Keresés: „április” (162 találat)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

  Az elmúlt hétvégén Hajdúböszörményben rendezték meg a VI. Harcművészet és Életmód Fesztivált, ahol három egri versenyző is kiváló eredményt ért el.

A Harcművész és Életmód Fesztivált eredeti célja a Tai-Qi stílust gyakorló tanítványok versenylégkörhöz való szoktatása, de a 2010. évben már Romániából érkező harcművészek és hazai kick box és K1 versenyzők is küzdőtérre léptek.

Formagyakorlat:

Nagy Rita Anna (0-10 év leány) 1. hely
Nagy László (0-10 év fiú) 3. helyKüzdelmek, Light-contact:
Nagy László 30kg 2.hely
Nagy Rita Anna 40kg 2.hely
Vizi Mátyás 60kg 1. hely

Magyarországon egy vállalkozás háromszor annyi időt, energiát és pénzt fordít bürokratikus ügyintézésre, mint Európa más országaiban. Egy vállalkozás adminisztrációs terhe átlagosan 3 millió forintra tehető évente. A teher nagy része felesleges: túlzott kötelezettségeket ró a vállalkozókra, párhuzamos adatszolgáltatást vár el és ésszerűtlen szabályozás betartására kötelez – hangzott el a mai, Városházán tartott konzultáción.

Veress Gábor Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős Államtitkárságának vezető elemzője elmondta: a kormány egyik célja a különböző gazdasági szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése annak érdekében, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országává váljon. A bürokráciacsökkentés első lépéseit a kormány 2011. április 20-án fogadta el, melynek hatására 105 milliárddal csökkennek a vállalkozásokat sújtó terhek.
A második, 400 milliárdos cselekvési terv kialakítását a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti, szoros együttműködésben a vállalkozókkal, a vállalkozói, illetve állami szervezetekkel és mindazokkal, akik fontosnak érzik, hogy mindennapi tapasztalataikkal hozzájáruljanak a bürokráciacsökkentés sikeréhez. Az országos konzultációsorozat egyes állomásain, így Egerben is műhelymunkát szerveztek, amelynek során a vállalkozások vezetői elmondhatták véleményüket és tapasztalataikat is a témával kapcsolatban. Veress Gábor Balázs kiemelte: a résztvevők tudása, hétköznapi tapasztalatai hozzájárulhatnak egy jobb, versenyképesebb, a mindennapi működés igazi problémáit megoldó szabályozási környezet kialakításához.

Forrás: Egriszín

A városunkat is érintő idegenforgalmi statisztikákról, Eger új arculati megjelenéseiről, az idei kirakatversenyről, valamint a XII. Fotó Art Fotós Fesztiválról tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a helyi TDM szervezet.

Az év első három hónapjában általános javulás volt tapasztalható a turizmus területén. Dancsok Ágnes TDM menedzser elmondta: Észak-Magyarországon átlag feletti volt a növekedés, a januártól áprilisig terjedő időszakban majdnem 20%, amelyből Eger is kivette a részét. A KSH adatai még nem érhetőek el, az egri TDM szervezet saját adatai szerint a szállástípusok közül városunkban elsősorban a szállodák hozták a magasabb vendégéjszakaszámot, itt az előző év hasonló időszakához képest 5-10%-os növekedést regisztráltak. A TDM menedzser hozzátette: a vendégszám növekedést az is elősegítette, hogy a TDM idén tavasszal különböző turisztikai vásárokon több városban is megjelent Eger ajánlataival. Annak érdekében, hogy ez a tendencia folytatódjon, a szervezet a jövőben további erőfeszítéseket kíván tenni: programcsomagokat állítanak majd össze, folytatják a megkezdett marketingkampányt, illetve hamarosan megkezdik a felkészülést a 2012-es évre. Elhangzott továbbá: a TDM minden lehetőséget igyekszik megragadni annak érdekében, hogy a várost népszerűsítse.

Dancsok Ágnes kiemelte: a Tourinform-Eger új infópontokat létesít a városban július és augusztus hónapban. Az Eszterházy téren már megtalálható az első pavilon, a másik kettő pedig a tervek szerint a Dobó téren és a Szépasszony-völgyben kap majd helyet. Az információs pontokon a Tourinform Iroda dolgozói a hét minden napján várják majd a turistákat és a helyieket is, elsősorban látnivalókkal, programokkal, szolgáltatókkal kapcsolatos információkat nyújtanak majd.

Dancsok Ágnes tájékoztatója után Hajdú György, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke elmondta, ebben az évben is megrendezik a már hagyományosnak mondható kirakatversenyt, melynek témája: „Régen és ma”. Hozzátette: a témaválasztás lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy kirakat közvetlenül a Középkori Piac elnevezésű rendezvényhez csatlakozzon, vagy akár egy történelmi séta keretében a középkortól napjainkig kalauzolja a nézelődőt Eger utcáin. Nevezni az egri.belvaros@gmail.com címen lehet június 25-ig. A versenykirakatokat július 4-ig kell elkészíteni, az eredményhirdetésre pedig július 16-án, a Középkori Piac rendezvényen kerül majd sor.

A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: idén városunk ad otthont a XII. Fotó Art Fotós Fesztiválnak, amelyre szeretettel várnak minden hobby és profi fotóst. A fesztivál programjairól, híreiről a www.fotosfesztivál.hu oldalon lehet bővebben olvasni.

Forrás: Egriszín

Előzetes letartóztatásba helyezte az Egri Városi Bíróság azt a 3 főt, akiket április 26-án az esti órákban Gyöngyöspatán történt verekedés kapcsán vettek őrizetbe, csoportosan, és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A bíróság úgy látta: megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megnehezítenék a az eljárás eredményes lefolytatását, illetve tartani lehet a bűnismétléstől is.

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Karbantartási munka kezdődött ma (április 26-án) az Eger-Szilvásvárad közötti vasútvonalon, emiatt a MÁV Zrt. változtatott a forgalmi renden.

A személyvonatok helyett –várhatóan május 16-án az esti órákig) vonatpótló autóbuszok közlekednek – tájékoztatott Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a MÁV. A vállalat teljesen kicseréli a vasúti alépítményt a 49/50-es szelvényében, vagyis az egri Türk Frigyes utca vonalában. Emiatt a vasúti közlekedés teljesen leáll, az utazás a MÁV Zrt. lenti hirdetménye alapján lehetséges.

A munkák miatt jelentősen megnőhet a forgalom Egerben, a Füzér és Donát utcákban, valamint a mészkőliszt szállítás miatt a Külsősor utcában is. Az önkormányzat kéri a közlekedők fokozott figyelmét és türelmét a Donát utcai vasúti átjárónál, mert a fényjelző készülék esetenként hosszabb tilos jelzést fog mutatni! Fontos, hogy minden esetben a lámpák és jelzőőrök jelzéseinek megfelelően közlekedjenek!

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

Az idei Egri Tavaszi Fesztiválra készült Tiszta Tánc című három részes bemutatóból Gustavo Ramirez Sansano Töredék című koreográfiája kapott meghívást a Budapesti Táncfesztiválra.

A Gárdonyi Géza Színház tánctagozata április 21-én este 7 órától a Művészetek Palotájában táncol. A koreográfiát Raquel Miro Roca, a világhírű Luna Negra Dance Theater koreográfus-asszisztense tanította be az együttesnek.

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.