Keresés: „fű” (215 találat)

Veszélyes a vérellátó-állomásnak is otthont adó épület Egerben a kórház területén. A balesetek elkerülése végett a szakemberek körbe kerítették a veszélyesnek ítélt részt. Jelen pillanatban az állomás nem működik, itt nem is várják a véradókat. Gortva József, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója elmondta: a város több helyszínén is várják a közeljövőben a véradókat.

A jelen helyzet nem okoz számottevő fennakadást a véradásban, a kórházi vérkészítmények biztosítottak, ezért műtét nem marad el.

 

KÖZLEMÉNY

Nem életveszélyes az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete

Sajtómegkeresésekre a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az alábbi közleményt adja ki:

A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet határozottan kéri, hogy senki ne terjesszen téves híreket, bizonytalanságot okozva ezzel a lakosságban. A kórház leszögezi, hogy a mérnöki felmérések alapján az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete nem életveszélyes, és a kórház mindent megtett és továbbra is megtesz a biztonságos működés érdekében.

A kórház dolgozói 2013. szeptember 5-én észlelték, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat és a vele egy épületben működő kórházi központi laboratórium épületéről egy kb. 3 kg súlyú vakolatdarab esett le, amely semmilyen személyi sérülést nem okozott.

A kórház vezetése azonnal intézkedett, kordonnal vette körül az épületet, és figyelmeztető táblákat helyezett el. Szakértők és mérnökök bevonásával már megtörténtek a szükséges óvintézkedések, és elkészültek a tervek az esetleges további balesetveszély elhárítására. Addig is a vérellátó a véradásokat más, közismert egri helyszíneken szervezi, amelyről a lakosságot és a Vöröskeresztet tájékoztatta.

                                                                                               Dr. Fűtő László

főigazgató

 

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.

A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.

Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.

A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.

Hogy még emlékezetesebb legyen a nap, és hogy a gyerekek a természetben is kipróbálhassák tudásukat, mindenki egy-egy pólóval, hátizsákkal és egy jengával térhetett haza. A szervezők remélik, hogy a gyerekek élményekkel gazdagon térnek haza, és a most tanultakat egy-egy kiránduláson, vagy a pályaválasztásuk során kamatoztatni tudják. Talán néhány év múlva, mint kollégákat üdvözölhetik majd őket!

Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.

Az eredményektől és a pályázaton való részvételtől függetlenül várnak mindenkit az 1 nap az erdésszel programunkra szeptemberben Egerben, ahol újabb ismereteket szerezhetnek az érdeklődők, és testközelből is megtapasztalhatják az eddig tanultakat, és az Erdőmester játékukban szerzett ismereteket.

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

Hétfőn reggel nyolc óra után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Tiszanánán kigyulladt egy családi ház. A helyszínre a tiszanánai és a hevesi lánglovagok vonultak. Kiérkezéskor megállapították, hogy a tűz már elaludt, az épület egyik szobájában azonban egy elhunyt személy található. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult, melynek eredménye fogja majd megállapítani, hogy mi okozta a tragédiát - mondta el portálunknak Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Galambos Sándorné, a szomszédban lakó hölgy azt meséli, hogy nem volt nagy tűz, úgy tudja, hogy a lakók begyújtottak a kemencébe.

– Bementem a szobámba reggel és észrevettem a tűzoltókat. Nem tudom, mi történhetett. Azt gondoltam, hogy itt háltak, mert lányom tegnap este ment haza busszal és akkor láttam a fiatalembert. Nem volt tűz, azt mondták, hogy befűtöttek a kemencébe. A kályháját ugyanis már ellopták, meg a tévét is, de nem voltam még náluk, nem tudom, hogyan éltek - tette hozzá.

Vámos Boglárka r. őrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy egy 75 éves férfi vesztette életét a helyszínen. Tekintettel arra, hogy idegenkezűség nem merült fel, a Hevesi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretein belül vizsgálja az eset körülményeit. A tűz keletkezésének okát tűzvizsgáló fogja megállapítani.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

Heves megyében a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal, a munkanélkülieké 10 százalékkal csökkent egy év alatt a KSH legutóbbi, 2012. III. negyedévi felmérése alapján.

Elmondható, hogy rosszabb a Heves megyei átlag, mint az országos.

Az egy lakosra jutó fejlesztések összege megyénkben 118 ezer forint, míg országosan 200 ezer forint. Ez jelentősen erősíti a térségünk leszakadását. Tízezrek éheznek ma Heves megyében, köszönhetően a jövedelmek jelentős reálpozícióbeli visszaesésének.

Nem indultak korábban az előző ciklusban eldöntött, kiemelt beruházások…

Megyénk építőiparánál múlt évben további visszaesés volt megfigyelhető.

A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Területi Szövetsége párbeszédet kezdeményez minden demokratával, demokratikus erővel a fejlődés érdekében a megye településein.

A következő hetekben civilszervezetekkel, érdekképviseletekkel, politikai szervezetekkel, gazdasági vezetőkkel folytatunk egyeztetést.

Az esélyteremtés és a felzárkóztatás érdekében az MSZP kidolgozta a Kelet- Magyarország Programot.

                                   Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                            Országos Elnökségi Tag                     Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                    MSZP

Reakció: Korózs Lajos krisztusi küldetése

 

A szocialisták múlt heti, kolozsvári kampányturnéja során Korózs Lajos aláírásával is fémjelzett hitvallás került a Szent Mihály templom vendégkönyvébe, idézem szó szerint: „jöttünk el Magyarországról mi, magyar szocialisták, akik számára az elesettek, a megalázottak, a segítségre szorulók megsegítése a legfőbb cél, miként volt Jézus Krisztusé.”

Lelki szemeimmel látom, ahogyan Korózs Lajos, az MSZP kampányturné egyik reggelén üldögél a luxusszálloda halljában – amely hotel egyébként a Manchester United világsztárjainak is megfelelt hajlékul – és a statisztikai adatokat olvasgatva megállapítja, hogy nagy a szegénység. Mivel rögzítették az idézett krisztusi küldetésüket, így azonnal tenniük kell valamit: megoldásként Sós Tamással tartanak Egerben egy sajtótájékoztatót.

A Heves megyei szocialista misszió figyelmét bizonyára elkerülte az a tény, hogy a családok rezsiköltségeinek mérséklése érdekében a villamos energia, a földgáz és a távfűtés lakossági árát 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökkentette a kormány. 22 éve nem volt példa arra, hogy egy kormányzat ne növelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltséget. Szintén január elsejétől 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mely intézkedés több mint 2,8 millió embert érint, köztük a megváltozott munkaképességűeket, illetve azokat a nőket is, akik a 40 munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Mindezek mellett említést érdemel, hogy megyénkben 67 település, több mint egymilliárd, ezen felül Eger további egymilliárd forint támogatást kapott.

A felsorolt kormányzati intézkedésekkel szemben, Korózs Lajos alternatívaként sokadjára emlegeti a sosem látott szocialista programot, melyet a most meghasonlott és immár vallásos MSZP talán szocialista testamentum néven fog lobogtatni.

Eger, 2013.01.21

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakcióvezető

Káosz van megyénk iskoláiban!

 A FIDESZ-KDNP politikusai 2010-ben a kisiskolák újranyitását ígérték. Ezzel szemben folyamatos a leépítés, az iskolabezárás, a pedagógusok és technikai dolgozók elbocsátása 2013-ban.

A tankerületi igazgatók, infrastruktúra és munkatársak nélkül igyekeznek megoldani a feladatukat. Nem készültek el a működési szabályzatok. Nincsenek kialakítva a feladat és hatáskörök. A felvetődő kérdésekre nem tudnak válaszolni.

Az iskolák igazgatóit megfosztják munkáltatói és gazdálkodási jogosítványuktól.  A központi akarat végrehajtóivá degradálják őket.

Kiszolgáltatott megalázott helyzetbe kerültek az iskolák vezetői, tanárai. Teljesíthetetlen határidőkkel, újabb és újabb jelentések, listák, kimutatások bekérésével.

A helyzet irracionális. Nem jó a diákoknak, szülőknek, tanároknak. Az oktatás résztvevői, kirekesztettként szemlélik az erőltetett iramú homályos tartalmú és célú átalakítást.

A dolgozóknak nincs munkaszerződése, átsorolása. Bizonytalan az idősebb dolgozók foglalkoztatása…

A pedagógusok, az iskolák dolgozóinak felelősségvállalásán múlik, hogy a rendszer még működik.

Az iskolák működtetésének sem biztosítottak mindenütt a feltételei, helyenként már a fűtéssel, villannyal is gond van. Egerben például van olyan általános iskola, ahol már délelőtt 11 órakor lekapcsolják a fűtést, a 6.órára már nagykabátban ülnek a gyermekek az órákon. A tanárok pedig azt kénytelenek mondani a diákoknak, hogy azért történik mindez, mert állami iskola lettek.

Az iskoláknak átgondolatlan intézkedések sorozatát kell végrehajtaniuk.

Az intézkedésekkel a FIDESZ hadat üzent a falvaknak, az ott élők ellehetetlenítése a cél. Lassan ki lehet írni a falutáblákra: „ELADÓ”.

                                    Dr. Nagy Imre                                         Dr. Sós Tamás

                        Heves Megyei Közgy. frakcióvezető              Országgyűlési képviselő

                                          MSZP                                                        MSZP

 

Az egészségi állapotukról, életmódjukról érdeklődve csikarják ki a betegek személyes adatait  egy cég üzletkötői az egri Markoth Ferenc Kórházban, hogy egy későbbi árubemutatón többszázezer forintos edények vagy gyógyászati eszközök megvásárlására késztessék őket. Mindezt a kórház engedélyével teszik.

Egy az arcát és a nevét nem vállaló kórházi üzlet bérlője érdeklődésünkre elmondta, hogy a cég üzletkötői szinte minden nap megjelennek a váróban egy mappával, leszólítják a betegeket, kérdéseket tesznek fel, bemutatják a cég termékeit, majd elkérik a gyanútlan áldozatok elérhetőségeit, hogy később egy árubemutatóra hívhassák meg őket. A bérlő állítása szerint, szabályosan zaklatják a főleg idős embereket, előfordul olyan is, hogy elállták az utat, és szidalmazták azt, aki nem állt meg nekik.

Egy hölgy elmondta, hogy mennyire felháborítja, hogy így zaklatják az embereket a rendelőintézetben és kierőszakolják az elérhetőségüket.

Egy másik beteg arról panaszkodott, hogy csak azután árulták el az ügynökök, hogy mely cégtől jöttek, miután válaszolt a kérdéseikre, és megadta a nevét. Neki nagyon rossz a tapasztalata van velük kapcsolatban.

A kórház közleménye az egriugyek. hu kérdéseire:

"Köszönettel vettük észrevételeiket a kórház rendelőintézetével kapcsolatban. Kérdéseikre a következő válaszokat adom.
A Zepter International Ungarn Kft.-vel határozott idejű (1 év) együttműködési megállapodást kötöttünk. A cég fő célkitűzése az egészségmegőrzés és az egészséges életmód népszerűsítése. A megállapodás többek között kiköti, hogy a Zepter képviselője adatgyűjtést végezhet a rendelőintézetben,. az 1995. évi CXIX. Tv. szerinti tájékoztatással, ugyanakkor tevékenységükkel a betegellátást és a betegeket nem zavarhatják.
A Zepter Kft. az együttműködés értelmében nagyértékű gyógyászati eszközzel támogatja kórházunkat.
Hasonló megállapodásoknál intézményünkben az egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó jogszabályok, az Adatvédelmi Szabályzat, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend az irányadóak.
Eddig kórházunk az Önök által jelzett ügyben észrevételt, panaszt nem kapott. Tekintettel azonban jelzésükre, vizsgálatot kezdeményezek a panasz tárgyában. Egyúttal felhívom a Zepter International Ungarn Kft. figyelmét is, hogy saját hatáskörükben tegyék meg a szükséges intézkedést.

Tisztelettel:

Dr Fűtő László
ügyvezető igazgató"

Forrás: Egriügyek

Aranykor címmel nyílt kiállítás Rostás Bea Piros szobrász rajzaiból a Bródy Sándor Megyei Könyvtár galériájában. A január 11-ig látható tárlat grafikái a Törökországban tanuló művész nőiséggel kapcsolatos motívumrendszerét hordozzák. A műveket nem csak látni, érteni is érdemes.

Rostás Bea Piros szobrász, mellesleg énekesnő is, általában a kőben ragadja meg az univerzumhoz fűződő viszonyát. Ezúttal – nemcsak a hely szűke miatt – rajzait állította ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A művész vibráló személyisége grafikai munkáin is átsugárzik, képzeletének lenyomatai, vonalak, színek ezúttal az „arany” krisztusi korban rajzolják meg a művész személyiségét. Bea ezúttal nem illusztrál, nem magyaráz, csak úgy a nézők elé rakja gondolatait.

Humort sem nélkülöző munkáihoz Herczeg István festő- és grafikusművész vitte közelebb a könyvtár aulájában nagy számban összegyűlt műélvezőket. Herczeg tanár úr izgalmas, elemző előadásában (nem első alkalommal) különösen jól érzékeltette, hogy a műveket nemcsak látni, érteni is érdemes. Nem kerülhetik el a figyelmet Bea visszatérő szimbólumai: ablakok, emberek, akár jelek az univerzumban. Munkássága középpontban persze így is a kő áll, az agyagot kinőtte, a fémet, gipszet nem szereti. „A kő misztikus anyag, sosem lehet tudni, mi van benne. Olyan, mint egy férfi: látunk egy képet, aztán mindig más jön ki belőle.”

Rostás Bea Piros a törökországi Ankarában található Hacettepe Egyetem doktori hallgatója. Tanulmányait idén kezdte el. Törökországban, ahol a legtöbb szobra áll, gyorsan letette a török felsőfokú nyelvvizsgát, előadásait is törökül tartja. Mostani kiállításán húsz kép látható, legtöbbjük egyszerű rajzi technikával. A rajzok önálló művek Bea munkásságában, nem csak szobortervek, inkább egyedi gondolatok hordozói. A gondolatokat ez esetben nem szobor formájában, hanem grafikusan közvetíti a művész, fekete, arany és ezüst színekkel. Elmondása szerint nagyon szereti a színeket, de nem használja ezeket jól, ezért a néhány szimbolikus jelentésű színnel dolgozott.

Munkáin gyakran megjelennek a tipikus női motívumok, formák, amelyek az anyánál, a Földanyánál gyökereznek Bea gondolatvilágában.
„A nő szerepe számomra a teremtés. Hogy gyermeket hozzon a világra. Emiatt mindig a Földanyához térek vissza.” – vallja a művész.
Munkáival Ázsia, Európa, Észak-Afrika különböző helyein találkozhatunk, Magyarországon még nem látható köztéri alkotása, ahogyan ő mondja, még nem jött el az ideje. Rostás Bea a szobrászatot tartja legmegfelelőbb művészeti formaként, amiben önmagát, a nőt mutatja meg. A kőben, ami meglehetősen kemény, férfias munka, a nőies gondolatait jeleníti meg.

Forrás: Egriügyek Fotó: Vámossy Béla