Keresés: „sí” (1889 találat)

Gazdasági évnyitóját tartotta szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelben, melynek kiemelt témája volt a természeti erőforrásaink és kincseink kihasználásának és hasznosításának a kérdése.

A kiemelt téma kapcsán több meghívott szakértő tartott előadást. Többek között dr. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van hazánkban a foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozásoknak. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, melyek a vállalkozások fejlesztését segíthetik. Kiemelte az energiastratégia összetettségét, melyben a bányászat és a vízi közmű tartalmaz kihasználatlan lehetőségeket.

Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság helyzet felismerési problémájáról beszélt. Összehasonlította hazánkat Németországgal és különböző kelet-európai országokkal, a válság mértéke tekintetében, és a kilábalás lehetőségeihez mérten. Az elnök beszélt az új kamarai törvényről is. Szerinte a magyar gazdaságszervezés rossz modellt választott. Olyan kamarai rendszert kellene építeni, ami rálát a gazdaság szereplőire, és jogosítványa is van azt befolyásolni. Ezt segíti a kötelező regisztráció is. A válság legnagyobb vesztese az építőipar, a kereskedelem, az agrárium és az élelmiszeripar.

Az OMYA Hungária Kft ügyvezető igazgatója dr. Nagy Lajos a magyar ásványkincs vagyon hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást. Megtudtuk, hogy a világ jelenlegi energiafelhasználásának 87 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók és csupán 1 %-át a megújuló energiák. Magyarországnak nagy az energiafüggősége, melynek nagy részét a kőolaj és a földgázigény hordozza. Az elmúlt években, az országban szinte minden szénbányát bezártak, holott az ország igen gazdag szénvagyonnal rendelkezik. Csak Heves megyében közel 650 milliárd Ft kitermelhető ásványvagyon található. Kiemelte, Magyarországnak nincs ásványi anyag politikája, ezt mindenképpen ki kellene alakítani, mert az ország nem engedheti meg magának, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használja ki.

A hazai vízkészletben rejlő nemzetgazdasági lehetőségekről Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Az ország vízkészlete jelentős, melyből a gyógyvizek és hévizek minősége és mennyisége egyedülálló. A felszín alatt található geotermikus víz kiaknázatlan lehetőségeket rejt, mely állami támogatás és megfelelő törvényi szabályozás mellett több területen is hasznosítható lenne. Megemlítette a folyók vízenergiájának nagyobb mértékű felhasználási lehetőségeit is.

Majd az ünnepség zárása képpen átadták a kamarai díjakat és okleveleket.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Heves Megyei Vízmű Zrt. felújított központi laboratóriumát, mely közel 140 millió Ft-ból jött létre.

Az átadón Habis László polgármester a víz fontosságára hívta fel a figyelmet. A következőket mondta: közel 20 évvel ezelőtt a Heves Megyei Vízmű tanácsi vállalatból alakult át olyan társasággá, ami képes kiszolgálni a térség vízellátását. Ma elképzelhetetlen lenne a térség gazdasága egy fejlett víz és csatornarendszer nélkül. Ezt a fejlődést szolgálja a most átadott laboratórium is.

Kurdi Viktor a Magyar Vízmű szövetség elnöke szerint új korszak született az új vízmű törvény kapcsán. Nagy szükség van a követendő példákra, amilyen a Heves Megyei Vízmű. Itt rendelkeznek a megfelelő szaktudással és elkötelezettséggel.

A labor működését és a fejlesztés jelentőségét Miriszlai Erzsébet laborvezető mutatta be, akitől megtudtuk, hogy a törvényi előírások oly mértékben változtak, hogy a kibővült vizsgálandó paraméterek köre,  tette szükségessé a fejlesztést. Kinőtték a régi labort, mely már kevés volt a hagyományos mintaszám elvégzéséhez. Most új berendezéseket vásároltak, közel 140 millió Ft-ból, mely saját erőből valósult meg. Így már nem szorulnak külső laborok segítségére, így rövidtávon belül megtérülhet a beruházás. A fejlesztés munkahelyteremtéssel is járt, két felsőfokú végzettségű vegyészt vettek fel a létesítménybe.

Forrás: Egriszín

MAKLÁR KÖZSÉG SIKERESEN PÁLYÁZOTT "Európa a Polgárokért" című projektre!!

Maklár Község Önkormányzata 2011-ben sikeresen pályázott az ,,Európa a Polgárokért’’ című projektre, melynek fő kitétele volt,

hogy  olyan programot kell szervezni, mely segíti  a határokon átnyúló kulturális és gasztronómiai kapcsolatok erősödését.

A már hagyományossá vált RÖFI- Fesztivál kiváló alkalom volt ennek a projektnek a megvalósítására.

A 3 napos rendezvény igen alapos és  széles szervező munkát igényelt, de civilszervezeteink  és a falu vendégszerető

lakosainak köszönhetően  sikerült minden feladatot megoldani.

Pénteken este nagy izgalommal vártuk a vendégeket a szállásadókkal, hiszen 80 főt sikerült elszállásolni maklári családoknál, vendégházakban: a felvidéki Szádalmásról, illetve az erdélyi Fenyéd testvértelepülésekről 50-50 fő vendég érkezett.

Az elszállásolás után a vendégeket visszakísérték a Kakas étterembe, ahol mindenki elfogyasztotta a jól megérdemelt finom  vacsoráját, majd átmentünk a tornaterembe, ahol ,,Maklár bemutatkozott.’’  Az óvodások bájos műsora után a zeneiskola tehetséges tanulóit hallhattuk, majd Báder Márk  vidám verse következett, utána a nyugdíjasok vicces bohózatán kacaghattunk, majd magyar nótákkal szórakoztatták a közönséget.

FORRÁS: Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

Sikeresnek ítélte a korábbi megyei fenntartású intézmények átadás-átvételét Horváth László a Heves Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízott a hétfő sajtótájékoztatón, ahol felvázolták az Heves Megyei Intézményfenntartó Központ feladatait.

Január elsejével életbe lépett az új alkotmány és ezzel egy időben állami kézbe kerültek a korábbi megyei fenntartású intézmények. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, legfontosabb feladatuk a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartása, működtetése.

Az átadás-átvétel problémamentesen lezajlott- fogalmazott Horváth László vezető kormánymegbízott. A megyei önkormányzatok eladósodtak, az adósságcsapdából az állam segítségével kerülnek ki. Most az állam világosan megjelöli feladatait, amit képes ellátni és fedezni. A dolgozóknak nem kell azon izgulniuk, hogy megkapják-e a fizetésüket –emelte ki a kormánymegbízott.

Az átvett intézmények közé tartozik 9 szociális és 13 közművelődési és oktatási intézmény, valamint tulajdoni részesedése lesz a Heves Megyei Vízmű Zrt-ben és három Térségi Integrált Szakképzési Központban. Viszont nem tartozik bele a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bródy Sándor Könyvtár  és a kórház.  A dolgozók jogviszonya nem változik és a munkabérük sem- emelte ki Benedek István a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője. Hatékony és biztonságos irányításra törekszünk, szigorú gazdálkodást ígérünk a 2012-es évre, mely a közbeszerzési eljárások által olcsóbb és fegyelmezettebb lesz. Ebben az évben 5,7 milliárd Ft-ból gazdálkodunk- mondta a vezető. A központban 57 kormánytisztviselő dolgozik, akik az önkormányzattól lettek átcsoportosítva, és csupán 5 alkalmazottól kellett megválnunk- emelte ki Benedek István.

Forrás: Egriszín

Szinte minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás 2012. január 1-től, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.

Az idén más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

(MTI)

Az áfa általános mértéke 25%-ról 27%-ra növekszik 2012. január 1-től. Mindazon ügyleteknél, melyek során az áfa fizetési kötelezettség 2012. évben keletkezik, már 27 %-os  adókulcsot kell alkalmazni.

A főszabálytól eltérően azonban, az időszakos elszámolású ügyleteknél átmeneti szabály határozza meg a felszámítandó adó mértékét. Abban az esetben például, ha az elszámolási időszak teljes egésze 2011-re esik,  még a 25%-os áfakulcs alkalmazandó függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése mikor történik. Előleg fizetésnél, amennyiben 2012-ben teljesülő ügyletre 2011. évben adott előlegről van szó, szintén a 25%-os adómértéket kell felszámítani.

Az adókulcs változása miatt a pénztárgépek és taxaméterek átállítását legkésőbb 2012. február 29. napjáig, az arra jogosított szervizzel kell elvégeztetni. Fontos, hogy az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell teljesíteni a bizonylat kiállítási kötelezettséget.

Az általános forgalmi adózást érintő változásokkal kapcsolatos további szabályokról bővebben tájékozódhat telefonon, a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

A Magyar Autóklub képviselője a Dobó téren tüntetett ki két megyei rendőrt, a 2011-es évben nyújtott kiemelkedő és lelkiismeretes balesetmegelőző munkájuk elismeréseképpen.

Sótó György rendőr főtörzsőrmester és Gondár Richárd rendőr zászlós éves munkáját ismerték el a pénteki eseményen. Ők mindketten a káli autópálya alosztály munkatársai, akik baleseti helyszínelőként dolgoznak. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság több pozitív visszajelzést kapott a kollégák munkájáról, ezért javasolták idén őket a díjra. Koltai Ottó a Magyar Autóklub észak-magyarországi vezetője adta át az ajándékcsomagokat és beszédében méltatta a rendőrök kimagasló teljesítményét.

Már több, mint 6 éves múltra tekint vissza az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Magyar Autóklub együttműködése. Az év folyamán több akcióban is együtt működtek, például a nyár folyamán rendezték meg a „Ki a mester két keréken” elnevezésű gyerekeknek szóló kerékpáros felmenő rendszerű ügyességi versenyt, amelyben egy Heves megyei lány kiemelkedő eredményt ért el, majd továbbjutva a  nemzetközi mezőnyben a párizsi versenyben harmadik helyezést ért el.

Forrás: Egriszín

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Az ünnepség végén 15 éves Borminősítő Bizottsági munkájáért és azért, mert sok fiatal borászt okított borbírálatra szintén oklevéllel jutalmazták Pelle Bélát.

Forrás: Egriszín

Domán Lászlót 75. születésnapja alkalmából köszöntötte Habis László polgármester, kedden a Városházán.

Városunk vezetője kiemelte, Domán László 3 nagy területen alkotott maradandót: elsőként a dohánygyár igazgatójaként kitűnő menedzseri képességével és az akkor még nem ismert minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakításával, valamint az Egri Labdarúgó SE szakosztály elnökeként betöltött pozíciójával.
Domán László az egykori egri dohánygyár igazgatójaként 1000 embert foglalkoztatott. Elmondta, amikor elkezdték a fejlesztési munkát, a városban náluk volt a legalacsonyabb az átlagbér, viszont amikor átvette a Philip Morris már a legmagasabb lett. Támogatták az egészségügyet, a sportot, az emberek továbbtanulását. Az ő keze alatt a gyár a legnagyobb iparűzési adót fizető cégekhez tartozott a városban.
Habis László a dohánygyár 100 éves történetének aranyidőszakának nevezte a Domán László által igazgatott éveket.

Forrás: Egriszín

Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.

A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.

Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.

A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).