Keresés: „teherautó” (136 találat)

Teherautó és személygépkocsi ütközött össze frontálisan hétfőn kora délután a 33-as főúton Besenyőtelken.

Hétfőn háromnegyed egykor érkezett a riasztás a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Besenyőtelek belterületén, a Borostyán Presszó előtt egy személygépkocsi és egy tehergépkocsi rohant egymásnak. A füzesabonyi és a hevesi tűzoltók, valamint Egerből egy műszaki mentő egység vonult a helyszínre.

A személygépkocsiba egy súlyos sérült beszorult, akit a kiérkező tűzoltó egységek két feszítő-vágó berendezés segítségével szabadítottak ki a járműből, majd átadták a mentőknek.

A fiatal, 18 éves helyi férfi egyedül utazott.  A tűzoltóknak még sikerült élve kimenteni a roncsból,de hiába  érkezett helyszínre mentőhelikopter is, már nem sikerült megmenteni fiatal férfi életét, a mentőben életét vesztette.

Úgy tudjuk, a 20 év körüli fiú egy sóderszállító teherautóba rohant bele. Az ütközés következtében a teherautó egy villanyoszlopot is kidöntött, ezért az áramszolgáltató szakemberei is a helyszínre érkeztek.

A műszaki mentés és a rendőrségi helyszínelés teljes útzár mellett folyt. Az eset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja.

A HEOL információi szerint az áldozat a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Tiszafüred támadója volt.  A 18 éves fiatal Egerben nevelkedett, majd játszott a Diósgyőrben, a Gyöngyösben és a Jászapátiban is.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Csütörtökön reggel egy kisbusz borult árokba Tura és Zsámbok között, délután pedig egy kisteherautó ütközött szalagkorlátnak az M3-as autópályán.

 Szalagkorlátnak, majd egy oszlopnak csapódott egy kisteherautó az M3-as autópályán csütörtökön délután egy óra körüli időben – tájékoztatta a heol.hu-t Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. - Az esethez a füzesabonyi tűzoltókat riasztották. A járműbe beszorult egy ember, őt a lánglovagok feszítővágó segítségével szabadították ki, majd átadták a mentőszolgálat munkatársainak, akik a sérültet kórházba szállították.

- Csütörtökön reggel egy kisbusz borult az árokba Tura és Zsámbok között. A hatvani tűzoltók a jármű áramtalanítását végezték, illetve megszüntették a forgalmi akadályt. Az autóban négyen utaztak, szerencsére a balesetben senki nem sérült meg - monda el Antal Erika.

Forrás: HEOL

Valószínűleg harckocsi lőszereket találtak a Töviskes-völgyi kútban ma délután.

A megyei Autósport Szövetség, több évnyi kihagyás után ismét versenyeket szeretne rendezni az Eger melletti Töviskes-völgyben. A szebb napokat látott versenypálya megtisztításához néhány napja láttak hozzá.

A völgyben lévő kút tisztításakor találták a nagy méretű lőszereket. Egy részük láthatóan veszélytelen, néhányról azonban feltételezik, hogy akár fel is robbanhat.

A munkások értesítették a rendőrséget: a tűzszerészek megérkezéséig körbekerítették a lőszereket.

A verseny szervezői elmondták: rengeteg hulladékot szedtek össze a kútból és a környékről, de teherautónyi mennyiség kerül vissza éjszakánként.

A lakók panaszkodnak a Verpelét-Kápolna útvonal mentén: évek óta óriási, 40 tonnás teherautók hordják a követ. A házak megrepednek, az utak tönkremennek, közlekedni veszélyes. Egyes söfőrök versenypályának használják a közutat, fittyet hányva a korlátozásokra.

2009-ben az előljárók biztatására demonstráltak, félpályán lezárták az utat, hogy felhívják a figyelmet az áldatlan állapotokra.

A megoldás a verpeléti rakodó lenne, ahonnan vasúton szállíthatnák a követ. A bánya tulajdonosai a költségeket is vállalnák, de az engedélyeket és a földterületet még nem sikerült megszerezniük.

A tegnapi havazás után hófúvás nehezíti országszerte a közlekedést. Andornaktálya és Mezőkövesd között egy kb. 500 méteres szakasz főleg teherautóval nehezen járható. Lezárás nincs, úgy tudjuk Nyékládházáról elindultak a hókotrók.

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Sirok-Kőkútpuszta és Verpelét között teherautók fordultak keresztbe a havas, csúszós úton hétfőn. Volt olyan sofőr, aki több órán át várt a segítségre rakományával, a síkos úton nem tudott tovább menni. A bajba jutottak végül a tűzoltók segítségével tudtak elindulni. Szerencsére baleset ezen a szakaszon nem történt.

Súlyos baleset történt Ivád külterületén a 23-as úton egy tehergépkocsi elgázolt egy férfit.

Egy 41 éves mátramindszenti férfi gyalogolt Ivád külterületén a 23-as út mentén, amikor elütötte egy külföldi rendszámú tehergépkocsi.

A cseh rendszámú teherautót vezető férfi a rendőröknek elmondta: a sötétben ugrott elé a gyalogos, esélye sem volt megállni. Az elsődleges megállapítások szerint a kocsi szabályosan közlekedett.

Információink szerint a gyalogost súlyos koponya- és láb sérülésekkel szállították kórházba.

A helyszínelés idejére az utat lezárták, a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.

Egy ember súlyosan megsérült Gyöngyösön, amikor egy személyautó és egy teherautó összeütközött.

Személygépkocsi és tehergépkocsi ütközött össze Gyöngyösön a Hunyadi út és a Jászsági út kereszteződésében szerdán délelőtt. Az elsődleges adatok alapján a személygépkocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a teherautónak, így utóbbi az ütközés következtében nekiütközött egy villanyoszlopnak, amit ki is döntött.

A balesetben a személyautó sofőrje súlyos sérüléseket szenvedett, a mentőszolgálat munkatársai a hatvani kórházba szállították. A vezetőnél alkalmazott alkoholszonda pozitív értéket mutatott - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Forrás: HEOL