Keresés: „vizsgálat” (206 találat)

Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

Ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon, és talált is a Tisza közelében. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni – főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább „fertőzött” területén került kézre.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indított nyomozást a demjéni termálfürdőben történt klórgázszivárgás miatt a rendőrség - mondta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője hétfőn az MTI-nek.

Vámos Boglárka közlése szerint az Egri Rendőrkapitányság az ügyben ismeretlen tettes ellen folytat vizsgálatot.

Az Egertől pár kilométerre fekvő Demjén termálfürdőjében múlt pénteken 17-en lettek rosszul, miután a fürdő gépházában kénsav hipóval keveredett, s az így keletkező klórgáz a légkörbe került. A fürdőt akkor a hatóságok kiürítették, a területet pedig lezárták. A vészhelyzet nem sokkal péntek este nyolc óra előtt szűnt meg, azt követően, hogy a katasztrófavédelem átfejtette a veszélyes anyagot, és elszállította a fürdőből.

A balesetet követően tizenhárom embert - köztük három gyereket - szállítottak a megyei kórházba, azóta már valamennyiüket hazaengedték.

Forrás: MTI

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Várhatóan ez év júniusától lehetőség nyílik az EMVA LEADER vidékfejlesztési stratégiák megvalósítását célzó pályázati lehetőségre. Az Eger Vidék Kincsei Helyi Akciócsoport a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát végzi, mely a hamarosan megjelenő VM rendelettel együttesen határozzák meg a pályázati kritériumokat.

Kérjük a lefedettségünkön működő/élő természetes személyeket; önálló tevékenységet végző magánszemélyeket; mikro-, kis- és középvállalkozásokat; nonprofit szervezeteket és egyházakat, települési önkormányzatokat, települési nemzetiségi önkormányzatokat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokat illetve bármely egyéb szervezetet segítsék munkánkat fejlesztési elképzeléseik megosztásával annak érdekében, hogy olyan tevékenységeket, beruházásokat támogathassunk a térségben, melyre valós igény mutatkozik.

Várjuk tehát előzetes fejlesztési elképzeléseiket, javaslataikat az

info@evk-egyesulet.hu

e-mail címre, illetve kérjük keresse fel munkatársainkat ez ügyben akár személyesen is.

Előre is megköszönve:

Batki Szabolcs s.k.

munkaszervezet vezető

Egy autó teljesen kiégett, egy másiknak a hátsó részére terjedt át a tűz kedden hajnalban. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult.

Kedden hajnalban riasztották a Gyöngyösi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság egységét Domoszlóra, ahol egy személygépkocsi kigyulladt.

A kiérkező tűzoltók megállapították, hogy egy benzinüzemű személygépkocsi ég teljes terjedelmében, amely lakóépületet nem, viszont egy másik személygépkocsit veszélyeztet. Fél órán belül sikerült megfékezni a lángokat a tűzoltóknak.

A tűzesetben az egyik jármű teljesen kiégett, valamint a másik gépjármű hátsó részére is átterjedt a tűz. Az oltást követően tűzeseti helyszíni szemlét folytattak le a szakemberek. Bűncselekmény gyanúja miatt az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indul, melynek eredménye lesz hivatott megállapítani azt, hogy mi okozta a tüzet - tájékoztatta portálunkat Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.Forrás: Heol

Hétfőn reggel nyolc óra után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Tiszanánán kigyulladt egy családi ház. A helyszínre a tiszanánai és a hevesi lánglovagok vonultak. Kiérkezéskor megállapították, hogy a tűz már elaludt, az épület egyik szobájában azonban egy elhunyt személy található. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult, melynek eredménye fogja majd megállapítani, hogy mi okozta a tragédiát - mondta el portálunknak Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Galambos Sándorné, a szomszédban lakó hölgy azt meséli, hogy nem volt nagy tűz, úgy tudja, hogy a lakók begyújtottak a kemencébe.

– Bementem a szobámba reggel és észrevettem a tűzoltókat. Nem tudom, mi történhetett. Azt gondoltam, hogy itt háltak, mert lányom tegnap este ment haza busszal és akkor láttam a fiatalembert. Nem volt tűz, azt mondták, hogy befűtöttek a kemencébe. A kályháját ugyanis már ellopták, meg a tévét is, de nem voltam még náluk, nem tudom, hogyan éltek - tette hozzá.

Vámos Boglárka r. őrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy egy 75 éves férfi vesztette életét a helyszínen. Tekintettel arra, hogy idegenkezűség nem merült fel, a Hevesi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretein belül vizsgálja az eset körülményeit. A tűz keletkezésének okát tűzvizsgáló fogja megállapítani.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát - tájékoztatta portálunkat egyik olvasónk. Levelében azt írta: egy tanuló biztosítószeg nélküli éles kézigránátot vitt be az iskola épületébe.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy az elsődleges információk szerint az egyik tanuló egy gránátnak látszó tárgyat vitt be az épületbe. Jelenleg a rendőrség biztosítja az épületet és a tűzszerészek úton vannak a helyszínre.

Az iskolát kiürítették. Az épületet 163 gyereknek és 13 felnőttnek kellett elhagynia, őket a művelődési házban helyezték el - tette hozzá a szóvivő.

12:10:

Olvasónk újabb elmondása szerint a tűzszerészek időközben elvitték a gránátot, amely elsődleges vizsgálatok szerint nem volt éles.

12:45:

A HMRFK szóvivője is megerősítette olvasónk információját. A kiérkező készenléti rendőrség és a tűzszerészek elhagyták a helyszínt, a gránátot elvitték a helyszínről.

13:00:

Munkatársunk elmondása szerint egy gyermekkorú tanuló vitte be az iskolába a kézigránátot, amit az osztálytársától kapott még előzőleg, aki nagypapája fészerében talált a gránátra.

A tanuló a kapott tárggyal osztályfőnökéhez ment, aki azonnal értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy gyakorló kézigránátról van szó, amit el is szállítottak.

Szabó Ferenc a település polgármestere elmondta, hogy a gyerekek nem voltak veszélyben. Az iskola vezetése szakszerűen reagált a történtekre. A tanítás folytatódhat.

Tisztelt Mesterházy Attila Pártelnök Úr!

Az elmúlt napok során számos országos sajtóorgánum által értesülhetett a hírről, miszerint jogerősen is bűnösnek találták a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét, Eger volt polgármesterét, dr. Nagy Imrét. A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét.

Dr. Nagy Imrét nem a Heves Megyei Közgyűlés, vagy annak képviselője jelentette fel, nem is a megyei testülettel kapcsolatos bűncselekménye kapcsán állapították meg jogerősen bűnösségét. Éppen ezért nekem, a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve az ügyet taglalni. Az általam vezetett testület ülései során az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva, eddig egyszer sem foglalkozott a köztudomású büntetőeljárással. Most azonban a törvényszék jogerősen meghozta ítéletét, mely etikailag új helyzetet teremt.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza.

Álláspontom szerint dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia. Éppen Ön beszélt a párt kongresszusán arról, hogy „az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat idejében kivesse magából”. Tisztelt Mesterházy úr, éppen Ön jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

Amennyiben az MSZP valóban megfogadja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjével ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekmény miatt jogerősen elítélt politikus képviselje szavazóikat, akkor ez a helyzet erkölcsi és etikai döntést kíván.

Álláspontom szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltatlan a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a megyei közgyűlési tagságra is.

A jogerős ítélet megszületése óta eltelt napok alatt sem dr. Nagy Imre, sem az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás nem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték felénk a képviselő lemondási szándékát.

Ezért kérem Önt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy kinyilvánított szándékához hűen, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján, hívja vissza dr. Nagy Imrét a Heves Megyei Közgyűlésben és annak bizottságában betöltött tisztségeiből.

Eger, 2013.02.14.

Válaszára várva, tisztelettel:

Szabó Róbert

Dr. Nagy Imre nyilatkozata:

„Sem a 6 éve folyó eljárás során, sem a bírósági tárgyalásokon egyetlen egyszer sem merült fel az, hogy nem a célnak megfelelően használta fel a kistérség az igényelt normatívát vagy bárki egyetlen forintot is saját célra fordított volna. Sőt a bíróság indoklásában kiemelte, hogy a vállalás a hátrányos helyzetű gyerekek logopédiai ellátását célozta, az igényelt normatívát erre a célra használtuk fel, a fel nem használt 102.000 Ft-ot pedig visszautaltuk.

A per mindvégig arról szólt, hogy az igénylés során jól értelmeztük-e ennek valamennyi adminisztratív szabályát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben követtünk el hibát- ezt én a mai napig vitatom. De mivel a független bíróság másképp értelmezte az akkor érvényes jogszabályokat, mint mi és a kistérség akkori elnökeként ezt az igénylést én írtam alá, ennek felelősségét nem kívánom másra hárítani és a pénzbüntetést befizetem.

Örülök a Nógrád Megyei Törvényszék döntésének abból a szempontból, hogy lezárta ezt a 8 éve húzódó ügyet és ítéletével jogerősen mentesített minden további hátrányos jogkövetkezménytől.

Külön örülök annak, hogy az egész vádaskodást elindító magánokirat-hamisítás vádja megdőlt, maga a vádemelő ügyészség látta be a vád tarthatatlanságát és vonta vissza indítványát.

Fontosnak tartom, hogy az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a normatíva felhasználása szabályos volt, a másodfok pedig úgy fogalmazott indoklásában, hogy a pénzt társadalmilag hasznos célra fordították.

Ugyanakkor ma is vallom, hogy én, a polgármester társaim és a kistérségi iroda munkatársai is a legnagyobb jószándékkal és az akkori jogszabályok szerint végeztük a munkánkat. Az ügyben nincs semmi takargatni valóm, ezért annak teljes anyagát hamarosan az interneten elérhetővé teszem.”

Sajtóközlemény

Az egész ügyről már a feljelentés pillanatában lerítt a koncepciós szándék, ami végigkíséri a FIDESZ teljes hatalomgyakorlását.

Nem versengeni akar politikai ellenfeleivel, hanem bármi áron el akarja távolítani őket.

Még inkább kilógott a lóláb, amikor az ügyben folyó vizsgálatba 2 év után vonták be Nagy Imrét. A szándék mindvégig nyilvánvaló volt: mindegy mivel, csak lejáratni a megyei szocialisták egyik legfelkészültebb, legsikeresebb volt egri polgármesterét.

Bár eredeti céljukat, hogy jogilag megbélyegezve zárják ki a későbbi politikai küzdelemből, nem sikerült elérni, hiszen továbbra is büntetlen előélettel végezheti munkáját. Ez persze nem akadályozza őket abban, hogy a jogszabályi útvesztőkből kicsiholt pénzbüntetést, mint főbenjáró bűnt állítsák be, és ezzel próbálják őt lejáratni.

A megyei MSZP kiáll az igaztalanul vádolt politikusai mellett!

Dr. Nagy Imre az egri kistérségi többcélú társulás vezetőjeként nyolc évvel ezelőtt egy oktatásfejlesztési normatíva igénylését írta alá, amiben a bíróság szerint hibáztak.

Nagy Imre, - ahogyan azt a bíróság az indoklásban is megállapította - egyetlen forintot sem fordított saját célra az adófizetők pénzéből, a Kistérség kizárólag gyermekek logopédiai, gyógypedagógiai ellátására költötte a felhasznált összeget, amellyel pontosan, határidőre, az utolsó fillérig elszámolt.

Az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy szabályosan és a fenti célokra használták fel a 8 millió forintot. A másodfok pedig indoklásában kiemelte, hogy társadalmilag hasznos célra fordították a normatívát. Azzal azonban mindmáig adós maradt a vizsgálat, hogy ki jutott az ügyben jogosulatlan gazdasági előnyhöz.

Akkor mi is a „bűne” Nagy Imrének?

Úgy gondolom, hogy ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a FIDESZ sorozatos baklövéseit, politikusai felkészületlenségét a közélet kriminalizálásával igyekszik leplezni. Ez az ügy is beleillik a megyében és országszerte is folyó koncepciós eljárások sorába.

Eger, 2013.február 14.

Dr. Sós Tamás

Megyei elnök

MSZP