Keresés: „iroda” (147 találat)

Lakóház az Árpád-korból

· Kultúra

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Konferencia a gyakorlatorientált képzésről

· Oktatás

15 éves fennállását ünnepli a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Ez alkalomból szakmai konferenciát rendeztek az Agria TISZK és a KVISZ közreműködésével ma délelőtt a Megyeháza Dísztermében. A téma a gyakorlatorientált képzés volt.

A szakmai tanácskozás előtt Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mutatta be a dinamikusan fejlődő intézmény 15 évét. Elmondta, hogy a központi helyen a gyakorlati képzés áll, a diákok az első perctől fogva valódi üzletekben, vendéglátó egységekben dolgoznak, ahol maximálisan ki kell szolgálniuk a vendéget. Az igazgató véleménye szerint, amit gyakorlatban meg lehet tanítani, azt nem szabad elméletben. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a diákok az összes szakmai megmérettetésen nagyon jól szerepelnek.

A konferencia további részében a szakemberek több nézőpontból is vizsgálták a konferencia központi témáját, az előrehozott szakképzés és a kétéves szakképzés indításának feltételeit, a felvetülő problémákra megoldási lehetőségeket kerestek. Felszólalt Dr. Bihall Tamás alelnök, a szakképzésért felelős MKIK képviselője, valamit iskolaigazgatók és szakmai vezetők is szót kaptak: Kóbor Zoltán, a Gundel Szki. Budapest igazgatója, Szalai Imre, a Kereskedelmi Szki. Tatabánya igazgatója, valamint Keveiné Mészáros Erika, a Hansági Szki. Szeged igazgatónője.

Ezután a tanulókat foglalkoztató vállalkozók szempontjából vizsgálták meg az előrehozott szakképzést és a 2 éves szakképzési rendszert, majd Gyetvainé Vitkóczi Marianna, képzési irodavezető és Kósa László alelnök hozzászólását hallgathatták meg a jelenlévők a Heves megyei Iparkamara képviseletében szakképzés, szintvizsgák és szakvizsgák témában.

Forrás: Egriszín

Megújult kerítés a Gárdonyi Emléknapon

· Kultúra

Az íróra emlékeztek és az adományozókat köszöntötték a Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének ma délelőtti átadásán. A Gárdonyi Géza Emléknapon kiállítással és irodalmi teadélutánnal várja az érdeklődőket a Dobó István Vármúzeum.

Az 1952 óta emlékhelyként működő Gárdonyi ház kedvelt célpontja az idelátogató turistáknak. Az épületnek a Dobó István Vármúzeum viseli a gondját, többször végeztek műszaki felújítást rajta. Az idei beavatkozással a tavaszi szélsőséges időjárás miatt megbillent kerítést állították helyre közadakozásból, a Dobó István Vármúzeum  és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület valamint támogatók segítségével.  A Gárdonyi emléknap alkalmából Zsigmond Mihály vállalkozó adta át jelképesen a kapukulcsot Király Júliának, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusának.

Szécsényi Orsolya a vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület 2000 óta ünnepli meg a Gárdonyi Géza Emléknapot, mely iránt komoly érdeklődés mutatkozik a az írót tisztelők körében.
Az Egerbe látogatók 60 %-a, az Egri csillagok regény hatására keresi fel a várat és az emlékhelyeket.
A hagyományosan minden évben megrendezett Gárdonyi Géza Emléknap a gyerekeknek szóló program mellett a felnőtteket is várja a nap folyamán a „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és a novellaíró Gárdonyi témában rendezett tudományos emléküléssel. Az emléknap egyik legnépszerűbb eseménye az irodalmi teadélután, melyet ma délután 17 órakor tartanak a Dobó-bástyában.

Forrás: Egriszín

Felavatták Bartakovics Béla portréját

· Kultúra

Ünnepélyes keretek között helyezték el Bartakovics Béla portréját ma délelőtt, az egykori egri érsek nevét viselő közösségi házban. Az ünnepségen Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója emlékezett a névadóra.

Az Agria Barokk Kamaraegyüttes műsorát követően leleplezték Bartakovics Béla egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja 19. századi portréját, mely mostantól a Bartakovics Béla Közösségi Ház első emeleti folyosóján látható. Az ismeretlen alkotó munkáját, melyen a hatvan év körüli érsek látható, hagyatékból vásárolták meg.
Dr. Gábor László a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány igazgatója köszöntőjében összefoglalta az 1851-ben beiktatott érsek, város életében betöltött szerepét. Az első polgári érsek, akinek nagyon jelentős a múzeumi, irodalmi, pedagógiai munkássága, visszaállította a város és az érsekség kapcsolatát.
Somodyné Jámbor Ildikó a Bartakovics Béla Kulturális Egyesület elnöke a névadóra emlékezve elmondta, hogy a nagy múltú, a város és a megye kulturális életében nagy szerepet betöltő közművelődési intézmény 2005-ben vette fel az érsek nevét. Bartakovics élete és személyisége példa értékű a kulturális élet területén.

Bartakovics Béla

Egri érsek, a Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves- és Külső-Szolnok megyék örökös főispánja.
Felsőelefánton születet 1792. április 10-én. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pazmaneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követőenSellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez itatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprimás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött. Ezután rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavítatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. országgyűlésen.
1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának. 1873. május 30-án Egerben halt meg. Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki.

Forrás: Egriszín

Jótékonysági rendezvény a Hospice Világnapon

· Szabadidő

A Markhot Ferenc Kórház  Kft. Hospice osztálya és az  „ Emberi Méltóságért Közhasznú Alapítvány a Hospice Világnap alkalmából jótékonysági rendezvényt szervez 2010. október 15-én 15 órától az Uránia Mozi nagytermében.

A jótékonysági rendezvény a Hospice Osztály daganatos betegeinek életminőségének megőrzését szolgálja. A Hospice Világnap alkalmából az Agria Mozi egy héten át vetíti Koltai Lajos „Este” című filmjét. A mozi közönsége a Markhot Ferenc Kórház Hospice osztályáról készült rövidfilmet is láthatja október 11-től 15-ig, minden filmvetítés előtt.
A rendezvény fővédnöke Bíros Péter, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.

A jótékonysági rendezvény programja:

A Hospice osztályról készült film bemutatása

Irodalmi műsor: Kelemen Csaba színművész

Interaktív beszélgetés:
Dr. Hegedűs Katalin SOTE Magatartástudományi Intézet Oktatási Igazgatóhelyettes

Halmai Tamás pszihológus Hospice Alapítvány, Budapest

Moderátor: Varhola Regina, az Egri Szent István Rádió szerkesztő-riportere

Trombitaszóló: Vanyó János zenetanár

Irodalmi Műsor: Kelemen Csaba színművész

25 éves Continental Singers

A rendezvény szervezői:
Dr. Conrado Moscoso orvosszakmai vezető
Lubai Sándorné osztályvezető főnővér, az Emberi Méltóságért Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Bemutatkoznak a közgyűlés tagjai

· Politika

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Önkormányzati választás 2010 – percről-percre

· Politika

Elsöprő győzelmet aratott Egerben a Fidesz-KDNP. Habis László polgármester több, mint a szavazatok felével lett befutó, illetve a tizenkét egyéni körzetben tizenegyet nyertek a pártszövetség jelöltjei. Az 1. számú választókörzetben Császár Zoltán (független) kapta a legtöbb szavazatot.

13.30: Az eddigi részvételi adatok alapján Heves megye a második legaktívabb, hiszen egy óráig a szavazók 27,71 százaléka adta le voksát valamelyik jelöltre. Egerben egy óráig 9994-en szavaztak, ez a jogosultak 21,89 százaléka. Az országos részvételi arány délután egy óráig 23,68 százalék volt. Heves megyében a kisebbségi választásokon is az országos átlagnál magasabb az arány. Ez a mutató 37,34 százalékon áll eddig.

14.30: Urnába esett egy gyermek Tiszabőn. Egy édesanya gyermekével jött be. A gyermek beleesett, és az urna beszakadt. Az elnök papírragasztó szalaggal átkötötte az urnát és aláírásával hitelesítette. Az urnát az aláírásokat követően visszahelyezték. A választás törvényes rendje helyreállt.

15.42: Egerben a három órás részvételi adatok az országos és a megyei átlaghoz képest is jóval alacsonyabb arányt mutatnak. 12815-en szavaztak eddig a megyeszékhyelyen. Ez a szavazásra jogosultak 28,07 százaléka. Heves megye egyébként a negyedik legaktívabb: 36.29 százalékon áll. Az országos átlag: 31,47 százalék.

16.06: Egerben szinte biztosan és minden bizonnyal országos szinten sem éri el a részvételi arány az 50 százalékot.

16.25: Korsósné Turai Gertrúd, az egri választási iroda helyettes vezetője tájékoztatta portálunkat, hogy Egerben eddig nem történt semmilyen szabálytalanság vagy rendkívüli esemény. A választások rendben és nyugodtan zajlanak. Elmondása szerint eredményekre 9 órától számíthatunk.

17.45: Még a kora délutáni órákban a Somogy megyei Heresznyén egy választópolgár a szavazóhelyiségbe lépve kiabált, szidta a polgármestert, amiért az utcán álló gyümölcsfáját egy áramszolgáltató cég megcsonkította.

A HVB kérésére nem igazolta magát, a névjegyzéket nem írta alá. Egy polgármesteri szavazólapot elvett, amelyet a bizottság előtt darabokra tépett és az asztalra dobott. Az incidenst követően felszólítás nélkül távozott. A szavazóhelyiségben más választópolgár nem tartózkodott.

Egerben a szavazás menete továbbra is zavartalan. Fél hatos részvételi eredmények hamarosan érkeznek.

18.12: Fél hatig Egerben a választók 36,86 százaléka ment el szavazni. Ez nagyságrendekkel elmarad a megyei átlagtól, amely 47,57 százalékot mutat. Az országos adat 41,77 százalék.

18.30: Leszakadt a mennyezet a szavazóhelyiségben. A Somogyhatvan Cigány Kisebbségi 800-as számú szavazókörben 14:50-kor a mennyezet kb. 2 négyzetméter nagyságú területen leszakadt. (kb. 150 kg súlyú vakolat), az alatta lévő asztal összetörött. Személyi sérülés nem történt. A szavazóhelyiségben szavazó nem tartózkodott. A szavazáshoz szükséges iratok nem sérültek. A rendkívüli esemény a szavazás menetét befolyásolta, ezért az épületen belül (szavazókörön belül) egy másik helyiségbe költözik át az SZSZB, és itt folytatódik a szavazás.

18.35: A megyében 17.30-ig a kisebbségi választáson a jogosultak 61,38 százaléka jelent meg.

19.03: Lezárták a szavazóhelyiségek urnáit. Következik a szavazatok összesítése.

20.18: Feldolgozás állása 76,60 %

Az eddig összeszámolt szavazatok alapján:

1     Habis László     FIDESZ KDNP     7 250     53,09
2     Nagy István     MSZP             2 811     20,59
3     Mirkóczki Ádám     JOBBIK             1 774     12,99
4     Tarsoly József     FÜGGETLEN     1 518     11,12
5     Bányász Róbert     EFV               302     2,21

20.30: Nagy István (MSZP) szerint pártjának  nem kedvezett az alacsony részvételi arány: "Előzetesen is ezt az eredményt vártuk, csak az különbség volt kérdéses. A részvételi arány azt mutatja, hogy a polgároknak elegük van a politikából, jól látható, hogy a tavaszi választási eredményekhez képest a Fidesz-KDNP szimpatizánsai sem voltak aktívak. Annak ellenére, hogy képviselőjelöltjeink valószínűleg nem tudnak frakciót alkotni, szakmai munkájukkal továbbra is a város fejlődéséért fognak dolgozni."

21.02 Feldolgozás állása 93,62 %

1     Habis László     FIDESZ-KDNP     9 337     53,94
2     Nagy István     MSZP             3 548     20,50
3     Mirkóczki Ádám     JOBBIK             2 171     12,54
4     Tarsoly József     FÜGGETLEN     1 907     11,02
5     Bányász Róbert     Együtt a Fejlődő Városunkért     347     2,00

21.09: Az 1. számú választókerületben Császár Zoltán (független) gyűjtötte a legtöbb szavazatot. A többi kerületben várhatóan a Fidesz-KDNP jelöltjei végeznek az élen.

21.36 Jelenleg így fest az önkormányzat összetétele:

Polgármester: Habis László

Képviselők: Csákvári Antal, Csathó Csaba, Ficzere György, Gál Judit, Ifj Jung László, Lombeczki Gábor, Martonné Adler Ildikó, Dr. Misz Mihály, Orosz Lászlóné Ibolya, Rázsi Botond, Sós István, (mindannyian Fidesz-KDNP) Császár Zoltán     (FÜGGETLEN)  Bognár Ignác (JOBBIK) Tóth István (JOBBIK), Dr. Csarnó Ákos (LMP), Nagy István (MSZP), Pál György (MSZP).







1.

21.37: A szavazókörök 95,74 %-ának adatai alapján

1. Habis László (FIDESZ-KDNP): 9 573 szavazat, 54,04 százalék
2. Nagy István (MSZP): 3 625 szavazat, 20,46 százalék
3. Mirkóczki Ádám (JOBBIK): 2 206 szavazat, 12,45 százalék
4. Tarsoly József (FÜGGETLEN): 1 961, szavazat, 11,07 százalék
5. Bányász Róbert (Együtt a Fejlődő Városunkért): 351 szavazat, 1,98 százalék

22.03: 99,31 százalékos feldolgozottság alapján a Heves megyei Közgyűlésben a Fidesz-KDNP nyolc mandátumot szerzett, az MSZP négyet, míg a Jobbik hármat.

22.10: A megyei közgyűlés képviselőinek várható névsora: Fidesz-KDNP: Bossányi László, Deé András, Dr. Gondos István, Horváth László, Oroján Sándor, Sveiczer Sándor Péter, Szabó Zsolt, Tóth Csaba; Jobbik: Bolyki András, Dudás Róbert, Szűcsné Major Ildikó; MSZP: Fekete László, Korózs Lajos, Sós Tamás, Szabó Gyula.

Forrás: Egriszín

Tanirodában a diákok

· Oktatás

A gyakorlati oktatást elősegítő új létesítményt, a vállalati környezetet szimuláló tanirodát adtak át ma délelőtt, az Andrássy György Szakközépiskolában. A gyakorlati munkához elengedhetetlen irodahelyiséget, szakképzési fejlesztési támogatásból hozták létre.

Új tanirodában ismerkedhetnek a vállalti környezettel az Andrássy György Szakközépiskola diákjai. A ma délelőtt átadott létesítmény példa arra, hogy a vállalatok bekapcsolódnak a szakképzésbe, amelynek kölcsönös pozitív hatása lehet.
A tanulók iskolai körülmények között, a valós munkahely szimulációja révén találkoznak vállalati szituációval. A gazdasági-, pénzügyi iroda feladatait közelről is megismerhetik az aktuális tanulmányaikhoz kapcsolódva.

Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte a városi intézmény és a gazdasági szféra együttműködését, melynek eredményeképpen létrejött a korszerű taniroda. Kitért arra, hogy a gazdaság szereplői komoly áldozatokat vállalva hozták létre a létesítményt, hiszen a több mint hétmillió forintos beruházáshoz szakképzési hozzájárulásukat biztosították az intézmény részére.
A polgármester hangsúlyozta a gyerekek számára jól hasznosítható gyakorlati tudást adó tanulás, szakképzés fontosságát. A most átadott taniroda üzenetét jelenti az itt elsajátítható tudás, amely közelebb hozza a munkahelyet és iskolát.
„Hallatlan fontosságot tulajdonítok annak, hogy a fiatalok Egerben munkahelyet találjanak, ehhez viszont magas színvonalú képzésre van szükség.” – fogalmazott a polgármester.

A taniroda létrehozásához szükséges forrásokat a középiskolával kapcsolatban álló gazdasági intézmények, vállalatok, bankok, takarékszövetkezetek szakképzési hozzájárulása biztosította.
Az új létesítményben a diákok számára a tantervben előírt tanirodai foglalkozás keretében sajátítják el a vállalati környezetben található eszközök használatát, emellett üzleti gazdaságtan gyakorlatot is tanulnak számviteli programok alkalmazásával.
A hétmilliós beruházásnak nagyjából a fele építési jellegű beruházás, míg a másik felét az informatikai szakmai felszerelések teszik ki. A továbbiakban is szükség van a képzéshez szükséges nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére.
Rozmán Éva, az intézmény igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy egy oktatási intézménynek ne legyen kapcsolata a gazdasági szereplőkkel.
„ A munkaerőpiac kínálati oldalán lévő vállalatoknak fel kell ismerniük azt, hogy be kell kapcsolódniuk az oktatásba a szakképzésbe, hiszen ez is része a gazdaság beindulásának
A vállalatok az iskolai kapcsolatok erősítésével segíthetik a betanulási idő rövidülését, a tanulmányok alatti természetes kiválasztódást.” – nyilatkozta az igazgatónő.

Forrás: Egriszín

Interaktív líra a könyvtárban

· Kultúra · Szabadidő

Lélegzetvétel - egy folyóirat szellemi-politikai világa. Ez a címe az Interaktív líra következő előadásának a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében, melynek előadója Dr. Széchenyi Ágnes, a Válasz című folyóirat avatott kutatója.

Dr. Széchenyi Ágnes az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a vendége az Eszterházy Károly Főiskola Kepes György Szakkollégiuma szervezésében indult 12 részes, Interaktív líra című előadássorozat második részének szeptember 28-án kedden,17.30-kor.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa munkásságának fontos területe a Válasz című folyóirat története és szerzőinek, a népi íróknak tevékenysége, szellemisége.
Kutatásai eredményeit számos formában feldolgozta, elsőként a Válasz-antológia született meg, majd a második világháború előtti Válasz monografikus feldolgozása. Közben terjedelmes szakmai beszélgetéseket készített a lap egykori szerzőivel, illetve irodalom- és eszmetörténészekkel. Menedékház című kötetével Sárközi Mártának állított emléket. A szerző egyre intenzívebben foglalkozott az 1946 őszén újrainduló folyóirattal is, s elkészült annak monografikus bemutatásával.
A Lélegzetvétel c. könyve a nagy és eredeti anyag úttörő feltárása, egy folyóirat és szellemi-politikai világának nagyszabású feldolgozása.

Forrás: Egriszín

Egymilliós ZF adomány a szikszói kórháznak

A tavaszi észak-magyarországi árvíz elöntötte a szikszói II. Rákóczi Ferenc kórházat is, tönkretéve a műszaki berendezések és műszerek egy részét. Ezek pótlására fordítják azt az egymillió-negyvenezer forintot, amelyet az egri ZF Hungária Kft. és ZF Lenksysteme Hungária Kft. dolgozói és vezetői gyűjtöttek össze.

Az adománylevelet a két vállalat vezetői, dr. Ulrich Diller és Őszi Csilla, valamint Ulrich Herkommer, továbbá a szakszervezet képviseletében Birinyi Miklós és Bajzát Krisztián adták át csütörtök délelőtt a ZFH irodaházában dr. Tiba Sándor kórházigazgatónak. Mint a ZFH irodaházában megrendezett találkozón dr. Ulrich Diller elnök-vezérigazgató elmondta, a gyűjtés a dolgozók kezdeményezésére indult, akik annak ellenére is adományoztak, hogy a gazdasági válság miatt a termelés és ezzel a jövedelmük is kisebb, mint korábban. A két cég vezetői is csatlakoztak a gyűjtéshez, aminek eredményeként egymillió forintot meghaladó összeg gyűlt össze.

Az árvíz napjait felelevenítve dr. Tiba Sándor elmondta, hogy az áradat éjszaka tört be a kórházba, és negyven perc alatt 120 centiméter magasságban elöntötte a földszintet. Épp csak annyi idejük volt a dolgozóknak, hogy az emeletre menekítsék a betegeket. Mivel az iszapos ár nyomán mintegy nyolcvan millió forintos kár keletkezett, minden adomány nagy segítséget jelent a normális működési feltételek újbóli megteremtésében, hangsúlyozta a kórházigazgató, aki felajánlotta, hogy viszonzásképpen vállalják a ZF-es dolgozók rehabilitációs kezelését.

Forrás: Egriszín