Keresés: „termés” (295 találat)

Várhatóan ez év júniusától lehetőség nyílik az EMVA LEADER vidékfejlesztési stratégiák megvalósítását célzó pályázati lehetőségre. Az Eger Vidék Kincsei Helyi Akciócsoport a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát végzi, mely a hamarosan megjelenő VM rendelettel együttesen határozzák meg a pályázati kritériumokat.

Kérjük a lefedettségünkön működő/élő természetes személyeket; önálló tevékenységet végző magánszemélyeket; mikro-, kis- és középvállalkozásokat; nonprofit szervezeteket és egyházakat, települési önkormányzatokat, települési nemzetiségi önkormányzatokat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokat illetve bármely egyéb szervezetet segítsék munkánkat fejlesztési elképzeléseik megosztásával annak érdekében, hogy olyan tevékenységeket, beruházásokat támogathassunk a térségben, melyre valós igény mutatkozik.

Várjuk tehát előzetes fejlesztési elképzeléseiket, javaslataikat az

info@evk-egyesulet.hu

e-mail címre, illetve kérjük keresse fel munkatársainkat ez ügyben akár személyesen is.

Előre is megköszönve:

Batki Szabolcs s.k.

munkaszervezet vezető

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.

PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen

Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)

Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.

"A PTE egész területén ..."

Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:

A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.

Dr. Bódis József gondolatai a témáról:

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.

A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."

Ki az a dr. Horváth Ágnes?

Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.

Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.

Forrás: Egriügyek

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

Második alkalommal rendezték meg Felnémeten a disznótoros napot. A látogatók megnézhették és részüket is kivehették a disznóvágásból, illetve az azt követő sütés-főzésből. Készült itt hagymás vér és hurka, kolbász, valamint orjaleves. Az étkeket pedig el is fogyaszthatták a vendégek.

Az egész napos program részeként természetesen felléptek a helyi csoportok is.

Balázs József országgyűlési képviselő legutóbbi sajtótájékoztatójának helyszíne korántsem véletlen, hiszen a felső-mátrai Sípark is jelentős bevételkiesést és műszaki károkat könyvelhetett el a visszatérő mátrai áramszünetek kapcsán. A Mátrában további nagy turisztikai szolgáltatók is panaszkodnak az áramellátás egyenetlenségére, beleértve a sícentrumokat és a szálláshelyeket.

Az idei téli szezonban már több alkalommal okozott fennakadásokat a turizmusban egy-egy tartós áramszünet a Mátra nagy részén. A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban négy alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A Sípark a síbérletek árainak visszatérítéséből, továbbá a berendezések javításából származó kára meghaladja a tízmillió forintot.

Az eddigi információk szerint a legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben,' mind gazdasági értelemben. A mátraházai Lifestyle Hotel Mátra esetenként naponta többször is áram nélkül maradt, ezért tőlük csalódott vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolnia illett a szállodának. Ugyanerről panaszkodik a Hotel Ózon Residence is. A mátraszentimrei Hotel Narád & Park szálloda vezetői azt mondják, ha esik a hó, máris készülnek, hogy esetleg ismét el fog menni az áram, de a nyári viharok után is elégtelenné válik a szolgáltatás. Csak a legutóbbi időszakot tekintve itt is a milliós tételt közelíti az az anyagi kár, amelyet a szálloda berendezéseinek javítása és a vendégek kárpótlása jelent — itt például gyertyafényes vacsorákkal. A sástói kemping építkezését szintén több alkalommal akadályozta az áramkimaradás.

Balázs József országgyűlési képviselő a turisztikában érdekelt helyi vezetők egyetértését bírva mielőbb választ szeretne kapni arra, mi okozza a sorozatos áramkimaradásokat, és megkeresni a megoldást legalább a következő téli szezonra. Ehhez haladéktalanul egy asztal mellé kell ültetni a probléma elhárításában illetékes vezetőket, hiszen a hibák kiküszöbölése az ott élő lakosok és a Mátra vendégein túl a turisztikai szereplők, az ott működő vállalkozások közös anyagi és ellátás-biztonsági érdeke.

REAGÁLÁS AZ LMP HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK JANUÁR 22-I KÖZLEMÉNYÉRE

A petíció kezdeményezője nyilván nem gondolhatja komolyan, hogy a tiltakozást - bármilyen ügyben – a szerződéskötést követően, sőt, egy héttel a munkálatok megkezdése után kellene elindítani. Vagy ha igen, nem ismeri az uniós projektek lebonyolításának rendjét. Mindent a maga idejében - tartja a mondás, s ez a lépés nagyon elkésett, a belvárosi rehabilitációs program elindult, a részleteit a 2011. december végén aláírt Támogatási Szerződés rögzíti! Számos kivitelezői szerződéssel rendelkezünk már, s a többi projekt ügyében is javában zajlik a közbeszerzési eljárások előkészítése.

A petícióban megfogalmazott célok nélkülözik a realitásokat, megvalósulásuk komoly anyagi és erkölcsi kárt okozna Eger városának. A kezdeményező nem kezeli felnőttként az egrieket, célja nem lehet más, mint a negatív hangulatkeltés. Sajnálatos, hogy ezt az „értelmes együttélésre” hivatkozva teszi.

A valóság az, hogy a belvárosi rehabilitációval kapcsolatos tervek régóta ismertek, Eger Önkormányzata közmeghallgatást és számos tájékoztató fórumot is tartott a témában. Tavaly szeptember 28-án nyílt kiállítás a Városháza aulájában, a terveket részletesen bemutató tárlat ma is megtekinthető. 2012. októbere óta havi hírlevelet jelentet meg az Egri Városfejlesztési Kft, és a nagyprojektről a minden háztartásba eljuttatott Egri Magazinban is havonta jelenik meg aktuális híradás. Decemberben helyszíni sajtó-bejáráson ismertettük a rehabilitáció részleteit, ahol természetesen szó esett a kerékpárút építéséről is.

A Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete üdvözli, hogy hosszú várakozás után megkezdődtek a felújítási munkálatok Eger belvárosában. A közel ötmilliárd forintba kerülő elképzelések között szerepel az egri kerékpáros infrastruktúrát összekötő kerékpárút megépítése is. A tervek szerint a kerékpárút a patakmederben kanyarog majd az Árva köztől az Eszperantó sétányig és mintegy százötven millió forintba fog kerülni.

Egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút drága, veszélyezteti a város egyetlen zöldfolyosóját és a takarítások, karbantartások folyamatos kiadásokkal fogják terhelni a költségvetést. Többször jeleztük a városvezetésnek, hogy az elképzelés ebben a formájában pazarló és a kerékpárút nem fogja tudni betölteni a szerepét, holott létezik olcsóbb és kíméletesebb megoldás helyette. Sajnálatosnak tarjuk azt is, hogy a felújítási munkálatok tervezési szakaszában elmaradt az egriek érdemi, széleskörű tájékoztatása, kerékpáros és környezetvédelmi szakmai szervezetek javaslataira pedig nem volt nyitott a városvezetés.

A fenti okok miatt aláírásgyűjtésbe kezdtünk, mert úgy látjuk, hogy a városvezetés nem tudott vagy nem akart mindenkit meghallgatni. A petícióban kezdeményezzük, hogy a pazarló kerékpárút helyett a Belváros legyen gyalogos-kerékpáros övezet. Ez a megoldás takarékos, előremutató és okos belátáson alapul, százmilliók helyett százezrekből is kivitelezhető!

E petícióval fordulunk azokhoz az egriekhez, akik úgy gondolják, hogy ez a beruházás pazarló és értelmetlen, hogy az Eger-patak egy zöld színfolt a város közepén, és nem érdemli meg, hogy megszűnjön. Kérjük, hogy csatlakozásukkal jelezzék a városvezetésnek, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a beruházást! Természetesen társadalmi szervezetek csatlakozását is várjuk.

A petícióhoz itt lehet csatlakozni, itt lehet aláírni:

http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe

Úgy látjuk sok egrihez hasonlóan, hogy pénzügyi, közlekedési, környezet-, és természetvédelmi szempontokból egyértelműen negatív kilátásai vannak az ötletnek és a megvalósításnak, és sokáig fogja nyögni ezt a terhet a város.

LMP Heves Megyei Szervezete

Az Eger-patakért, a gyalogosokért és a kerékpárosokért!  Az értelmes együttélésért!

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.