Keresés: „kés” (1634 találat)

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL

Szeptember 11-én országszerte a Magyar Dal Napját ünnepelték. Idén is óriási előkészületek előzték meg Egerben a programot. Az idei rendezvény különlegesnek mondható, hiszen a szervezők speciális színpadtechnikákat alkalmaztak a látvány fokozására, mint az intelligens lámpák, illetve a Dobó téren egy óriási, 80 nm2-es színpad várta az érdeklődőket.

Tavaly Eger kiérdemelte a Magyar Dal Fővárosa címet, óriási sikert aratott a rendezvény. Idén 5 helyszínen ,több mint 20 fellépővel várták a látogatókat. Az elmúlt évi rendezvényhez képest, idén a szervezők előrelátóan az engedélyeket úgy kértek, hogy minden szabályos legyen- mondta Habis László, Eger város polgármestere.

Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója elmondta: rengeteg előkészítő-munka előzte meg a programot, reméli, hogy mindenki élvezte az előadásokat. A rendezvény fő célkitűzése az egri, illetve egri kötődésű előadók felvonultatása volt, mint a Kerekes Band, Kovács Kati, Első Emelet, Gajdos Zenekar. Az érdeklődők a kórusoktól, a népzenén át, a mai slágerekig többféle műfajjal találkozhattak.

A tavalyi évhez képest kétszeres volt a jelentkezők száma a Hotel Egerben másodszor megrendezésre kerülő kerekes székes paralimpiai versenyre. Gömöri Zsolt a szövetség elnöke fontos felkészülési pontnak tartja az Egerben megrendezésre kerülő viadalt, egyben ugródeszkaként említi az egy hónap múlva Cataniában megrendezésre kerülő integrált világbajnokságra. A tengerentúlról és Ázsiából is érkeztek résztvevők, a magyar csapat kiemelt szerepet foglal el, 11 indulójával mindhárom éremből jó eséllyel hoznak majd el a három napos verseny során.

Harmati László a hotel vezérigazgatója fontosnak tartja azt a kölcsönös bizalomra épült együttműködést melyben mind a szövetség, mind pedig a szálloda vezetése hatalmas szerepet vállalt. Folyamatos beruházások révén ma már 110 kerekes székes vendég fogadására van lehetőség, a most zajló rendezvényre 8 szoba egységgel bővítették az eddigi lehetőségeket. A közel jövőben a wellness részleg átalakításával szeretnék a szolgáltatások körét is elérhetővé tenni a mozgásukban korlátozott vendégek számára. A több 10 milliós beruházásnak köszönhetően a szövetség már harmadik versenyét tartja a szállodában. A versenyek helyben való megszervezési lehetősége más sportágakban versenyzők figyelmét is felkeltette, így novemberben Erőemelő országos bajnokságot tartanak a Hotel Egerben.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta, hogy a belváros fejlesztési program segítségével, az önkormányzat is hozzájárulhat majd talán ehhez a nagyszabású projekthez, amit a szálloda vezetése és a szövetség közös erővel valósított meg.

Idén 12. alkalommal rendezik meg az Apollo sportrepülőtéren a mára már hagyománnyá vált repülős találkozót. A programra délelőtt 10 órától késő délutánig várják az érdeklődőket.  A szervezők egész nap látványos légi és színpadi programokkal várják a vendégeket, a gyerekek számára kvízműsorokat illetve játékokat szerveznek. Az érdeklődők kipróbálhatják a repülőket, találkozhatnak veterán kocsikkal is.

2011.szeptember 11-én, vasárnap ismét megrendezésre kerül a  Magyar Dal Napja. A programot hét vidéki városban, illetve tizenhét budapesti helyszínen fogják megtartani. Közel negyven színpadon várják az érdeklődőket magyar zene ünnepén.

Ebben az évben Nyíregyháza kapta a Magyar Dal Fővárosa címet, azonban Eger város hűen a 2010-ben kiérdemelt címéhez, gondoskodik arról, hogy ne csak a színpadon, de az utcán is a magyar dal szóljon.  Idén is „zenevonat” fogja járni a várost, amelyen helyi énekesek és az iskolák kórusai dalolnak majd.

Öt színpadon, a Dobó téren, a Széchenyi utcában, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, az Egal.cult Clubban illetve a Felsővárosban várják az érdeklődőket a szervezők, több mint húsz előadóval.A Bródy Sándor Könyvtár Zenei Gyűjteménye egy különleges kiállítással készül, melyet Kovács Kati fog megnyitni a Magyar Dal Napján. A Dobó téren a helyi gasztronómia és borkülönlegességek megízlelésére is lehetőség lesz.

A rendezvény fő színpada, a Dobó téren felállított Egri Csillag Színpad. A színtér névadója az Egri Csillag minőségi fehér bor, a Bikavér fehér párja. A rendezvényen fellép többek között Herczeg Flóra, Gonda László, az Első Emelet illetve a Kerekes Band.

Este 8 órakor egy különlegességgel várják az érdeklődőket. Az országban mindenütt, a Magyar Dal Ünnepén egy közös éneklésre invitálják a vendégeket, ahol felcsendül, a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdal.

Az idei Magyar Dal Nap fő koncepciója az egri, és Egerhez valamilyen szállal kötődő, magyar dalt előadó énekesek és zenészek felvonultatása.

Az Országos Választmány áprilisi határozatát betartva, a helyi alapszervezeteknél tisztújítást tartottak a napokban.

Eger politikai életére jellemző a nagyszámú női részvétel, ezért nem meglepő, hogy a szavazás során elnökasszonyt választottak. Martonné Adler Ildikó megköszönte a bizalmat és szeretné Dr. Misz Mihály nyomdokait követni és a megkezdett munkát érdemben folytatni.

Számítanak az egri lakosok közreműködésére is, mivel a problémák megismerésében és feltárásában az ő véleménye is fontos. Már készülve a következő választásra, ismét szeretnék elnyerni a választók bizalmát és látszó, működő, dinamikus párttá tovább fejlődni- jelentette ki az elnökasszony.

Szerda délután tartotta tanévnyitó ünnepségét megújult épületében az iskola. A Felsővárosi Általános Iskola, Iskola úti épületének megszűnésével a gyerekek illetve a tanárok átkerültek a Balassi Bálint volt tagiskola létesítményébe, ami ezentúl székhelyként fog funkcionálni. Az új nevünk Balassi  Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett- mondta Lachata István, az iskola igazgatója.

Egy pályázat útján 50 millió forinttal támogatta a városi vezetés az iskolát, amelyet felújításra fordítanak. Az átépítésre az őszi-tavaszi szünetben kerül sor, a tornaterem teljes felújítására illetve a nyílászárók teljes cseréjére költik el a támogatást.

Az igazgató elmondta: a két tantestület remekül működik együtt, reméli, hogy az eddig is sikeres iskolák még sikeresebbé válhatnak. Szintén nagy előrelépésnek tartja a mostanra majd minden tanteremben megtalálható aktív táblákat, illetve a modern informatikai eszközökkel felszerelt termeket, amelyeket szintén egy pályázat útján nyert el az intézmény.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. pénteken rendezi meg az Érsekkertben a természetet és az erdészek munkáját bemutató és népszerűsítő rendezvényét. A program létrehozását az erdők nemzetközi éve hívta életre és szeptember 2-át választották a megvalósítására.

A cég 7 erdészete, közel 72 hektáron foglalkozik a hagyományosnak mondható erdő- és vadgazdálkodással, de emellett közjóléti feladatokat is ellát.  A természetvédelemben is jelentős szerepet töltenek be és ezt a három egységet szeretnék bemutatni a város lakóinak. Az elsődleges célközönség az óvodásokból és az iskolásokból tevődik össze, ezért közel 1000 meghívót küldtek ki az oktatási intézményekbe. A nyílt nappal egy olyan hosszú távú programsorozat veszi kezdetét, amivel szeretnék a mai kor emberét, gyermekeit visszavezetni a természetbe és ezen keresztül bemutatni az erdészek titokzatos világát. Ezen a napon olyan látogatókat várna az Érsek-kertbe, akiknek nincs idejük vagy lehetőségük hosszú távú túrákat tenni vagy erdei táborokon részt venni- mondta el Jung László vezérigazgató. Nem titkolt szándékuk az sem, hogy a részvevők jobban belelássanak munkájuk fontosságába és lényegébe.

A megnyitó után egészen 16 óráig, kilenc állomáson várják az erdőmérnökök az érdeklődőket. Megfelelő válaszok esetén apróbb ajándékokkal kedveskednek a gyermekeknek. Megismerhetik az erdők életét, vadjait, növényeit és bepillantást nyerhetnek az erdész munka világába.

Az erdészek szakmai és technikai felkészültsége újgenerációs, de hagyományaikban még mindig a Selmecbányai eredethez ragaszkodva, mindenki megelégedésére ápolják erdeinket, őrzik vadjainkat. Az EGERERDŐ Zrt célja, hogy a jövő nemzedékének szemléletét és magatartásformáját az erdők és munkájuk iránt megfelelő mederbe terelhesse, és környezettudatos nevelést valósítson meg az erdészeti nyílt nap életre hívásával.

A 2011/2012-es tanévben is hasonlóan az elmúlt évekhez idén is folytatódik Heves Megyében az „Iskola Rendőre”- elnevezésű program. Idén azonban az iskola rendőrök az iskolában tartott órák, prezentációk mellet fokozottan fogják figyelni, illetve ellenőrizni az iskolák környezetében található gyalogátkelőhelyeket.

Az iskolai tanév kezdetével az óvodák, iskolák közelében fokozott gyalogosforgalomra kell számítani. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a tanévkezdés időszakában a járművel közlekedők fordítsanak fokozott figyelmet az oktatási intézmények környezetében található gyalogos átkelőhelyek megközelítése során. Számítsanak arra, hogy az iskolába igyekvő tanulók nem kellő körültekintéssel, figyelemmel kelnek át az úton.
Az gyermekek által érintett balesetek megelőzése érdekében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak az iskolák környékén közlekedő autósok.

Heves megyében 2009-ben 24, 2010-ben 19, míg 2011. első 7 hónapjában 9 személyi sérüléssel járó gyalogosok által okozott baleset történt. Megfigyelhető, hogy a program indulása óta jelentősen csökkent a gyalogosbalesetek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság számára a gyermekek védelme, s a közlekedési nevelőmunkában való aktív részvétel immár évtizedek óta a legkiemeltebb feladat. Az elmúlt években, hazánkban a gyermekek közlekedésbiztonsága terén nemzetközi viszonylatban is jelentős sikereket könyvelhettünk el. A hatályos közlekedéspolitikai koncepció báziséve, azaz 2001. óta a közúti közlekedési balesetben megsérült, illetve meghalt gyermekek száma mintegy 26 %-kal csökkent.