Keresés: „vendég” (306 találat)

Két nagyon szegény, hallássérült idős férfira törték rá az ajtót Ózdon hétfő este, hogy maradék értékeiket elrabolhassák. A megtámadott testvérpárból az idősebb férfi azonnal meghalt, öccse a kórházban beszélt a hvg.hu-nak a brutális támadás körülményeiről. Bár Ózdon sok a betörés és a lopás, gyilkosság két éve nem történt – a várost sokkolta az eset.

Csütörtök délelőtt zajlott a bűnügyi szemle az ózdi emberölés helyszínén. Hat rendőrautó állt a Munkácsi utcában, ami felett az a ház áll, amelyben a hétfői bűncselekményt elkövették. A láncon vezetett gyanúsítottak megmutatták az épület padlásán is, hogy hová rejtették el a támadáshoz használt eszközöket.

Az ózdi testvérpárhoz késő este törtek be, majd miután megverték az ott lakókat, a Blikk beszámolója szerint kétezer forintnyi zsákmánnyal menekültek el – a rendőrség egy nappal később el is fogta a gyanúsítottakat. A rablók egyik áldozata, Sándor a helyszínen meghalt, Józsefet súlyos sérülésekkel kórházban kezelik.

Bár csütörtökön a helyszínt jó messzire lezárták a rendőrök, a hegyoldalon álló ház udvarára így is be lehetett látni – mondta a legfrissebb híreket a Tábla városrész Ámbárnak nevezett kocsmájában az egyik vendég. A presszót Csutor László területi képviselő üzemelteteti. A szintén Táblában élő édesanyjához két éve törtek be és elvitték a centrifugáját. Két héttel ezelőtt viszont egy Szemere úti ház udvarára mentek be hívatlan vendégek, a zajra kilépő 80 év körüli házigazdát vascsővel bántalmazták. Csutor nem titkolja, voltak az elmúlt években lopások, betörések a városrészben, de a képviselő szerint náluk sem rosszabb a helyzet, mint Ózd vagy a térség egyéb területein.

Utolsó erejét összeszedve ment a telefonig

A Munkácsi út 46. számú házba 23 óra 30 perckor kopogott be József segítséget kérni, onnan telefonáltak a rendőrségre, akik mentőt hívtak a sérült emberhez. Borosék elzárkóznak a sajtónyilvánosságtól, a rendőrség is ezt kérte tőlük a nyomozás érdekében. A bejárati kapujukra száradt jókora vérfoltok arról árulkodnak, hogy az alaposan helybenhagyott férfi az utolsó erejét összeszedve jutott el telefonnal rendelkező ismerőséhez.

Az ózdi kórházban fekvő sérült három nappal az esztelen támadás után is nagy fájdalmakra panaszkodik. „Ezek szadisták voltak, nem ismertem fel őket, amikor ütöttek. Eltörték a bal karom, ahogy védekeztem, nehogy szétverjék a fejem, mint a bátyámnak” – mondta a hvg.hu tudósítójának csütörtökön. Nem érti, miért támadtak rájuk, hiszen nagyon szegények voltak mindketten: neki 52 ezer, testvérének 60 ezer volt a nyugdíja. „Az ilyeneknek egyértelműen kötelet adnék” – mondta.

József szerint a támadásnak voltak előzményei. Két nappal korábban ellopták tőlük azt a porcelán étkészletet, amit még a nagymamájuktól örököltek és jóformán az volt az egyetlen értékük. Akkor az ablakon másztak be a betörők. Hiába voltak otthon, mindketten hallássérültek, és ha tévét néztek, a hangokat csak teljes hangerőnél hallották. Január 7-én sem észlelték, amikor berúgták az ajtójukat, csak a mozgásra figyeltek fel, de akkor már két álarcos ütött is a vascsövekkel.

Sándor szerinte nem sokáig élt, ő pedig félig eszméletlen állapotban nézte végig, hogyan viszik el maradék értékeiket, az edényeket és a hűtőben tárolt élelmiszert. Nem mozdult, így azt hihették, ő sem él, így amikor otthagyták őket, elindult telefonálni.

Felesége meghalt, három lánya Németországban él, nem tartják a kapcsolatot. Abban biztos, hogy lakásába többé nem megy vissza, húga azt mondta, nála lakhat a városközponti panelházban.

A drog miatt?

A két testvér Sándor és József havonta 2-3 alkalommal tértek be az Ámbárba, de a vendéglátós szerint nem voltak italozó emberek. Szerencsétlenségükre elhagyatott környezetben, egyedül álló házukban kiszolgáltatva élték mindennapjaikat. Ugyancsak a Táblában lakik a cigány kisebbségi elnök, Berki Lajos, aki azt mondta: nem túl rózsás a bűnügyi helyzet a környéken. Gyerekkorától ismerte a két sértettet, akik szerinte nem voltak kötekedő emberek, és nagyon szerényen éltek.

A 70 éves Sándor valamikor a vaskohászat durvahengerművében dolgozott, de Józsefnek is volt munkahelye, így mindketten nyugdíjat kapnak. Csakhogy év elején nincs nyugdíjkézbesítés sem, így érthetetlen, mit akartak náluk a bűnözők.

A Munkácsi utcában takaros háza előtt havat lapátoló férfi azt mondta, sejti, kik voltak a tettesek, hiszen látta őket korábban bedrogozva, márpedig a szerre sok pénz kell. Úgy tudja, a tettesek egykor intézetben ismerték meg egymást, egy ideje pedig a Szőlőkalja egyik elhagyott házát foglalták el, abban laktak.

Forrás: HVG

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

Elvágtak egy gázvezetéket Visontán. A faluközpont lakóit több órára kitelepítették, nagy riadalmat okozott a hirtelen jött gázszivárgás. A helyreállítás idejére 140 házban nem lesz gázszolgáltatás.

Gázömlés miatt vonultak a tűzoltók szombat délelőtt Visontára. A községháza előtti téren történt a szivárgás, amikor az épület elől földlabdával együtt próbáltak kiszedni két tiszafát. A gépek nem sokkal 11 óra előtt sértették meg a vezetéket, a közelben tartózkodók gyors és szakszerű intézkedésének köszönhetően azonban nem történt robbanás.

A lakosok közül többen leállították az átmenő forgalmat, azonnal intézkedtek a szerencsétlenség elkerülése érdekében. A javítás idejére a szemközt lévő vendéglátó egységet is bezárták. A tűzoltók kiérkezéskor 100-140 méter sugarú körben kitelepítették a lakosokat, akiket megrémisztett az esetleges robbanás.

A gázvezeték melletti tiszafák kiemelésére azért került sor, mert azok akadályozták a járdán való haladást. Szarvas László, Visonta polgármestere elmondta: a tiszafákat megvásárolta egy kertészet, cserébe 3-4 platánfát kapnak az óvodások.

A szolgáltató a javítás idejére elzárta a gázszolgáltatást, körülbelül 140 ház marad gáz nélkül a szombati napon.

Márai Sándor nevét viseli az a turisztikai látogatóközpont, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszonyvölgyben alakítanak ki az Új Széchenyi Terv Keretében 2013 áprilisára.

A 380 millió forint értékű beruházás központi eleme a Szépasszonyvölgyben található szabadtéri színpad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Európai Unió és a magyar állam - közölte Zentai László az önkormányzat szóvivője kedden abból az alkalomból, hogy megkezdődött a látogatóközpont megvalósítása.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a Szépasszonyvölgyben, színvonalas vendéglátó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és rekonstrukción esett át a völgy infrastruktúrája. Ugyanakkor a szabadtéri színpad felújítása nem történt meg, így a létesítmény már nem alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szükség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon.

A most induló beruházás keretében felújítják, befedik és alkalmassá teszik 800 néző befogadására a nézőteret. Ugyanakkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó interaktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen.
A komplexumhoz szabadidőpark és egy ökoturisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszonyvölgy legfontosabb nevezetességein.

Szintén fontos eleme a fejlesztésnek a Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, például a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, ismeretterjesztő előadások és filmvetítések keretében - sorolta a terveket a referens. Márai Sándor nevét egyébként azért kapja a létesítmény, mert az irodalmár egyik kedvenc témája a jó bor és az egri bor élvezete volt - mondta Zentai László.

MTI

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Róna Péter professzor volt az egri Köztársasági Szalon vendége a minap. A zsúfolásig megtelt teremben az érdeklődő publikum érdekes gondolatokkal gazdagodhatott. Róna szerint a regnáló hatalom a nemzeti érzést arra használja fel, hogy megmondja ki a magyar, és ezzel is megosszon, kirekesszen. A multik meg cselédsorba taszították a népet.

A beszélgetés első felében Szalóczi Géza kérdésére, amelynek lényege az volt, hogy ha Magyarország révbe ért, hiszen a legerősebb katonai, a legjelentősebb politikai és egy nagyon erős gazdasági szövetségi rendszer részei lettünk, akkor mégis mi a baj, Róna Péter lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy a gond az, hogy ez nem igaz.

Magyarország, az előadó szerint, korántsem egyenrangú félként vesz részt ebben a szövetségben. Az elmúl évtizedek kormányai kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az ország útja az olcsó munkaerő, a külföldi tőke és tudás találkozása mentén kell, hogy haladjon. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy nem jöhetett létre nemzeti tőke, a használható tudással rendelkező magyarok elhagyják az országot, a multiknak adott adókedvezmények pedig versenyképtelenné tették a hazai ipart és szolgáltatásokat. Ma a gazdaság szerkezete abnormális. 2.8 millió ember tart el 10 milliót, ami a világ legrosszabb ilyen jellegű mutatója, fejtette ki a vendég.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi a teendő, azt mondta, hogy Orbánnak nem egy sértett, perlekedő rossz feleség módjára kellett volna viselkedni az EU-ban, hanem azt kérni, hogy találjanak olyan megoldást a felzárkóztatásra, amely nem a leszakadást gyorsítja, mint a jelenlegi kohéziós politika, hanem valóban integráns részévé teheti Magyarországot Európának. Róna elmondta, hogy az Európai Unió feltétlen híve, de az Eurót nagyon rossz, átgondolatlan pénznek tartja.1. Róna Péter a Köztársasági Szalonban

Arra a kérdésre, hogy kell-e, lesz-e IMF megállapodás, a professzor egy nagyon világos és érthető válasszal szolgált. Kifejtette, hogy az IMF funkciójával kell először tisztában lennünk. Ez pedig nem más, mint az, hogy, ha egy ország bajba került, és ez a gond a gazdaság szerkezeti problémáira vezethető vissza és az adott ország rendelkezik a szerkezet átalakítását célzó tervvel, de nincs hozzá pénze, na akkor segít az IMF. Magyarország kormánya össze-vissza beszél arról, hogy egyáltalán bajban vagyunk-e. Szerkezeti átalakításokról hallani sem akar. Olyan célra kéri a pénzt, ami nem feladata a Valuta Alapnak, például a védőháló szövögetés, vagy a piacinál olcsóbb finanszírozás biztosítása. Róna Péter elmondta, hogy jelenleg az IMF 83 tagországa is magasabb piaci kamatokkal veszi fel a pénzt, és mégsem fordul az IMF-hez segítségért. Szerinte egyáltalán nem lesz megállapodás, ő egyébként ezt mondja már egy éve is, mert Orbán Viktor csak belpolitikai célokra, ellenségkép kreálásra használta az IMF-et is. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az IMF delegáció lemondta magyarországi tárgyalásait.

A Köztársasági Szalon következő vendége Gyurcsány Ferenc lesz december 6-án, mikuláskor, a Hotel Park fehér termében este 18 órától. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

Forrás: Egriszín

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Szikrázó napsütés és kellemes időjárás fogadta a XIV. Apolló Repülőnapra érkezőket. A programot töretlen sikerrel rendezték meg az egri Apolló Repülőtéren, ahol különféle színpadi programokkal, látványosságokkal várták az érdeklődőket.

Idén 14. alkalommal rendezték meg az Apolló Repülőnapot az egri Apolló Reptéren. A helyszínre érkezőknek kedvezett az időjárás, a repülős találkozó napsütésben és szép időben zajlott le.

A programon számos érdekességgel várták a látogatókat. Horváth Tibor, a Repülős Találkozó főszervezője elárulta: a Repülőnapon különféle érdekességgel várják az odalátogató vendégeket. Számos külföldi repülő érkezett az egynapos programra, többek között Ausztriából és Szlovákiából is. A repülés megszállottjai különböző helikoptereket, könnyűgépeket, motoros sárkányokat tekinthettek meg a repülőtéren.

Az elszántabbak akár fel is ülhettek a repülőkre, ahonnan csodás kilátás nyílt Egerre.

Hatodik alkalommal rendezték meg Mátraderecskén a Palóc Párnafesztivált. A helyieken és az érdeklődőkön kívül a testvér-települések képviselőit és hagyományőrzőit is várták az eseményre.

A három napos eseményen résztvevők ízelítőt kaphattak a település gazdag palóc múltjából, megkóstolhatták a helyi étkeket. Párnákkal, hagyományőrzők, néptáncosok, népzenészek, kistérségi, hazai, nemzetközi vendégek részvételével vonulhattak végig a falun a fesztivál leglátványosabb programján.