Keresés: „hal” (1684 találat)

A vidékfejlesztési miniszter 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

1. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezõen elõírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások

együttese;”

(2) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–j) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[E rendelet alkalmazásában:]

„g) nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet a pártok és szakszervezetek

kivételével, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szerinti közalapítvány, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján létrehozott nonprofit gazdasági társaság, valamint a statisztikai számjel elemeirõl és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 2. számú melléklet 599. pontja szerinti egyéb jogi személyiségû nonprofit szervezet;

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

A tegnapi napon a hajnali órákban egy gyöngyösi lakóházban történt tűzesetet követő vizsgálat befejeztével megállapítást nyert, hogy az ott egyedül élő 81 éves férfi bűncselekmény áldozata lett.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a Gyöngyösi Rendőrkapitányság szakemberei bravúros nyomozati munkával a bűncselekményt követő 18. órában előállítottak három helyi lakost.

A 16 és 21 éves férfiak és egy 22 éves nő gyanúsítotti kihallgatása az éjszakai órákban megtörtént.

Ellenük – bűnügyi őrizetbe vételük mellett- emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a rendőrség, továbbá indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Családi házában halt meg egy idős férfi Gyöngyösön a hajnali órákban. A tűzoltók nagyon rövid időn belül érkeztek a helyszínre, majd megkezdték a tűz oltását, valamint a házban tartózkodó személy mentését. Sajnos a mentés után csak a halál beálltát tudták megállapítani.
A szomszédok elmondása szerint a bácsi a felesége halála óta egyedül élt, családtagjaik sűrűn látogatták, a dohányzásról betegsége miatt már leszokott így nem tartják valószínűnek, hogy ágyban dohányzott volna.

A környék nem a biztonságáról ismert, így a bűnügyi helyszínelő jármű láttán, elég hamar elindultak a feltételezések is. Meg nem erősített hírek szerint a Rendőrség nem zárja ki az idegenkezűséget sem.

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Az Ózdi Rendőrkapitányság munkatársai július 19-én hajnalban fogták el– hathatós állampolgári közreműködéssel – azt a két fiatalkorú férfit, akik az egyik helyi ékszerboltba törtek be hajnal kettő és három óra között és onnan több mint százezer forint értékben tulajdonítottak el ezüstgyűrűket.

Éjjel két óra után értesítette az Ózdi Rendőrkapitányság ügyeletét egy szemfüles állampolgár, aki gyanús mozgásra lett figyelmes az egyik ékszerbolt bejáratánál. A bejelentést követően kiérkező járőrök az üzlet bejárati ajtaja feletti szellőző részt lefeszítve találták, így a helyszín biztosítása mellett azonnal megindult a forrónyomon üldözés.

A rendőrök alig öt percen belül elfogtak két fiatalkorú ózdi fiút, akik az ékszerbolttól kis távolságra, gyalogosan igyekeztek lakóhelyük irányába. Az igazoltatás során végzett ruházatátvizsgálás alkalmával zsebeikből nagy számban kerültek elő ezüstgyűrűk, így mivel bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók voltak, őket az eljáró rendőrök az Ózdi Rendőrkapitányságra előállították.

A két fiatal kihallgatása során – még a helyszíni szemle időtartama alatt – teljes beismerő vallomást tett a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan, ellenük a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő betöréses lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

A 2013. évi költségvetés önkormányzatokat, kistelepüléseket és azok gazdálkodását befolyásoló forráselvonásról tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő és dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője.

Mint elhangzott, a jövő évi központi költségvetés gyakorlatilag „kivérezteti” az önkormányzatokat főként kistelepülési szinten.

-    A kormánypárti politikusok saját hatalmi céljaikat kívánják érvényesíteni, a választók nem erre szavaztak nekik bizalmat 2010-ben. A települések lehetetlen helyzetbe fognak kerülni a 2013-as költségvetés forráselvonása nyomán. Az ÖNHIKI csak szépségtapasz az önkormányzatoknak – kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás.

A két szocialista politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan halad az önkormányzatiság, az önkormányzatok felszámolása felé.

-    Megszüntették a régiókat, elsorvasztották a megyei rendszert, csupán a fideszes elit megtartására van fenntartva a megyei önkormányzat. A járási rendszer bevezetésével hadat üzen a kistelepülési összefogásoknak a kormány, azt mutatják, hogy ezekre nincs szükség, teljes az államosítás – folytatta a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Konkrét példaként hangzott el, hogy Eger esetében akár az 1 milliárd forintot (Gyöngyösnél pedig 600 milliót) is elérheti az a forráselvonás, amely arányaiban százmilliós állami támogatást vesz el jövőre az önkormányzatoktól. Gépjármű-adó tekintetében 60 százalékot vesz el a kormány, és az illetékből sem részesedik majd a település, az iparűzési adóról pedig, – ami Egernél 2-3 milliárdot tesz ki – egyelőre nem lehet tudni semmit.

-    Ez az orbáni segítség: ahol elveszik az iskolákat, az önkormányzati vagyont, ahol újra centralizáció van, és csak a saját fideszes klientúra hiányainak betömködésére áldoznak. Az Orbán-kormány rossz úton jár, amikor a tavalyi mintegy 1040 milliárdos önkormányzatoknak folyósított központi támogatást lecsökkenti, alig több, mint 600 milliárdra, és ezzel 38 százalékos forráskivonást eredményez A 2013-as költségvetés új eleme, hogy a kistelepülések után a városoknak is hadat üzen, és az azoknak eddig juttatott központi támogatást csökkenti jelentősen – zárta dr. Nagy Imre.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.