Keresés: „Vár” (2103 találat)

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.

1987. óta nem volt olyan időjárási helyzet, mint amire a hétvégén számítunk - mondta el Horváth László a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, aki az Országos Védelmi Bizottság ülésének napirendjéről adott tájékoztatót.
A várható nagy hidegre és a leeső hómennyiség nagyságára való tekintettel, összehangolt és jól megszervezett munkára kérte mind a közigazgatási, önkormányzati, karitatív, lakosság alapellátását biztosító szervek, szervezetek dolgozóit.
Az ápolásra szoruló idősekre, az egyedül élőkre, valamint a hajléktalanokra fokozott figyelmet fordítanak és kérik a lakosságot, hogy csak az időjárás jelentések folyamatos figyelése után induljanak útnak, de csak akkor, ha halaszthatatlan az utazás célja.

A már bajba jutottak az ismert segélyhívószámok hívásával kérhetnek segítséget. Fontosnak tartják, hogy csak megfelelő előkészületek és felszerelések segítségével üljenek autóba, ezek lehetnek a hólapát, elemlámpa, takaró, kellő mennyiségű üzemanyag, élelmiszer és inni való.
A településeken és városokban fokozott rendőri jelenlét várható az élet és vagyon védelem miatt. A helyi MÁV és Volán társaságok biztosítják, hogy várótermeik bárki előtt nyitva lehessenek.
A Közút kezelők megfelelő gépparkkal rendelkeznek és nem csak a megszabott útvonalakon közlekednek majd, extrém helyzetek azonnali megoldására is utasítást kaptak.
A TIGÁZ és a Vízmű az esetleges hibák, üzemzavarok elhárítására megduplázott számú szerelőkkel készülnek. Az Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága terepjárók biztosításával teszik lehetővé a gyors és akadálytalan eljutást bármelyik együttműködő szervnek.
A polgármesterek szükség esetén, közösségi helyek megnyitásával a rászorulókat megfelelő körülmények között helyezik el, biztosítva az alapellátás feltételeit.
A Vöröskereszt karitatív módon hideg és meleg élelemmel látja el a hajléktalanokat és a rászorulókat, péntektől egészen keddig.
Mindezen szervek koordinálását segíti a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, akik folyamatos kapcsolatot tartanak fent a védelemben és megelőzésben dolgozó munkatársakkal.

Országos hideg rekordok helyszíne Zabar, Nógrád megye legkeletibb részén fekvő falva. Az eddig itt mért legalacsonyabb hőmérséklet -31,9 C volt.

A falu és a környéke minden évben hideg rekordokat dönt.  Zabar egy olyan felszíni mélyedésben, fagyzugban helyezkedik el, amelybe minden oldaláról beáramlik a levegő. Ennek a tulajdonságának köszönhetően már több mint negyvenszer mérték itt a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban.
A hideg időjárás itt már kora ősszel elkezdődik, a hőmérséklet egy őszi hajnalon akár a mínusz 6-8 fokot is elérheti.

Szerdán reggel 7 óra környékén -19C körüli hőmérsékletet átlagosnak ítélték meg az ott lakók. Mindenki felkészülten várja a hétre várható hideg időt, ki fával, ki gázzal próbál meleget varázsolni otthonába.

A faluba néhány éve már meteorológiai mérőállomást is telepítettek, így hivatalossá vált az, amit a helyiek eddig is tudtak, miszerint a településen jóval hidegebb van, mint az ország más részein. Ezt a nagy hideget jelképezi az a hópihe, amelyet a falu címerében helyeztek el, utalva a nagymértékű fagyokra és a hidegrekordokra.

Az idősebbek elmondása szerint az utakat rendszeren takarítják, ha nagy hó esik, így nem hinnék, hogy bármilyen fennakadás lenne majd az élelmiszer vagy esetleg a személyszállításban.

Bátor óvodásokat vártak ma a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtárába, hogy vándorútra indulva próbákat kiállva, varázserővel felfegyverkezve, kincsekkel megrakodva vigyék hírét a nagy próbatételnek és a könyvtárnak.

Varázskönyvtár címmel rendeztek hétfőn egy foglalkozást a Gyermekkönyvtárban, melyen a Szivárvány Óvoda tagóvodáinak 32 aprósága vett részt. A tagóvoda már évek óta havi rendszerességgel jár a könyvtárba különböző programokra. Minden alkalommal megismerkednek a gyerekek egy-egy népszokással, néphagyománnyal, sokszor kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A látogatások végén imádnak könyveket nézegetni a kicsik, és így már óvodás korban a gyerekek barátja lehet a könyv.

A mai nappal az volt a célunk, hogy az ismeretszerzésnek egy új lehetőségét mutassuk meg a gyerekeknek, megtanítsuk őket arra, hogy milyen a miliő egy könyvtárban, megismerjék a könyvtár szolgáltatásait- emelte ki Almásiné Tinku Edit a Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvoda vezetője.

 Reggel az érkezés után mindenki kapott egy védelmező mesetalizmánt a nyakába, meseszereplők alapján egy vándorló kompániát alkottak, akiknek három birodalmat kell körbejárniuk. Az első a Fabrika birodalma, ahol Sete-suta láthatatlan varázslót kell legyőzni, a második a Gógyivár birodalma, ahol Tökfilkóval kell hadakozni, és a harmadik a Melódia birodalma, ahol Sükebókával kell megküzdeni. Ha az apróságok kiállták a próbát, aranydiót, varázspálcát és aranytallért kaptak jutalmul. A vándorok tarisznyát és hamuban sült pogácsát is vittek útravalóul.

Forrás: Egriszín

Egerben rendezik meg a VII. Uszonyos és Búvárúszó Világkupát február 25-e és 26-a között. A versenyen közel 340 élsportoló méri össze tudását vízfelszíni, víz alatti, egy- illetve kétuszonyos úszásban a Bitskey Aladár Uszodában.

A verseny lebonyolítására Hódmezővásárhely, Kecskemét és Miskolc is pályázott, az elnökségi döntés értelmében azonban Eger nyerte el a rendezés jogát. A héten tartott sajtótájékoztatón Dr. Nyíri Iván, a Magyar Búvár Szakszövetség elnöke elmondta: a két nap során közel 340-en versenyeznek majd egymással; az európai versenyzőkön kívül Ausztráliából, Új-Zélandról, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeznek Egerbe sportolók. Hozzátette: reményeik szerint a februári versenyen hazai sikerek is születnek, hiszen Magyarország komoly nagyhatalomnak számít a búvárúszásban, a nemzetek között a 4-5. helyet birtokoljuk.
A verseny ideje alatt a Búvár Világszövetség városunkban tartja 176. elnökségi ülését, melyen Dr. Nyíri Ivánt, a Világszövetség jelenlegi alelnökét választhatják a szövetség elnökévé.

Forrás: Egriszín

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A jelenleg is működő idősek ápoló-gondozó otthona 50 férőhelyes, ám jelen állapotában már csak 40 fő elhelyezésére alkalmas, igen szűkös körülmények között. A gondozottak életkorának előrehaladtával egyre több a szellemi leépülésben szenvedő, demenciával küszködő lakó. A számukra biztonságot nyújtó, elkülöníthető gondozási részleg egyelőre hiányzik az intézményből.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság 2011. november 15-től december 31-ig terjedő időszakban, a kereskedelmi forgalom várható növekedésére tekintettel összehangolt ellenőrzéssorozatot folytatott, melynek során az adóigazgatóságok adóellenőrei és végrehajtói pénzügyőrökkel, rendőrökkel, valamint a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek munkatársaival közösen léptek fel az adókikerülő magatartásformák ellen.

A fókuszban a bevásárló központok, piacok, vásárok, közterületek, rendezvények álltak, ahol hétvégi, délutáni, éjszakai időpontokban is megjelentek a revizorok. Kiemelt figyelmet fordítottak a jövedéki termék-forgalmazás, valamint a fenyőfa árusítás szabályszerűségének vizsgálatára. Jellemzően a nyugta-, számlaadási kötelezettség betartásának, a forgalmazott árucikkek eredetének és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére került sor, de a játékgépek, pénznyerő automaták működtetését is érintették a revíziók.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság munkatársai a régió három megyéjében, 85 különböző helyszínen közel 700 vizsgálatot folytattak le, számos alkalommal a társhatóságokkal közös akció jellegű, egy területre, vagy egy eseményhez kapcsolódó koncentrált hatósági fellépés keretében.
A vizsgálatsorozat tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak bejelentése tekintetében javult az adózói fegyelem, ugyanakkor a lefolytatott nyugtaellenőrzések harmadában került megállapításra valamilyen mulasztás. Változatlanul érvényes, hogy az ünnepekhez közeli napokon, főként a délutáni időpontokban és hétvégén az átlagosnál nagyobb gyakorisággal érhető tetten szándékos jogsértés.
A feltárt hibák, hiányosságok 19 millió Ft-ba kerülnek a mulasztást elkövető vállalkozóknak, emellett 11 üzlet 12 napos lezárását is elrendelte az adóhatóság. A szándékos adókikerülők a szankciókon túl utólagos ellenőrzésekre is számíthatnak. – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.