Keresés: „nő” (1553 találat)

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

Együttműködési megállapodást írt ma alá Habis László polgármester, Dr. Ormossy  Attila  rendőr főkapitány a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközép Iskola igazgatónőjével, Matúzné  Nagy Ildikóval. Ez év szeptemberétől bővül Eger oktatási kínálata, rendvédelmi szakközépiskolai képzés indul. Matúzné Nagy Ildikótól elmondta:  ötszörös volt a túljelentkezés, reményeik szerint sikerült a közel 160 főből a képzésre legalkalmasabbakat kiválasztani. Az általa igazgatott iskola mind területileg, mind pedig oktatásilag alkalmas az új képzés bevezetésére. A oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek majd az informatikai, nyelvi, kommunikációs képzésre, valamint a fizikai erőnlét alakítására. Az iskola jó alapot teremt majd a rendészeti pályára készülőknek, speciális képzést nyújt a rendőr szakközépiskolai tanulmányokhoz, a rendőrtiszti főiskolához és a biztonságszervező tanfolyamhoz.

Habis László társadalmi ügyként említi az új továbbtanulási lehetőségeket, ezzel tovább erősödhet Eger iskolaváros jellege. Az önkormányzat mint fenntartó anyagilag is hozzájárul az iskola sikerességhez.

Több mint szakma, ez hivatás. Nagyon fontos, akik erre a szakmára jelentkeznek, mit vállalnak és mit vár el tőlük a társadalom - mondta a főkapitány beszédében.

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból eljárást indított az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján. A kapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya minderről ma írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét.

Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól 2011. március 11-én tárgyalt a Heves Megyei Közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.

A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy „2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel.” A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot.

Tájékoztatta portálunkat a Heves megyei Önkormányzat

Szerda délelőtt kihelyezett ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amely az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit hivatott vizsgálni.

A mai napon a az egri, Baktai úton lévő múzeumi raktárbázisnak átalakított volt pszichiátriai osztály került sorra. A megye a felújítások elkezdés előtt ezt az épületet találta arra alkalmasnak, a várban és a megye területén fellelhető múzeumi leletek szakszerű tárolására és azok restaurálásához szükséges munkaterületek kialakítására. Az épületben már jelen pillanatban is tárolnak régészeti leleteket, amelyeket egy Önkormányzat által biztosított helységből hoztak át. A raktárbázis célja, hogy a városban különböző épületekben található egységeket központosítsák és kisebb bekerülési költséggel tárolhassák .

A kivizsgálás oka, hogy az épület fél éve kihasználatlan, és a majd 400 milliós felújítás ellenére műszaki hibákra utaló jelekről kaptak beszámolókat.

A helyszíni bejárás során penészedésre és beázásra utaló nyomokat nem találtak, de Csőgér Bálint, a vizsgáló bizottság tagja szerint javításokat és friss festést találtak az épület helységeiben. A bizottság meghallgatta dr. Veres Gábort, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját és Kun Zoltánt, a területfejlesztési iroda korábbi vezetőjét. A bizottság döntött arról, hogy a múzeumi szervezettől bekéri a 2010. október 4. és 2011. április 13. között elvégzett garanciális javítások dokumentációját, a műszaki ellenőrtől pedig a hibalistákat.

Az EKF április havi sajtótájékoztatóján, 5 nagyszabású projektbe és eseménybe tekinthettünk be.

-         Ismét rangos eseménynek ad otthont Eger. Immáron harmincadik alkalommal, városunkban másodszor, minden eddiginél több résztvevővel veszi kezdetét a XXX. jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Ez a nagy múltra visszatekintő diákköri mozgalom, lehetőséget teremt a Kárpát-medencében élő legtehetségesebb felsőfokú intézményekben tanuló diákok bemutatkozására. Az EKF diákjai 24 dolgozatot prezentáltak, ami a Miskolci Egyetem diákjai által benyújtott dolgozatok számának felel meg. A tagozat első helyezettjei pályázhatnak a Pro Scientia  Aranyéremre.

-          Ismételt tájékoztatást kaphattunk a felújítási munkálatok folyamatáról, a Leányka úti Kampusz fejlesztéséről az alapkőletételek várható időpontjáról.

-          TÁMOP pályázaton belül komplex szolgáltatásfejlesztést hajtottak végre a minőségi gyakorlati képzés érdekében. Céljaik elérése érdekében kialakították a Hallgatói Centrumot ami már 9 fővel áll folyamatosan diákjaik rendelkezésére. A gyakorló helyek fejlesztésével és új eszközök beszerzésével, elősegítették a nemzetközi versenyképességet, mint az oktatás, mint a munkaerőpiac szempontjából.

-          A Mestertanár Videoportál létrehozásával hatékonyabbá tudják tenni a pedagógusok mindennapi munkáját, a több mint 100 film segítségével folyamatos innovációban részesülnek az alkalmazó tanárok.

-          A felnőttképzés más néven andragógia, fontos szerepet tölt be a mai társadalomban. Az április 27-28. között tartandó konferencián szó  lesz a felnőtt képzés átalakulásáról, a vizsgarendszer megújításáról,valamint a felnőttképzés szabályozási környezetéről, színtereiről valamint a munkaerő-piaci hatásairól.

A jövő évad előzeteseként tartottak sajtótájékoztatót a Gárdonyi Géza Színházban.

A bérletek árának befagyasztásával, valamint új nézői korosztályok bevonásával szeretné növelni a színház népszerűségét Blaskó Balázs színházigazgató. Drámapedagógusok segítségével azt a korosztály is megkereshetik, aki még most nőnek bele a színházi kultúra értékeibe. Teljesen új, de a múltból a magyarság középkori politikájából táplálkozó műsorrendet és társulatot hoz létre. Válogatások során 11 főt kell majd az igen jól képzett diplomás emberanyagból kiválasztaniuk, hogy a jövő évadtól teljes erővel indulhasson a munka, ezek között nagyon tehetséges határon túli színészek is lehetnek.

A távozók vákuumot teremtettek maguk mögött, ennek hatására a mi szellemiségünkbe nevelhető fiatalokat kell a színházba szerződtetni, akik a későbbi Hüse Csabák lehetnek- mondta Blaskó Balázs

Topolánszky Tamás segítségével újjá szervezik a tánckart, a másfél hónapos közös munka során körvonalazódott, hogy a táncos végzős- táncosztályából is szerződtethetnek néhány tehetséges fiatalt. A rendezők között nem kisebb nevek, mint Makk Károly, Pinczés István, Csiszár Imre, Dér András szerepelnek.

A Nagyszínpad mellett, a Stúdiószínpadot is méltó színvonalra szeretnék fejleszteni, ahol kortárs írók művei között helyi író műve is szerepel majd. A Szederinda néptánc együttes és Richter cirkusz bevonásával, új és izgalmas daradokkal szeretnék gazdagítani a nézők élményeit.

A társulat néhány tagja, pályázat keretében hamarosan egy 10 napos szakmai utazáson vesz részt, ahol a környező országokban tevékenykedő színházakat felkeresve szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, valamint a felújíthatják meglazult szakmai kapcsolatukat.