Keresés: „öv” (2108 találat)

Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.

Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.

Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.

-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.

Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.

Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

inShare

Folk Error koncert, tűzbe öltözött dívák és Kurul dobosok szórakoztatták a közönséget Szentiván éjjelén a Szépasszony-völgyben.  A bátrak késő éjjel ropták a máglya körül a tánc és a tűz éjszakáján.

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Heves megye földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

 A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen  Motoros közlekedésbiztonsági napot tartott.

A bükkszéki főzőversenyre a határon túlról is érkeztek polgármesterek, jövőre – az ígéretek szerint – a lengyel testvérváros is benevez.

Bázakerettye polgármestere, Iványi László és csapata lett a nyertes a polgármesterek bükkszéki főzőversenyén. A zalai csapat krumpliprószába – a palóc vidéken közismertebb nevén: tócsniba – csomagolt marhapörköltjével érdemelte ki az első helyezést. A közönségdíjat a vajdasági Horgos település vitte el ízletes pinci dámszarvas-pörköltjével. Nekik, és minden résztvevőnek gratulált a rendezvény védnöke, Horváth László is, aki lóháton érkezett a rendezvényre.

A Bükkszéken immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Polgármesterek Bográcsfőző Versenyén csaknem harminc település csapata mérte össze főzőtudományát, akik nemcsak a környező községekből, hanem az ország számos megyéjéből, sőt még a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek. Ismét aktív részese volt a megmérettetésnek a Borsod megyei Hét polgármestere, aki a tavalyi év győztes kecskepörkölt-receptjével szállt újra csatába, valamint a közkedvelt hegyeshalmiak is jelen voltak, akik már számos alkalommal nyerték el a közönségdíjat főztjükkel.

A verseny idei mottója: vidéken is lehet fantasztikus ételeket főzni. Zagyva Ferencné, Bükkszék vezetője arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a fényűző nyaralások helyett itt az ideje, hogy egyre többen látogassanak el olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett módjuk van megismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is.

Forrás: HEOL

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

Tisztelt Munkaszervezet Vezető!
Június 29-én termelői piac nyílik a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. A Vidék Mustra a tervek szerint minden pénteken reggel nyolctól este hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálhatja portékáját, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják majd a kiszemelt termékeket.

A rendezvénysorozat célja, hogy a vidék ételeit, értékeit folyamatosan bemutassa Budapesten a fővárosiaknak és az ide látogató turistáknak. A piacot június 29-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár adja át a vásárlóknak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a vásár házigazdája legyen, hiszen a magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac. A tárca a Nemzeti Vidékstratégiában fontos célként megfogalmazta meg a helyi élelmiszer feldolgozás és értékesítés támogatását, hogy a magyar fogyasztók asztalára jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerüljenek. Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendülését, elég a kistermelői rendeletet, a közbeszerzési törvény módosítását vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítéséről szóló, a napokban megjelent jogszabályt említeni.

A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca mellett a G-Mentor Kft., a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), és a Média-Center szervezi.
Üdvözlettel:
Dr. Maácz Miklós sk

Főosztályvezető

Vidékfejlesztési Főosztály

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület: www.evk-egyesulet.hu)

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökét bántalmazták. Botka Tímea könnyű sérülést szenvedett, az ügyben feljelentést tett testi sértés elkövetése miatt. Az elnök a kutyák miatt ment ki a gyeptelepre, mert szerinte rengeteg állatot altattak el az utóbbi időben.

Könnyű sérüléseket szenvedett Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.  A két héttel ezelőtti atrocitás a kutyák eltűnése kapcsán történt. Botka Tímea az Eger határánál található gyepmesteri telepre ment ki, az ott található kutyákat akarta lefényképezni. Ezt azonban az ott tartózkodó gyepmester nem engedélyezte, annak ellenére, hogy az állatvédő egyesület rendszeresen kijár a kutyákhoz. Ekkor történt a testi sértés, amelyben az állatvédő könnyű sérüléseket szenvedett. Állítása szerint a gyepmester megpofozta, fojtogatta, majd rádobta a gyepmesteri autóra. Az egyesület elnöke nyolc napon belüli sérüléseket szenvedett. Az ügyben feljelentést tett mind Botka Tímea, mind a gyepmester, aki állítja: nem bántalmazta az egyesület elnökét, illetve nem emlékszik bántalmazásra.

Az ügy kapcsán a szervezet elnöke elmondta: sok időt töltenek a gyepmesteri telepen, ugyanis a tudomásukra jutott, hogy hamarabb elaltatják az állatokat, mint amennyi ideig őrizniük kellene. Úgy tudja: közel 30 állatot, köztük 4 fajtiszta kutya életét oltották ki április óta a gyeptelepen. Péntek óta 4 állatot őriznek a telepen, kettőt közülük egy kenelben. Botka Tímea szerint ez nem megengedett, ugyanis a többi helyen egyáltalán nincs állat.

Az ügyben megszólalt Jakab Zoltán is, a Városgondozás Eger ügyvezető igazgatója aki elmondta: vizsgálják az ügyet, tudnak a nemrégiben történt atrocitásokról.

Ott jártunkkor is elhoztak egy kutyát az állatvédők, akit már várnak az örökbefogadó gazdái.