Keresés: „ünnep” (399 találat)

Eger: mindenki legyen kis Szent István

· Belföld · Politika

Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.

 A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.

A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.

Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.

Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.

 A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.

Forrás: HEOL

A török nagykövet avatta fel Magyarország első vezéri sátrát Egerben

· Belföld · Kultúra · Külföld · Szabadidő

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Sikeres volt a Bikavér ünnep

· Belföld · Gazdaság · Szabadidő

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

Emlékszobával bővült az egri tűzoltóság

· Belföld · Kultúra · Kék hírek · Szabadidő

Az Egri Tűzoltóság életében 140 évvel ezelőtti megalakulása óta nagy változások mentek végbe.

A Minorita templommal szembeni tér 1874. július 3-án váratlanul leégett, a pusztítás előtt akkor a város lakói döbbenten és tétlenül álltak. Akkor született meg az elhatározás a tűzoltóegylet létrehozására. Dr. Danilovich Pál főorvos kezdeményezésével 1874. július 12-én alakult meg az „Egri önkéntes tűzoltó-egylet”. Az évforduló alkalmából pénteken nyílt napot tartott a tűzoltóság.

Az ünnepi állománygyűlésen a Vincellériskola utcai laktanyában emlékeztek meg a múlt eseményeiről, de szó esett a most szolgálatot teljesítők áldozatos munkájáról is. Átadták a hosszadalmas gyűjtőmunkával létrejött emlékszobát, ahol korabeli eszközökkel, kézzel szőtt tűzoltóruházattal, okiratokkal is találkozhatnak a látogatók az épület alagsorában.

A tárlat előzetes bejelentkezéssel lesz látogatható. Vincze-Pap Kálmán tű. hadnagy és Hevesi Katalin tű. alezredes a lánglovagok kibővült feladatköreiről meséltek, amelyek az eszközök és a kor változásával formálódtak át az évtizedek során.

Forrás: HEOL

Omega koncerttel ünneplik a városalapítást

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Az Omega együttes koncertjével ünnepli Gyöngyös várossá nyilvánításának 680. évfordulóját július 26-án.

Gyöngyös idei 680 éves évfordulóját egyedülálló módon július 26-án az Omega együttes koncertjével ünnepelheti meg a Fő téren – mondta Faragó László, a város polgármestere, majd megköszönte Valaska Józsefnek, a Mátrai Erőmű Zrt. vezetőjének, hogy támogatóként a jubileumi rendezvény mellé állt a visontai cég.

Kóbor János, az Omega frontembere elmondta: a zenekar 52 év után is tud újat adni a közönségnek, Gyöngyösre legújabb lemezük, az Omega oratórium dalait hozzák, melyek első sorban az érzelmekre hatnak és a lelket töltik fel.

- Az Omega az egyetlen olyan magyar produkció, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét – fogalmazott Trunkos András, az Omega menedzsere, hozzátéve: a gyöngyösi koncertre a hagyományos rock and roll helyett balladákkal és ritkán játszott dalokkal készülnek. A zenekar dobosa, a gyöngyösi születésű Debreczeni Ferenc a városhoz kötődő emlékeit elevenítette fel, míg Benkő László billentyűs gratulált ahhoz, ahogyan az elmúlt időben sikerült Gyöngyöst megújítani.

- Mi csak adni szeretnénk, amiért cserébe semmit nem kérünk – mondta a koncert legnagyobb támogatását vállaló Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, Valaska József. – Csak az élmény teremt szokást, ezért fontos, hogy ez az Omega koncert most létre jött. Örülök, hogy ezáltal Gyöngyös is bekapcsolódik a fesztiválok sorába.

Forrás: HEOL

Újra Egri Bikavér Ünnep

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Perl Márton (1950 – 2014)

· Kultúra

Súlyos betegség miatt elhunyt életének 64. évében Perl Márton, a Népújság és a Heves Megyei Hírlap fotóriportere.

Többé már nem láthatja senki, ahogy akkurátusan a szemeidhez emeled a fényképezőgépedet, a jobb karodat könyöknél a csak Rád jellemző szögbe hajlítod, hogy biztosan álljon a szemüvegedhez illesztve, és  – varázsolj. Megmutasd az embereknek a maga egyediségében a való világot. Eredeti, csak a Tőled elvárható látásmóddal láttasd az arcokon az érzelmeket, a ráncokat, a tekinteteket, amelyek önmagukban, kísérő szöveg nélkül is életsorsokról meséltek, gondolatgazdagon.

Azon sem álmélkodhatunk már, ahogy váratlanul magad elé kapod a masinádat, hogy megörökítsd a gyorsan elmúló pillanatokat, a fura, ám csodás élethelyzeteket, amelyeket csakis Te vettél észre, más halandónak fel sem tűntek. Nem borzonghatunk már bele, miféle „őrültségekre” is képes vagy egy-egy PerlMarcis fotó kedvéért, mint amikor a visontai erőmű 50 méternél magasabb kéményét is megmásztad, csakhogy minél különlegesebben tárd elénk azt a tájat. Művészi szépségű ikonjaid pedig a sokoldalú tehetségedet igazolják.

Nem figyelhetjük ezentúl – kicsit irigykedve –, hogy mennyire könnyen teremtesz kapcsolatot az emberekkel, legyen az ősz szakállú, morgós halász, avagy gondterhelt szövetkezeti  vezető, mosolyra álló szájú politikus, netán csibész tinédzser. Mindenkivel megtaláltad a hangot, hogy cserébe örök emléket adj nekik az újságban, több kötetben.

Mert a Lap, legfőképp a Népújság, számodra szent volt. Nem számított, nappal vagy éjszaka van-e, pihenő- vagy ünnepnap, ha a téma kedves volt, már válladra is vetted a fotóstáskádat, és siettél a helyszínre. S persze akkor is, amikor kötelező volt a fotózás. Benned ugyanis megvolt az újság és az olvasói iránti alázat, hogy minél színvonalasabb, érdekesebb lapot vehessenek kezükbe. S hogy nagyon magas nívón tetted a dolgod, bizonyítják az elismerő szavak egész Heves megyében, ahol szinte mindenki ismert, s Te is csaknem mindenkit ismertél, kitűnő fotóriporterhez méltóan.

Ős dorogiként különösen nagy szó, hogy a mi szép vidékünkön évtizedeken át szívesen látott, kedvelt, s megbecsült személyiségként éltél, munkálkodtál. S iparkodtál a nejednek, Évának, lányodnak, Virágnak, fiadnak, Máténak megteremteni mindazt, ami csak erődből tellett.

Szomorú, nagyon fájdalmas a búcsú Tőled. Csak az vigasztalhatja a Téged rokonként, barátként, munkatársként, s ami fontos: újságolvasóként szeretőket, hogy emlékezetünkben örökké él a neved. Te vagy, leszel mindig számunkra „a Perl Marci”!

Forrás: HEOL

Erőss Zsolt hegymászóra emlékeznek a transzbükki átkelésen

· Belföld · Szabadidő

Kopjafát avatnak a tavaly májusban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt tiszteletére a szombati transzbükki átkelés elnevezésű túra végén Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában.

A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányút az év első nagy túrája a BNPI szervezésében és mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt hegymászó tiszteletére - közölte Paulikovics Ildikó, az igazgatóság közönségszolgálati referense az MTI-vel.

Közlése szerint a majdnem 30 kilométeres, Nagyvisnyóról reggel nyolc órakor induló túra különlegességét az adja, hogy a BNPI szakemberei a fokozottan védett, látogatók által elzárt területekre is elkalauzolják a résztvevőket.

A túrázók várhatóan 18 órára érkeznek meg Felsőtárkányba, a BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, ahol az Erőss Zsolt tiszteletére állított kopjafa avatásával idézik fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, a 2013-as transzbükki átkelés túravezetőjének emlékét. Az ünnepség keretében köszöntőt mond Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese, a kopjafát Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője avatja fel.

Paulikovics Ildikó emlékeztetett: Erőss Zsolt 2013-ban vállalta, hogy a BNPI "arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a tavalyi transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

"Miután életét veszítette a Himalájában, igazgatóságunk örökös védnöknek választotta és a transzbükki átkelést Erőss Zsolt Emléktúraként rendezzük meg a jövőben" - közölte a referens. A kopjafa mellett emlékhelyet is alapítanak Erőss Zsolt és Kiss Péter, a vele együtt elhunyt fiatal gyöngyösi hegymászó tiszteletére.

A program része a Téli túrák nemzeti parkjainkban című sorozatnak, amelynek keretében január 25. és február 8. között országszerte több mint húsz túra közül választhatnak az érdeklődők. A tematikus nap a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által koordinált Vidékjáró programsorozat részeként valósul meg.

kép: bnpi.hu

Forrás: MTI

A láng Betlehemből érkezett

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Bécsen keresztül Betlehemből érkezett a láng Felnémetre Advent negyedik vasárnapján. Cserkészek hozták el az ünnepre összegyűlteknek.

Felnémet mindig is összetartó közösség volt, így az egyház helyi képviselőjével, valamint a körzet képviselőjével együtt ünnepeltek.

EVK: Munkaszervezet ünnepi nyitvatartás

· Belföld

Az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezete ezúton tájékoztatja Önöket, hogy 2013. december 24.-2014. január 1. között mobiltelefonos ügyeletet tart.

A munkaszervezet munkatársait az alábbi telefonszámokon érhetik el:
BATKI SZABOLCS Munkaszervezet-vezető 06/20 379-5008
Jeneiné Csernák Marianna (Munkaszervezet-vezető helyettes) 06/20 249-4266
Juhász Anett (Ügyintéző) 06/20 379-3166

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Esztendőt kíván az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezete!

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”    

Forrás:  www.evk-egyesulet.hu