, vasárnap 6.00 óráig teljes útzárat rendeltek el. Arra kérik a Károlytárón tartózkodókat, hogy ebben az időszakban ne használják az átépítés alatt álló utat, ezzel is segítve a munkálatok mielőbbi befejezését. Fontos, hogy szerezzenek be elegendő élelmiszert a hétvégére. Természetesen vészhelyzet esetén a mentők bejutását garantálják. Az útépítés ideje alatt a területen rendőrjárőr és a
tűzoltóság is ügyel majd a biztonságra.

A kormánymegbízott javaslatára a Károlytáróról Bagolyirtás felé vezető erdei utat az Egererdő Zrt. járhatóvá teszi, hogy szükség esetén, természetesen fokozott figyelemmel, Galyatető felé is megközelíthető, illetve elhagyható legyen az elzárt településrész.

Időközben elindult a leszakadt út rekonstrukciójának a tervezése, ám a teljes helyreállítás várhatóan több hónapot vesz majd igénybe.

Forrás: HEOL

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház traumatológiai osztályán feküdt hétfőn délután az a két miskolci fiatalember, akit szombaton az Eger Rallye-n vertek meg, gyakorlatilag minden ok nélkül.

Az egyik sértett, Németh Alex elmondása szerint az első kör végén ő és unokatestvére, Patrik odamentek az egyik miskolci versenyzőhöz, hogy érdeklődjenek tőle, folytatja-e jövőre is a versenyzést. A két fiatalember barátnője közben megindult az erdőbe. A fiúk arra lettek figyelmesek, hogy kicsit távolabbról egy négy fős csoportból ketten a lányok után kiabáltak. Alex elindult, hogy a lányok zaklatását számon kérje a kiabálóktól, de odaérve több ütést kapott a fejére, mire összeesett - olvasható a boon.hu-n.

Németh Patrik elmondta, ő arra lett figyelmes, hogy Alex eltűnik egy kocsi mögött, ezért odaszaladt, de már csak azt látta, hogy ketten rugdossák a földön fekvő fiút. Egyikőjüket, aki éppen akkor készült egy újabb rúgásra, Patrik félrelökte, de ezután már ő sem emlékszik semmire: hátulról érte az ütés, majd arccal az aszfaltra zuhant. A támadók kocsiba szálltak és elmentek.

Amikor a két fiatalember magához tért, a rendezvény biztosításában részt vevő rendőröktől és az ott lévő mentőktől is segítséget kértek, de a rendőrök nem intézkedtek, a mentők pedig azt mondták, nem kell őket kórházba szállítani, mesélték.

Alexet végül az édesapja vitte este kórházba, ahol megállapították, hogy koponyaalapi törést szenvedett, és agyi vérömleny alakult ki nála. Az elkövetők egyikét vasárnap civil ruhás nyomozók fogták el, miután Alex édesapja azonosította azt a kocsit, amivel a támadók előző nap elmenekültek - közölte a boon.hu.

A Tv2 érdeklődésére Soltész Bálint, a Heves Megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője azt a tájékoztatást adta, hogy egy férfi jelezte a helyszínen lévő járőröknek, hogy megvertek két fiatalembert. A rendőrök azonnal megkezdték az intézkedést, az ott tartózkodó nézőket tanúkutatás és további adatgyűjtés céljából meghallgatták, melyet követően az ügyben az Egri Rendőrkapitányság hivatalból megkezdte a nyomozást.

A súlyos testi sértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás során, az elvégzett adatgyűjtésnek köszönhetően másnap - az autóverseny helyszínén - az egri nyomozók előállítottak egy férfit és gyanúsítottként hallgatták ki - tette hozzá a sajtóreferens.

Nem megerősített információink szerint a sértettek erősen ittas állapotban voltak.

Forrás: Boon.hu, Heol.hu

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

A Katasztrófavédelem megerősítette információinkat, miszerint ma este fél 7 körüli időben földrengés volt a Heves - Tenk vonalban. Úgy tudjuk, anyagi kár nem keletkezett, de sok helyen megrémültek az emberek, volt ahol a gyerekek az asztal alá bújtak.

2013. február 16-án este, helyi idő szerint 18:19-kor földrengés keletkezett Heves megyében. A rengés sekély mélységben (4 km) pattant ki, magnitúdója az automatikus rendszer meghatározása szerint 3,5 volt a Richter skálán. A földmozgást néhány településen (Heves, Tenk, Erdőtelek környékén) a lakosság is érzékelte. A rengés kisebb riadalmat is okozott, többen a szabadba menekültek. Károkról ezidáig nem érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve rosszabb minőségű épületekben enyhe károk, pl. vakolatrepedések előfordulhatnak.

http://www.foldrenges.hu

Forrás - Földrengés.hu, Piszkéstetői érzékelő állomás

A Katasztrófavédelem közleménye:

Földrengés Heves térségében

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére 2013. február 16-án este negyed hét után érkezett az első lakossági bejelentés, miszerint Tenken földrengés történt. A jelzés alapján a rengés másodpercekig volt észlelhető, amely egy mozgásból állt.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása alapján a földmozgás erőssége 3,5 volt a Richter- skálán. A földrengés mélysége négy kilométer volt. A rengés epicentrumát Egertől huszonnyolc kilométerre mérték.

Mindezidáig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére tizenkettő darab bejelentés érkezett Tenk, Erdőtelek és Heves településekről. A lakossági bejelentések alapján személyi sérülés, illetve anyagi kár nem keletkezett.

2012. évben Heves megyében összesen 2775 eseményhez vonultak a tűzoltók (1808 tűzeset, 589

műszaki mentés). A 2012. év vonulási statisztikája 2011. évhez képest több, mint 10 %-os csökkenést mutat. A különböző káresetek következtében 2012. évben összesen 22 fő civil személy vesztette életét, tűzeseteknél 4 fő, műszaki mentések alkalmával 18 fő hunyt el. Az elmúlt évben a káreseteknél sérült személyek száma összesen 168 fő, ebből a tűzeseteknél 21 fő, műszaki mentéseknél 147 fő. 2012-ben 5 százalékkal kevesebben vesztették életüket, mint az azt megelőző évben, sérüléseket pedig ugyanebben az időszakban közel 20 százalékkal kevesebben szenvedtek el. A tüzek jellemzően szárazfüves bozótos területeken, hétvégi telkeken, útszéli árokpartokon, erdőterületek mellett keletkeztek. Az esetek nagy részében ezek a területek gondozatlanok voltak.

A nagy számban jelentkező tűzesetek a tavasszal jellemző, a száraz gazban és avarban keletkezett tüzek kiemelkedően nagy számára vezethető vissza. Annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, majd megforduljon, minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szabadtéri tüzekkel összefüggő megelőző, tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységre. A katasztrófavédelem mellett a 2013. január 30-án megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kiemelt hangsúlyt fordít a probléma kezelésére.

Azt, hogy a prevenció, azon belül is a hatósági tevékenység milyen eredményes tud lenni, bizonyítja a tény, hogy azon a két területen, amelyen komoly munkát végzett a katasztrófavédelem, látható eredményeket sikerült elérni. Jelentősen mérséklődött a viharokkal, esőzésekkel összefüggő beavatkozások száma. A száraz időjárás mellett arra is visszavezethető, hogy tavaly igazgatóságunk ellenőrizte a belterületi vízelvezetők, árkok állapotát, számba vette, hol vannak veszélyes fák vagy fasorok. Jelentősen sikerült csökkenteni a téves és a szándékosan megtévesztő jelzések számát is. Ez nagyban köszönhető a megyei műveletirányításban szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Az automatikus tűzátjelzők hatósági ellenőrzései is javították a mutatókat. Komoly visszatartó ereje van azoknak a tavaly életbe lépett jogszabályi módosításoknak is, amelyek lehetővé teszik, hogy a téves jelzést kezdeményező személyt a költségek megtérítésére kötelezze a hatóság, a szándékosan megtévesztő jelzést adóval szemben pedig szabálysértési eljárást indítson.

Összességében elmondható, hogy a műveletirányítási központunk hatékonyan végzi munkáját, a tavaly bevezetett PAJZS riasztási rendszer pedig nagyon komoly támogatást jelent a döntés-előkészítésben, az erők és eszközök koordinálásában, mindez szinte valamennyi statisztikai mutatónál csökkenéshez vezetett.