Keresés: „Habis László” (263 találat)

Szakszervezeti dolgozók fogadása a Városházán

· Belföld

A munka ünnepe alkalmából a szakszervezetek helyi képviselőit köszöntötték kedden délután a Városházán.

Habis László Eger polgármestere beszédében történelmi visszaemlékezést tartott Május 1-je és a munka ünnepének kialakulása kapcsán. Így fogalmazott: Május 1-je a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnep, melyet a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni 1890 óta. Néhány évtizeddel ezelőtt még az egész ország felvonulással ünnepelte a majálist, de mára megváltozott az ünnep tartalma. A kormánynak a feladata, hogy minden dolgozni vágyó embert segítse, erősítse. A polgármester a Városházán, Eger MJV nevében nagy tisztelettel köszöntötte a munkavállalók érdekképviselőit, minden dolgozó egrit, aki munkájával bebizonyította elhivatottságát.

A munkavállalók nevében Fodor Pálné, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képviseletének-vezetője beszédében hangsúlyozta: Május 1-je továbbra is legyen a munka ünnepe. Vissza kell állítani a munka becsületét, a munkahelyek biztonságát. Az MSZOSZ stratégiai tervet dolgozott ki 2011-es évre, melyben részletesen elemzik a szociális, gazdasági, pénzügyi, politikai válság hatásait, és ebben megfogalmazzák, hogy Európai Uniós országként a kollektív tárgyalásokon túl, az Európai Szakszervezetek Szövetségével együtt kell nemzeti és európai szinten összefogni és összehozni a munkavállalók megszerzett jogi védelmét.

A szakszervezetek reneszánsza elkerülhetetlen, a különböző érdekcsoportoknak együtt kell megtalálniuk a megoldást, és tovább lépni, hogy mindenki visszakerüljön a munka világába. A gazdasági válságot túlélve kell újjáépíteni az országot, együtt kell megoldást találni- mondta Fodor Pálné.

A város vezetése fogadással kedveskedett a szakszervezetek képviselőinek.

Forrás: Egriszín

A táncosokért írtak - Levél Habis Lászlónak

· Kultúra · Politika · Szabadidő

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Mélygarázs az Érsekkert mellett

· Politika

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Mérföldkő 2014-ig megépül az M25-ös

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Több mint szakma, ez hivatás: rendvédelmi képzés Egerben

· Kék hírek · Oktatás

Együttműködési megállapodást írt ma alá Habis László polgármester, Dr. Ormossy  Attila  rendőr főkapitány a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközép Iskola igazgatónőjével, Matúzné  Nagy Ildikóval. Ez év szeptemberétől bővül Eger oktatási kínálata, rendvédelmi szakközépiskolai képzés indul. Matúzné Nagy Ildikótól elmondta:  ötszörös volt a túljelentkezés, reményeik szerint sikerült a közel 160 főből a képzésre legalkalmasabbakat kiválasztani. Az általa igazgatott iskola mind területileg, mind pedig oktatásilag alkalmas az új képzés bevezetésére. A oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek majd az informatikai, nyelvi, kommunikációs képzésre, valamint a fizikai erőnlét alakítására. Az iskola jó alapot teremt majd a rendészeti pályára készülőknek, speciális képzést nyújt a rendőr szakközépiskolai tanulmányokhoz, a rendőrtiszti főiskolához és a biztonságszervező tanfolyamhoz.

Habis László társadalmi ügyként említi az új továbbtanulási lehetőségeket, ezzel tovább erősödhet Eger iskolaváros jellege. Az önkormányzat mint fenntartó anyagilag is hozzájárul az iskola sikerességhez.

Több mint szakma, ez hivatás. Nagyon fontos, akik erre a szakmára jelentkeznek, mit vállalnak és mit vár el tőlük a társadalom - mondta a főkapitány beszédében.

Fehérben is ragyog az Egri Csillag

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Intermodális csomópont épülhet a déli városrészre

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

16 ország képviselői látogatták meg Egert

· Belföld

Egerben járt a Diplomata Hozzátartozók Klubja (DIPLOMAT SPOUSES CLUB BUDAPEST). A nagykövetek és diplomáciai képviselők feleségei és férjei (összesen 17-en), többek között Ecuadort, Japánt, Angolát, Chilét, Ausztráliát, Portugáliát, Svájcot és az orosz utódállamokat képviselték.

Sandra Poysari, a finn minisztertanácsos hitvese a klubvezető, aki elmondta: nemrégiben járt Egerben egy finn képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján és megfogta a város hangulata. Úgy döntött, hogy el kell hoznia társait is a gyönyörű történelmi városba.
Hozzátette: az egri városvezetők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak hathatós segítségével szervezték meg a városnéző programot. Úgy látja: ahhoz, hogy az ember lássa és megismerje Magyarországot, korántsem elég Budapesten élni, épp ezért sokat utazik. Tapasztalatai szerint Eger hazánk legszebb kisvárosa, amely a tervezett fejlesztésekkel csak még impozánsabbá válik majd, még csalogatóbb lesz a turisták számára. Sandra Poysari kiemelte: a klub tagjai között csak diplomaták találhatók, ugyanakkor számos rendezvényt szerveznek, bemutatókat, koktélpartikat tartanak és utazásokkal is igyekeznek megismerni az országot. Az egri látogatásról hamarosan minden nagykövetség honlapján megjelenik egy beszámoló és a klub közösségi oldalakon is jelen van, ahol ugyancsak népszerűsítik majd Egert.

A vendégeket Habis László polgármester fogadta a Városházán, dióhéjban bemutatva Eger történelmét, hagyományait, majd az idén induló belvárosi funkcióbővítő rehabilitációs program főbb elemeit. Leszögezte: a tervek szerint 2012-re megújul a város, belvárosi térrendszerek, találkozási helyek jönnek majd létre, tágasabbá válik a Dobó tér és megújul egy sor műemléki épület is. Eger természetesen nagy örömmel visszavárja a klub tagjait egy újabb látogatásra. A 17 fős csoport idegenvezetéssel tekintette meg Eger belvárosi értékeit, ismerkedett a messze földön híres borokkal is.

Egy egri önkormányzati delegáció nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetasszonyánál tett látogatást, hiszen a diplomata korábban többször is járt a városban hivatalos találkozón és gyermekeivel együtt civilben is, egyszerű turistaként.

Fát ültettek és takarítottak az önkéntesek Almárban

· Szabadidő

Az egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciója 2011-ben már hetedik alkalommal szervezett takarítási akciót az Eger melletti kirándulóhelyen, Almárban, ahol egykor a Pálos kolostor állt.

Ebben az évben is negyvennél több fő gyűlt össze, nyugdíjasok, környékbeli lakosok, cserkészek, környezetvédők, a közterület felügyelet munkatársai, valamint a Heves Megyei Önkéntes Centrum tagjai, hogy megtisztítsák a Föld Napja kapcsán a népszerű kirándulóhelyet Almárban.

Az akcióban részt vett az egri városvezetőség is, Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester is. A polgármester, aki egy fát is elültetett, elmondta, hogy ezzel a programmal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a város környékének a szépsége, s az állagmegóvás. Habis László szerint jó lenne, ha a fiatalok is nagyobb számban vennének részt a takarításban.

A takarítás mellett a résztvevők fákat is ültettek: tíz tölgy-, s tíz platánfa-csemetét. A veszélyessé vált ágakat motoros fűrésszel levágták a fákról, a száraz gallyakat letördelték, a gazt elégették, szemetet szedtek, megtisztították a patakmedret, valamint az információs táblákat lemosták.

Az almári takarítással egyidőben a Bringaút Közhasznú Egyesület is takarítási akciót szervezett az Eger-patak belvárosi szakaszán, a bicikliút mentén.

Forrás: Egriszín

Egri gálán ünnepelték a legjobb sportiskolásokat

· Sport

A hétvégén második alkalommal rendezték meg Egerben a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) díjkiosztó gáláját.

Az eseménynek – melyen a 2010-ben legjobban teljesítő sportiskolás-korúakat, edzőiket és klubjaikat díjazták – az Egri Városi Sportiskola (EVSI) társszervezésében Eger adott otthont. A fiatalok 2010-ben az országos bajnokságokon és diákolimpiákon összesen 450 érmet szereztek.

Magyarországon 75 közoktatási típusú – ebből 55 állami céltámogatásban részesülő – és 18 egyesületi (városi) sportiskola működik; a rendszerben közel húszezer iskoláskorú gyermek jut sportolási lehetőséghez. A program szakmai koordinátora a Nemzeti Sport Intézet (NSI).
A díjkiosztó alkalmából összesen 33 pályázat érkezett. Az 500 fő feletti egyesületi kategóriában szolnoki, az 500 fő alattiban szombathelyi győzelem született; a középiskolák közt a budapesti Csanádi, az általános iskolák esetében a szombathelyi Zrínyi vitte a fődíjat. Egyéni díjban 13 fiatalt és azok edzőjét részesítették.
A Hotel Eger & Parkban megtartott eseményt Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Mint mondta, a város hagyományai között a sportnak megkülönböztetett szerepe van; a tavalyi győztes EVSI és a Dr. Kemény Ferenc iskola méltatása mellett kiemelte a fiatalok számára példát állító élsportot is. A SIOSZ elnöke, Fuhrmann Géza a tavalyelőtti eredmények alapján díjazottak 2010-es sikerei közt példaként hozta Biczó Bence szingapúri ifi olimpiai úszó aranyát illetve Juhász Bence birkózó ifi Eb-bronzát. Díjat adott át az említetteken túl Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó, Farkas Tibor, a NEFMI Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa, Lehmann László NSI sportiskolai programvezető, Virág Lajos birkózó olimpikon, Juhász Bence tavalyi díjazott birkózó, Rázsi Botond egri alpolgármester, Balogh Csaba támogató, Jakabházyné Mező Mária MOA-főtitkár és Kovács Géza EVSI-igazgató.

A hétvégi gálát megelőzően került sor a SIOSZ közgyűlésére, melyen a 2010-es beszámolók mellett az idei tervek kerültek a főbb napirendek közé. Fuhrmann Géza kiemelte a Debrecenben, augusztus 24. és 27. között megrendezendő Sportiskolák Olimpiai Fesztiválját, melyre – a bemutatókkal együtt 13 sportágban – mintegy 2500 főt várnak; fő célként az olimpiai eszme terjesztését tűzték ki. Lehmann László, a Sportiskolai Program vezetője, az NSI nevében méltatta a Magyar Olimpiai Bizottság márciusi közgyűlésén MOB-díjban részesített Kovács Géza (Egri VSI) és Kiss Mihály (Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola) sportiskola-vezetői munkáját.

Egyéni díjazottak: Göncz Anna atléta (Báthori Általános Iskola, Veszprém, edzője: Németh Eszter), Kubik Roland atléta (Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata, Kovács András és Reichnach Ferenc), Dénes Mercédesz birkózó (Csanádi Árpád Általános Iskola, Budapest, Tar Mihály és Südi Gábor), Kovács Bence birkózó (Kaposvári Sportiskola, Takács László és Tulézi Márk), Bodonyi András és Viola Viktor kenus (Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft., Slisz Béla), Erdős Krisztina ökölvívó (Gyöngyösi Sportiskola, Debreczeni László), Jelencsics Dorina tornász (Szombathelyi Sportközpont, Sportiskola, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor), Biczó Bence úszó (Pécsi VSE, Sántics Béla), Várnai Vivien vívó (Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium – Szolnok, Dancsházy-Nagy Tamás), Hajor Orsolya vízilabdázó (Dunaújvárosi Sportiskola, Uitz Csaba), Szabó Boldizsár vízilabdázó (Kecskeméti Sportiskola, Simon Gábor), Bíró Márk evezős (Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., Molnár Dezső).

A kategóriák díjazottjai:

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő felett:
1. Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.
2. Debreceni Sportcentrum Sportiskola
3. Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft.

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő alatt:
1. Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.
2. Kaposvári Sportiskola
3. Egri Városi Sportiskola

Közoktatási középiskola:
1. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai intézet
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Arany János Gimnázium, Nyíregyháza

Közoktatási általános iskola:
1. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szombathely
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Kemény Ferenc Általános Iskola, Eger

Forrás: Egriszín