Keresés: „feladat” (337 találat)

Idén 9. alkalommal várja a véradókat a Tv Eger. Június 22-én, pénteken szervezik meg a véradást a segítő szándékú embereknek a Körcsarnokban. Az idei programon főzőversennyel, színpadi programokkal és tanácsokkal várják a véradó donorokat.

A vérkészlet megfelelő biztosítása fontos feladat. A nyári időszakban egyre többet és többet igényelnek a betegek, illetve a kórházak. Ennek a megsegítése érdekében szervezi meg a Tv Eger a Családbarát Donornapot, melyet idén már 9. alkalommal tartanak meg. A 2004-ben elkezdett program minden évben sok segítséget nyújtott a Vöröskeresztnek. Idén június 22-én, pénteken 15 órától kezdődik meg a véradás, illetve a programok, amelyeken este 9 óráig vehetnek részt az érdeklődők. Zenekarok, énekesek műsorával színesítik meg az előadást a szervezők, minden korosztály számára érdekes programmal várják a résztvevőket. A Körcsarnokba látogatók étel-ital kóstolásokon vehetnek részt, megismerhetik az alternatív gyógymódokat, illetve ingyenes szűrővizsgálatok is rendelkezésre állnak majd a helyszínen.

Dr. Rémiás Tibor muzeológust nevezte ki a Heves Megyei Múzeumi Szervezet élére a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ pénteken.

A vezetői feladatok betöltésére idén februárban írtak ki pályázatot. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) vezetője, a szakmai szakértői bizottság véleményét is figyelembe véve, Dr. Rémiás Tibort tartotta legalkalmasabbnak a megyei múzeumigazgatói státuszra szakmai és vezetői felkészültsége alapján. Az új igazgató korábban a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott, több mint 25 éves gyakorlattal rendelkező muzeológus. A kinevezett igazgató beiktatása pénteken összdolgozói értekezlet keretében történt, ahol az új vezető ismertette szakmai elképzeléseit.

A Heves Megyei Múzeumi Szervezethez tartozik - többek között - az egri Dobó István Vármúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény is.

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Május 25-én befejeződtek a 2012. évi tavaszi érettségi írásbeli vizsgák A tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1210 vizsgahelyszínen 136 546 érettségiző írásbeli vizsgáira került sor.

Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai a vizsgázók számára 1.041.143 feladatlapot és CD-t csomagoltak be és juttattak el közel 38.000 biztonsági fóliatasakba, 7.744 dobozban a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a többlépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, körzetközponti jegyzők és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően felkerültek az OH honlapjára, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Május 26-án 8 órától már mind az 512 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a jelzett honlapon.

Az érettségizők számára tehát befejeződtek az írásbeli vizsgák. A vizsgadolgozatok kijavítása után a vizsgázók saját iskolájukban megtekinthetik vizsgadolgozataikat és – amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt – észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: 2012. június 5. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje - az iskola döntésétől függően - ettől eltérhet.
Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra – a vizsga szintjétől függetlenül – szintén 2012. június 5.

Az érettségi vizsgák következő szakasza, az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka június 7-13. között lesz (36.868 szóbeli vizsga, 148 vizsgahelyszínen, 2454 tantárgyi bizottság előtt). Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei/fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három fős tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 18-átől 29-éig lesznek a középszintű szóbeli vizsgákra.

(fotó: ponthatarok.hu)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.

A mérkőzés elején sikerült meglepnie ellenfelét a BVSC női vízilabda együttesének, a félidő után azonban óriásit változott a meccs képe, így a ZF-Eger gárdája megszerezte története első bajnoki címét.

OB I, nők, döntő, 5. mérkőzés
ZF-Eger – BVSC-Zugló Diapolo
12-7 (1-3, 3-2, 6-2, 2-0)
Eger, Bitskey-uszoda, 1600 néző.
V.: Vogel G., Székely B.

EGER: GANGL – ANTAL 3, PENGŐ 1, CZIGÁNY, NEESAHAM 5, SOMHEGYI 2, PÓCSI. Cs.: VÁLYI 1, ZAJÁCZ, ILLÉS H., VERÉB, VARGA, PARÁDI. Edző: Kelemen Attila.
BVSC: Szilágyi – CSABAI 4, Tomaskovics, Ráski, Kisteleki, Tóth I., Illés A. Cs.: Horváth Á. 1, Farkas K. 1, Ráski, Ipacs 1, Kele. Edző: Petrovics Mátyás.

Gól – Emberelőnyből: 6/1. ill. 6/0.
Ötméteresből: - ill. 1/0.
Kipontozódott: Pengő a 28. percben.
Az eredmény alakulása: 0-2, 1-3, 3-3, 4-3, 4-5, 6-5, 7-5, 8-6, 9-6, 10-7, 12-7.

Az egyik fél harmadik sikeréig tartó párharc győztese az Eger, 3-2-vel.

OB I, nők, döntő, 5. mérkőzés
ZF-Eger – BVSC-Zugló Diapolo
12-7 (1-3, 3-2, 6-2, 2-0)
Eger, Bitskey-uszoda, 1600 néző.
V.: Vogel G., Székely B.

EGER: GANGL – ANTAL 3, PENGŐ 1, CZIGÁNY, NEESAHAM 5, SOMHEGYI 2, PÓCSI. Cs.: VÁLYI 1, ZAJÁCZ, ILLÉS H., VERÉB, VARGA, PARÁDI. Edző: Kelemen Attila.
BVSC: Szilágyi – CSABAI 4, Tomaskovics, Ráski, Kisteleki, Tóth I., Illés A. Cs.: Horváth Á. 1, Farkas K. 1, Ráski, Ipacs 1, Kele. Edző: Petrovics Mátyás.

Gól – Emberelőnyből: 6/1. ill. 6/0.
Ötméteresből: - ill. 1/0.
Kipontozódott: Pengő a 28. percben.
Az eredmény alakulása: 0-2, 1-3, 3-3, 4-3, 4-5, 6-5, 7-5, 8-6, 9-6, 10-7, 12-7.

Az egyik fél harmadik sikeréig tartó párharc győztese az Eger, 3-2-vel.

A meccs előtt:

Nagy várakozás előzte meg a női bajnokság fináléjának utolsó felvonását, a ZF-Eger gárdája ugyanis tenisznyelven szólva, az első meccslabdát kihagyta a tegnap délutáni, fővárosi meccsen. Mivel azonban pénteken már begyűjtötte második győzelmét Kelemen Attila együttese, így a Bitskey-uszodában is hasonlóan alakult a helyzet, annyi különbséggel, hogy ezúttal már nem fért bele több hiba, hiszen a BVSC is a bajnoki címért ugrott a vízbe. A feszültség érezhető volt a létesítményben, ráadásul a szokottnál is melegebb klíma várta a drukkereket. A szurkolók lelkesedésére egyébként most sem lehetett panasz, az eddigi két egri összecsapáshoz hasonlóan, most is sokan látogattak ki a Bitskeybe.

1. negyed:

A döntő utolsó találkozója úgy kezdődött, ahogyan eddig még a négy közül egy sem, alig esett gól. Ez az állás ugyanakkor még mindig kedvezőbb volt, mint amit a negyed második részében jegyezhettünk, hiszen kétszer villant a BVSC. Még mielőtt nagyobb bajba kerültek volna a vendéglátók, Ebony Neesham bombázott távolról. A játékrésznek aztán a legvége sem alakult kedvezően, Farkas Kata szerzett újabb fővárosi gólt.

2. negyed:

Hazai részről magyar találatnak még továbbra sem örülhettünk, más kérdés, hogy Ebony Neesham másodjára talált be egy megúszást követően. Úgy tűnt, nyolcpercnyi alvás után felébredtek a mieink, Somhegyi Noémi ugyanis szépségdíjas csavargólt szerzett, ami az egyenlítést jelentette. A következő percek a távoli próbálkozásokról szóltak. Ezt a periódust egy egri megúszás zárta le, illetve Somhegyi Noémi második gólja. Könnyen lehetett volna kettő a különbség, amennyiben Vogel Gábor játékvezető nem kontrafaultot, hanem kiállítást ítél egy egyértelmű helyzetnél, ehelyett Csabai Dóra pillanatai következtek, ez pedig újból fővárosi vezetést jelentett.

3. negyed:

Megint egy hátborzongató ítélettel kezdődött a negyed, a mieink ugyanis elhozták a labdát, egy teljesen egyértelmű szabálytalanság után mégis a vendégek jöhettek. Az ausztrál légiós aztán újfent megcsillant, ezúttal egy ragyogó ejtést láthattunk tőle. A következő két egri támadásnál aztán megint robbant a közönség. Előbb Antal Dóra szerzett időkérés utáni gólt, majd Neesham lekopírozta saját magát, megint ejtésből volt eredményes. Extázisban tapsolhattak a hazai sárga-kék szimpatizánsok, a nagy öröm végén mégis az üröm következhetett, mivel egy, a képzeletbeli gólvonalon úszkáló labdát bent látott a gólbíró. Ezt követően három ZF-gól érkezett, az utolsó mellesleg a találkozó első emberelőnyös góljaként került be a jegyzőkönyvbe. Hatszor talált be a negyedben a házigazda, így pedig közte hárommal vághatott neki az utolsó etapnak.

4. negyed:

A feladat egyszerűnek tűnt az utolsó nyolc percben, nem szabadott a BVSC-t kettőnél több gólt lőni hagyni és akkor megvan az aranyérem. A taktika olyannyira bejött, hogy a negyed első két találatát Antal dóra szerezte, amivel gyakorlatilag eldőltek a fontos kérdések. A folytatásban következhetett az örömvízilabda, így az utolsó percek szerencsére izgalommentesen peregtek le, hiszen az Eger magabiztosan tartotta előnyét. Mindez azt jelentette, hogy Kelemen Attila készülhetett az „ugratásra”. Az egri lányok pedig nem is hagyták ki edzőjük fürdetését, no meg persze a szurkolók sem. Bajnok lett az Eger!

Forrás: HEOL

Eger MJV Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának véleménye a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-én tartott ülésével kapcsolatban.

1.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 17. § (1) értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Az Ötv. szerint ezen szabályokat kell alkalmazni a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekre is. A bizottság megállapítja, hogy az Ötv. 17. § (3) bekezdés alapján a nyilvános testületi ülésen elhangzottak közérdekű adatnak minősülnek, így az írott jegyzőkönyvet és a hangfelvételt erre vonatkozó kérelem esetén ki kell adni, és azok nem is selejtezhetők. A bizottság megállapítja, hogy a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok a vizsgált bizottsági üléssel kapcsolatban nem sérültek.
2.
A KIB elnöke szabad teret engedett egyrészt a napirendekhez nem tartozó felvetéseknek, másrészt a nem megfelelő hangnemnek. Olyan személy szólalt meg, aki nem volt meghívva az ülésre, illetve olyan kérdésről tárgyaltak, ami a napirendi pontok között nem szerepelt. Az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15) önkormányzati rendelet II. mellékletében került meghatározásra a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság feladata és hatásköre. A KIB idegenforgalmi feladata Eger Megyei Jogú Város pozitív jó hírének erősítése, azonban a bizottságon történtek ellentétben állnak ezzel.
A KIB ülésén elhangzott megnyilvánulás ügyében a Heves Megyei Főügyészségnél ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek közösség elleni izgatás, illetve hivatali visszaélés miatt. Az ügyészség, mint a nyomozati eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv feladata megvizsgálni, hogy történt-e bűncselekmény.
3.
Bizonyítható, hogy a júniusi rendezvényre Székhelyi József színművészt nem a szeptemberi bizottsági ülésen történt sajnálatos kijelentés miatt nem hívták meg Egerbe.
4.
A bizottság álláspontja az, hogy a képviselő hivatalos személy, joga és kötelessége is információt kérni és javaslatokat tenni önkormányzati intézmények működésével összefüggésben, azonban ez nem terjed ki utasítások adásának lehetőségére. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján felmerült annak a gyanúja, hogy hivatali visszaélés történhetett.
A bizottság véleménye, hogy a képviselő nem jogosult önkormányzati gazdasági társaság munkájába beavatkozni.
5.
Bizonyítható, hogy sem a szeptemberi ülést megelőzően, sem azt követően az önkormányzatnál, intézményénél, vagy gazdasági társaságánál semmiféle lista nem készült művészek foglalkoztathatóságával összefüggésben.
6.
A bizottság javaslatot tesz a polgármesternek, hogy saját hatáskörben járjon el, és tegye meg a bizottság 1-5 pontban foglalt véleménye alapján a személyi kérdésekben a szükséges intézkedéseket. A bizottság javasolja a polgármesternek, hogy kérje fel az EVAT Zrt. Igazgatóságát annak kivizsgálására, hogy a társaság vezérigazgatója milyen felhatalmazással rendelkezett az EVAT Zrt. többségi tulajdonában álló Művészetek Háza Kft.-t érintő ügyekben a KIB ülésén a társaság képviseletére, figyelemmel arra, hogy a Művészetek Háza Kft. képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. Ezt a képviseleti jogot a többségi tulajdonos nem veheti át. A tulajdonosi jogok gyakorlását a Gt. rendezi. Ebbe nem tartozik bele a bizottság munkájába való beavatkozás.
A bizottság megállapítja, hogy a Művészetek Háza Kft., mint gazdasági társaság nem tartozik közvetlenül az önkormányzatokra vonatkozó szabályozások hatálya alá, ezért a feltárt tények alapján a gazdasági társaság felügyelő bizottság jogosult  lefolytatni az eljárást abban a tekintetben, hogy az ügyvezető eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak és a társaság érdekeinek.

Eger, 2012. május 16.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

forrás: Eger MJV sajtó

Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség  álláspontjától sem. 

Tisztelt Szerkesztőség!

Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:

A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást - melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint - hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.

Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.

Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.

Várkonyi György

Lezárult a nyomozás az észak-hevesi Leader-ügyben – tájékoztatta a nyilvánosságot Horváth László Heves megyei kormánymegbízott. A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekmény elkövetésével, a kár 200 milliós is lehet.

Megalapozott volt a gyanú az észak-hevesi Leader-ügyben – jelentette ki Horváth László kormánymegbízott, aki korábban feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Leader-pénzek szétosztására alakult Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület működésével, felelőtlen gazdálkodásról kapcsolatban.

A folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, illetve más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a szervezet elnöke, Kotroczó István és társai ellen folytatott nyomozást két év után 2012. május 7-én befejezte a Heves Megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozati iratokat vádemelési javaslattal átadták az Egri Városi Ügyészségnek.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület mellett, a Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesületet is gyanúsítják az ügyben, amit a Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület vezetőjének lánya, Kotroczó Judit irányít.
A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekménnyel, amelyek között szerepel csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, köz- és magánokirat-hamisítás.

Az említett bűncselekményekkel okozott kár a rendőrségi nyomozás alapján összesen több mint 200 millió forint.

Leader-pénzek településfejlesztésre

Az Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület két kistérség, a Pétervásárai és a Bélapátfalvai 33 településének összefogásából 2008. július 21-én jött létre. Az egyesületnek induláskor 1.000.000 forint állt rendelkezésére, ez volt az alapítói törzsvagyon.
Az egyesület céljai, feladatai közé tartozik közhasznú tevékenységek keretében nevelési, oktatási feladatok ellátása, a falusi hagyományok, kulturális örökségek megőrzése, védelme, települések fejlesztése, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, az emberi és állampolgári jogok védelme, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, sportesemények rendezése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és áldozatvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitáció, hátrányos helyzetűek beillesztése a munkaerőpiacra, az Euro-atlanti integráció elősegítése, árvíz és belvíz védelem.

Hová tűnnek a közpénzek Észak-Hevesben?

A Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsorában elhangzott, hogy a Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" közel 50 millió forintot számolt el gyanús számlák alapján. Az egyesület ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere kezdeményezésére, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.
A műsorban az is elhangzott, hogy Sós Tamás, az MSZP megyei vezetője is érintett a „hevesi pénzszivattyú” ügyében. A Heves Megyei Közgyűlés akkori elnöke hazugságnak és a közélet kriminalizálásának, politikai célú lejárató támadásnak nevezte az állításokat.

Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője augusztus 18-án, bizonyítékok birtokában feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán.
2010. szeptember 3-án újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László, a Leader szervezet ügyében. A több mint negyven perces felvétel a Leader egyesület egyik munkatársával készült, aki részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.

2010. október 12-én a rendőrség őrizetbe vette Kotroczó Istvánt, az észak-hevesi Leader-egyesület elnökét, P. Gábor vállalkozót és H. Juditot, a munkaszervezet helyettes vezetőjét.

Az ügyben újra felmerült Sós Tamás neve, aki határozottan visszautasította és rágalomnak, manipulációnak minősítette a vádakat. Az elnök hangsúlyozta a már korábban is megfogalmazott gondolatait, melyek szerint semmi köze nincs a Leader programhoz, nem vett részt az egyesület ülésén, sem vezetői megbeszéléseken. Véleménye szerint a Fidesznek nincs mondanivalója és negatív kampányt végez a helyhatósági választások előtt.

Az ügy következő lépéseként 2011. augusztus 31-én meghallgatták Horváth Lászlót a Heves megyei rendőr-főkapitányságon. 2012. május 7-én a rendőrség lezárta a nyomozást, amit több hónapos ügyészségi eljárás követ.

Holló Miklós/Egriügyek