Keresés: „gyakorlat” (174 találat)

Tíz diák vehette át az csütörtökön, az egri képviselőtestületi ülés előtt a megújult “Eger Város Ösztöndíjasa” címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.

Az önkormányzat tíz évvel ezelőtt hozott létre egy ösztöndíj-rendszert, s az erről szóló rendeletet 2011 januárjában több szempontból megújította. A megújult „Eger Város Ösztöndíjasa” program célja, hogy segítsen a tehetséges egri diákoknak a szakképesítés, az érettségi, a diploma megszerzésében, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a képzett fiatalok a városban telepedjenek le.

Támogatást az Egerben élő, jó tanulmányi eredményű és egyben szociális helyzetük miatt rászoruló diákok kaphatnak. Az önkormányzat évente kétszer, februárban és decemberben írja ki a pályázatot, első körben csak felsőfokú intézmények hallgatói pályázhattak a cím és a támogatás elnyerésére. A középiskolások számára szeptemberben jelenik meg a kiírás – tájékoztatott Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője.

Hozzátette: az elnyerhető ösztöndíj tíz hónapos havi tanulmányi támogatásból és egyösszegű támogatásból áll, ami felsőfokú tanulmányok esetén összesen 400 ezer forint. Az eddigi gyakorlattal szemben 2011-től dupla összegű támogatást kaphatnak a tehetséges, szorgalmas és rászoruló egri diákok. Az önkormányzat reményei szerint ezzel az ösztönzéssel is segíthet abban, hogy a helyi fiatalok Egerben keressenek, találjanak munkát.

•    Az ösztöndíj 50%-át tanulmányi támogatásként egyenlő részletekben folyósítjuk, tíz hónapon keresztül.
•    Az egyösszegű támogatás abban az esetben fizethető ki, ha a hallgató igazolja, hogy az államvizsgát követően a képzettségének megfelelő munkahelyen helyezkedett el Egerben. Az egyösszegű támogatás összege szintén 200 ezer forint.

„Eger Város Ösztöndíjasai” (egyetemisták-főiskolások 2011-ben):
Erdélyi Ádám, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem IV. éves hallgatója,
Huszár Janka, a Budapesti Corvinus Egyetem I. éves hallgatója,
Várhegyi Nikolett Dorina, a Debreceni Egyetem II. éves, mester szakos hallgatója,
Stál Zoltán Imre, a Semmelweis Egyetem I. éves hallgatója,
Jakab Katalin, a Miskolci Egyetem IV. éves hallgatója,
Farkas Luca Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem II. éves hallgatója,
Kiss Anett, az Eszterházy Károly Főiskola II. éves hallgatója,
Asztalos Andrea, a Debreceni Orvostudományi Egyetem V. éves hallgatója,
Pászthy Tamás, a Miskolci Egyetem I. éves hallgatója,
és Lukács Krisztina, a Semmelweis Egyetem III. évfolyamos hallgatója.

Az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot legközelebb középiskolások részére írja ki az önkormányzat, idén szeptemberben. 2012 februárjában ismét a felsőfokú intézmények hallgatói pályázhatnak.

Forrás: Egriszín

Az EKF április havi sajtótájékoztatóján, 5 nagyszabású projektbe és eseménybe tekinthettünk be.

-         Ismét rangos eseménynek ad otthont Eger. Immáron harmincadik alkalommal, városunkban másodszor, minden eddiginél több résztvevővel veszi kezdetét a XXX. jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Ez a nagy múltra visszatekintő diákköri mozgalom, lehetőséget teremt a Kárpát-medencében élő legtehetségesebb felsőfokú intézményekben tanuló diákok bemutatkozására. Az EKF diákjai 24 dolgozatot prezentáltak, ami a Miskolci Egyetem diákjai által benyújtott dolgozatok számának felel meg. A tagozat első helyezettjei pályázhatnak a Pro Scientia  Aranyéremre.

-          Ismételt tájékoztatást kaphattunk a felújítási munkálatok folyamatáról, a Leányka úti Kampusz fejlesztéséről az alapkőletételek várható időpontjáról.

-          TÁMOP pályázaton belül komplex szolgáltatásfejlesztést hajtottak végre a minőségi gyakorlati képzés érdekében. Céljaik elérése érdekében kialakították a Hallgatói Centrumot ami már 9 fővel áll folyamatosan diákjaik rendelkezésére. A gyakorló helyek fejlesztésével és új eszközök beszerzésével, elősegítették a nemzetközi versenyképességet, mint az oktatás, mint a munkaerőpiac szempontjából.

-          A Mestertanár Videoportál létrehozásával hatékonyabbá tudják tenni a pedagógusok mindennapi munkáját, a több mint 100 film segítségével folyamatos innovációban részesülnek az alkalmazó tanárok.

-          A felnőttképzés más néven andragógia, fontos szerepet tölt be a mai társadalomban. Az április 27-28. között tartandó konferencián szó  lesz a felnőtt képzés átalakulásáról, a vizsgarendszer megújításáról,valamint a felnőttképzés szabályozási környezetéről, színtereiről valamint a munkaerő-piaci hatásairól.

A katasztrófavédelmi helyzetekről, elsődlegesen az ár- és belvízveszély kezeléséről tartottak tájékoztatót megyénk polgármestereinek.

– A tavalyi nyár jelentős természeti csapásokat hozott, ezek miatt komoly erőket kellett mozgósítani és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Kissé aggódva tekintettünk a tavasz elé, s legyen bármilyen szép idő is most, el kell végezni a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat – mondta a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egri konferenciája kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: nem ismétlődhetnek meg a korábbi mulasztások, mindenkinek tanulnia kell a korábbi hibákból. Hozzátette: a polgármesterek cselekvési felelőssége senki máséval nem hasonlítható össze, ezért rendkívül fontos tudatosítani a feladataikat, átadni számukra a szükséges információkat. A kormánymegbízott szerint tisztában kell lenniük azzal, hogy miként lehet mozgósítani a védelmi erőket, hogy hol vannak a homokzsákok, és ki az, aki azokat ki tudja szállítani akár a hét végén is.

Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: a múlt esztendőben a megye 120 települése közül 88 helyütt kellett védekezni, s sok polgármestert felkészületlenül értek az események. Ezért most az elmélet helyett a gyakorlatra, a kézzel fogható információkra helyezték a hangsúlyt.

A konferencián a vis maior támogatások felhasználását érintő jogszabályi változásokról is értesülhettek a jelenlévők.

Forrás: HEOL

Március 26-27-én tartotta meg szokásos éves magyarországi edzőtáborát Hidetoshi Nakahashi 9. danos mester. Ismerős  már Egerben, hiszen több éve visszatérő vendége a városnak. Idén sem csalódtak, akik ellátogattak táborába. A rá jellemző jókedvvel, mosolygós – de kemény edzéseket tartott. A szeminárium anyaga is igen különleges volt, három olyan formagyakorlat volt a program, amelyek még Japánban is igen kevéssé ismertek. Ezek a formagyakorlatok több száz évesek, közülük a legrégebbi a Matsumura Seisan négyszáz év körüli. Ennek a formagyakorlatnak a bemutatása itt történt meg Kelet-Európában először, és ezt megelőzően is csak Párizsban került bemutatásra januárban. Így a résztvevők igencsak unikális tudás birtokába kerültek. A program része volt még az Ishimine Passai és Matsumura Passai gyakorlat, ami szintén a Shito Ryu stílus jellemzője. A mester elmondta, hogy egy új könyvön dolgozik, melyben nem csak technikáról, de filozófiáról, karate történelemről is szó lesz.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A Heves Megyei Önkormányzat testvérmegyéivel együttműködve március 10.-13 között közös programot szervez „Testvérmegyék találkozója” címmel.

projekt megvalósításához a Heves Megyei Önkormányzat az Európai Bizottság „Európa a Polgárokért” programja keretében 4.722 EUR támogatást nyert el. Külföldről mintegy 80, megyénkből 100 résztvevő várható az eseményre.

Projektpartnerek: Kovászna, Besztercebánya, Przemysl, Heves
Meghívott: Kárpátalja megye

A programot alapvetően kettős céllal szervezzük:
Egyrészt egy szakmai konferencia keretében konzultációs lehetőséget kívántunk teremteni az 5 ország önkormányzati képviselői, hivatali, intézményi szakembereinek részére a közszolgáltatások témakörében (főként az oktatásról, az egészségügyi ellátásról és az esélyegyenlőségről).  A konferencia során szeretnénk az egyes országokban a közszolgáltatások terén bevezetett és alkalmazott jó példákat bemutatni, illetve eszmét cserélni arról, hogy a közszolgáltatások terén működő bevált gyakorlatok miként járulnak hozzá az EU állampolgárainak jólétéhez.
Másrészt szeretnénk lehetőséget nyújtani a kultúrák közötti párbeszédre oly módon, hogy a rendezvényhez keretében kulturális fesztivált szervezünk a testvérmegyékből érkező kulturális csoportok, zenészek, táncosok és kézművesek közreműködésével.
A program időpontja: 2011. március 11-12. (A program résztvevőinek érkezése: 2011. március 10., elutazás: 2011. március 13.)
A program helyszíne: Egri Vár
1. Szakmai konferencia: Dobó bástya konferencia termei
2. Kulturális fesztivál: Egri vár, szabadtéri színpad

Konferencia
2011. március 11. PÉNTEK

A konferencia témája: Az Európai Unió lakosságának jóléte és társadalmi integrációjának segítése a közszolgáltatások minőségének javításával

A konferencia három szekcióban zajlik:
1.    Szekció: Oktatás – Szakképzési rendszerek és jó gyakorlatok Európában (Moderátor és Heves megye részéről előadó: Dr. Szucsik István, osztályvezető, Művelődési, Oktatási és Sport Osztály, Humánerőforrás Főosztály)
2.    Szekció: Egészségügy – Az egészségügyi alapellátás és szakellátás jó gyakorlatai  Európában (Moderátor és Heves megye részéről előadó: Szalainé Cseh Borbála, egészségügyi-szociális ügyintéző, Egészségügyi és Szociális Osztály, Humánerőforrás Főosztály)
3.    Szekció:   Esélyegyenlőség a közszolgáltatásokban Európában - jó gyakorlatok bemutatása (Moderátor és Heves megye részéről előadó: Bozáné Novák Ibolya, osztályvezető, Egészségügyi és Szociális Osztály, Humánerőforrás Főosztály)

A konferencia tervezett programja:

9.30 –   9.40    Köszöntő
9.40 –  10.00    Megnyitó ünnepi műsor (a külföldi kulturális csoportok közreműködésével)
Helyszín: Egri Vár, színpad (eső esetén Reneszánsz terem)

A konferencia folytatása 3 szekcióban (a Dobó bástyában erre a célra kialakított szekciótermekben)
Prezentációk sorrendje az egyes szekciókban:
10.00  -  10.45    Kovászna (RO)
10.45– 11. 30   Przemysl (PL)
11.30 – 11.45    Kávészünet
11.45 – 12.30    Besztercebánya (SK)
12.30  -13.15    Heves (HU)
13.15 – 13.30    Az előadások összegzése

14.30-tól    Várlátogatás és városnézés Egerben

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

A felgyorsult világunkban a pedagógiai szemléleteknek  is változásra, megújulásra van szüksége. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált  módszerekről és  oktatási anyagokról, összefoglaló néven Jó gyakorlatokról tartottak ma konferenciát az Észak-magyarországi Régió pedagógusai. 2010 tavaszától 93 óvoda , általános iskola és középiskola csatlakozott a TÁMOP  pályázati kiírásához és vált előminősített referencia intézménnyé, valamint töltötte fel Jó gyakorlatait egy központi  adatbázisba. További pályázatokkal lehetőségük lesz egymás bevált módszereinek megvásárlására, ezáltal olyan összegekhez juthatnak az intézmények melyeket saját gyakorlataik, eszköztáruk, pedagógusaik fejlesztésére, továbbképzésére fordíthatnak. Az innovatív pedagógusok eddig közel 250 jó gyakorlatot alkalmaznak és ajánlanak egymás figyelmébe, lehetőséget adva ezáltal, hogy a hasonló körülmények között tevékenykedő kollégáig is átvehessék fejlesztéseiket.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közleményben reagált Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra.  Úgy gondolja, hogy a költségvetési hiányhoz személy szerint Hiesz Györgynek és a korábbi szocialista vezetésnek is van köze.

A Heves Megyei Önkormányzat elnöke furcsállja, hogy Hiesz György Gyöngyös korábbi polgármestereként eddig nem aggódott a saját városa intézményeiért. Szabó Róbert szerint Heves megye és Gyöngyös érdeke egyaránt az, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Emiatt kezdeményezett tárgyalást Gyöngyös új vezetésével. Örömmel tapasztalta, hogy Faragó László polgármester úrban megvan az a felelősségtudat, amely Hiesz György úrból és az előző, MSZP-s városvezetésből a jelek szerint hiányzott. A megyei önkormányzat és szűkebb hazánk városainak önkormányzatai között bevett gyakorlat, hogy az adott városok területén lévő megyei intézmények fenntartásához maguk a városok is hozzájárulnak. Az elmúlt években ezt egyedül Gyöngyös nem tette meg, ez valamiért nem volt fontos a korábbi városvezetés számára. A mai vezetés ellenben partnerként fogadta a megye kezdeményezését – áll a közleményben.

„Példaként említem, hogy csak a Mátra Múzeum működését - a normatív támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - évente több mint 90 millió forinttal támogatja a megyei önkormányzat. Teszi mindezt úgy, hogy önkormányzatunknak nem kötelező törvényi feladata a múzeumfenntartás. Mégis, a megye érzi a felelősséget Gyöngyös városáért, hiszen az intézmény sikeressége Gyöngyös és egyúttal a megye hírnevét öregbíti. Számomra egyértelmű, hogy az a tisztességes, ha a működtetés költségeiből a város is részt vállal. Faragó László polgármester úr nyitottnak bizonyult az ügyben és meggyőződésem, hogy ez az igazi, felelős lokálpatrióta gondolkodás” – szerepel Szabó Róbert közleményében.

A közlemény végén a Heves Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a Hiesz György úr által említett óriási költségvetési hiányhoz talán van némi köze személy szerint neki és az 1994-től 2010 októberéig regnáló szocialista városvezetésnek.

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.