Keresés: „felvétel” (178 találat)

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.

Eger MJV Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának véleménye a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-én tartott ülésével kapcsolatban.

1.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 17. § (1) értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Az Ötv. szerint ezen szabályokat kell alkalmazni a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekre is. A bizottság megállapítja, hogy az Ötv. 17. § (3) bekezdés alapján a nyilvános testületi ülésen elhangzottak közérdekű adatnak minősülnek, így az írott jegyzőkönyvet és a hangfelvételt erre vonatkozó kérelem esetén ki kell adni, és azok nem is selejtezhetők. A bizottság megállapítja, hogy a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok a vizsgált bizottsági üléssel kapcsolatban nem sérültek.
2.
A KIB elnöke szabad teret engedett egyrészt a napirendekhez nem tartozó felvetéseknek, másrészt a nem megfelelő hangnemnek. Olyan személy szólalt meg, aki nem volt meghívva az ülésre, illetve olyan kérdésről tárgyaltak, ami a napirendi pontok között nem szerepelt. Az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15) önkormányzati rendelet II. mellékletében került meghatározásra a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság feladata és hatásköre. A KIB idegenforgalmi feladata Eger Megyei Jogú Város pozitív jó hírének erősítése, azonban a bizottságon történtek ellentétben állnak ezzel.
A KIB ülésén elhangzott megnyilvánulás ügyében a Heves Megyei Főügyészségnél ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek közösség elleni izgatás, illetve hivatali visszaélés miatt. Az ügyészség, mint a nyomozati eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv feladata megvizsgálni, hogy történt-e bűncselekmény.
3.
Bizonyítható, hogy a júniusi rendezvényre Székhelyi József színművészt nem a szeptemberi bizottsági ülésen történt sajnálatos kijelentés miatt nem hívták meg Egerbe.
4.
A bizottság álláspontja az, hogy a képviselő hivatalos személy, joga és kötelessége is információt kérni és javaslatokat tenni önkormányzati intézmények működésével összefüggésben, azonban ez nem terjed ki utasítások adásának lehetőségére. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján felmerült annak a gyanúja, hogy hivatali visszaélés történhetett.
A bizottság véleménye, hogy a képviselő nem jogosult önkormányzati gazdasági társaság munkájába beavatkozni.
5.
Bizonyítható, hogy sem a szeptemberi ülést megelőzően, sem azt követően az önkormányzatnál, intézményénél, vagy gazdasági társaságánál semmiféle lista nem készült művészek foglalkoztathatóságával összefüggésben.
6.
A bizottság javaslatot tesz a polgármesternek, hogy saját hatáskörben járjon el, és tegye meg a bizottság 1-5 pontban foglalt véleménye alapján a személyi kérdésekben a szükséges intézkedéseket. A bizottság javasolja a polgármesternek, hogy kérje fel az EVAT Zrt. Igazgatóságát annak kivizsgálására, hogy a társaság vezérigazgatója milyen felhatalmazással rendelkezett az EVAT Zrt. többségi tulajdonában álló Művészetek Háza Kft.-t érintő ügyekben a KIB ülésén a társaság képviseletére, figyelemmel arra, hogy a Művészetek Háza Kft. képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. Ezt a képviseleti jogot a többségi tulajdonos nem veheti át. A tulajdonosi jogok gyakorlását a Gt. rendezi. Ebbe nem tartozik bele a bizottság munkájába való beavatkozás.
A bizottság megállapítja, hogy a Művészetek Háza Kft., mint gazdasági társaság nem tartozik közvetlenül az önkormányzatokra vonatkozó szabályozások hatálya alá, ezért a feltárt tények alapján a gazdasági társaság felügyelő bizottság jogosult  lefolytatni az eljárást abban a tekintetben, hogy az ügyvezető eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak és a társaság érdekeinek.

Eger, 2012. május 16.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

forrás: Eger MJV sajtó

Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség  álláspontjától sem. 

Tisztelt Szerkesztőség!

Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:

A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást - melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint - hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.

Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.

Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.

Várkonyi György

Az egri lista-üggyel kapcsolatban ma megjelent Fidesz egri szervezete közleményére reagált Csarnó Ákos. Mint levelében írja, határozottan visszautasítja a Fidesz egri szervezetének pénteki közleményében foglaltakat, miszerint a listabotrány néven elhíresült ügyet kivizsgáló bizottság menetrendjét ő késleltetné.

A Fidesznek - mint a város vezetésében nagy tapasztalattal rendelkező szervezetnek - tudnia kellene, hogy a bizottsági előterjesztések összeállítása - főleg egy ilyen horderejű ügyben, ahol azt kell vizsgálni, hogy történt-e jogszabálysértésre utaló körülmény - hosszadalmas folyamat. A bizottság elnökeként első pillanatban egyeztettem a polgármesteri hivatallal és a bizottság tagjaival arról, hogy mikor tud legelőször összeülni úgy a testület, hogy szakmailag alátámasztott, hiteles véleményt tudjon adni.

Felhívom a Fidesz egri szervezetének figyelmét továbbá arra a tényre,

hogy a vizsgálat lefolytatására felkért Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság öt tagjából három a Fidesz-KDNP-Lokálpatrióta szövetség színeiben tag. A gyors egyeztetések során az ülés időpontja közös álláspont alapján alakult ki, vagyis a kormánypárti tagok úgy látták jónak, ha az egész város számára egyre kellemetlenebb kérdésről az akkor megegyezett időpontban tárgyalunk.

Ezen felül egyébként felettébb különös, hogy miért csak pénteken közli

  a megdöbbenését a hangfelvételt illetően a Fidesz egri szervezete. Korábbi nyilatkozatában határozottan visszautasította, hogy meghatározná, hogy kik léphetnek föl a városban és kik nem. Miért nem vonta felelősségre azóta azokat az érintett képviselőket, akiket, mint jelölő szervezet (Fidesz-KDNP- Lokálpatrióták) indított az önkormányzati választásokon 2010-ben?

Eger, 2012. május 11.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke

A FIDESZ EGRI ELNÖKSÉGÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE

Az Egri Fidesz elnöksége megdöbbenéssel értesült a napvilágot látott hangfelvételek és jegyzőkönyvek mondatairól. Eger nem az a város, ahol ilyesmi elhangozhat, Eger nem az a hely, ahol az ilyen beszéd megtűrt lenne.
Az Egri Fidesz elnöksége akárcsak korábban most is visszautasítja ezeket a mondatokat, még akkor is, ha azok kérdésként vagy cinikus megjegyzésként hangzottak el.
A Fidesz egri szervezete mindezek szellemében azt kéri Eger vezetésétől, hogy mindazokat, akik a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúbizonysága szerint méltatlanná váltak betöltött tisztségükre, haladéktalanul hívja vissza megbízatásukból.
A Fidesz egri szervezete értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az ügy kivizsgálásával megbízott bizottság elnöke, az LMP helyi képviselője miért késlekedik, miért nem hívja össze az általa vezetett bizottságot soron kívül, és miért hagyja, hogy passzivitása károkat okozzon városunknak, Egernek.

Fidesz Egri Elnöksége

Lezárult a nyomozás az észak-hevesi Leader-ügyben – tájékoztatta a nyilvánosságot Horváth László Heves megyei kormánymegbízott. A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekmény elkövetésével, a kár 200 milliós is lehet.

Megalapozott volt a gyanú az észak-hevesi Leader-ügyben – jelentette ki Horváth László kormánymegbízott, aki korábban feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Leader-pénzek szétosztására alakult Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület működésével, felelőtlen gazdálkodásról kapcsolatban.

A folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettének, illetve más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt a szervezet elnöke, Kotroczó István és társai ellen folytatott nyomozást két év után 2012. május 7-én befejezte a Heves Megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozati iratokat vádemelési javaslattal átadták az Egri Városi Ügyészségnek.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület mellett, a Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesületet is gyanúsítják az ügyben, amit a Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület vezetőjének lánya, Kotroczó Judit irányít.
A rendőrség 14 személyt gyanúsít 34 bűncselekménnyel, amelyek között szerepel csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése, köz- és magánokirat-hamisítás.

Az említett bűncselekményekkel okozott kár a rendőrségi nyomozás alapján összesen több mint 200 millió forint.

Leader-pénzek településfejlesztésre

Az Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület két kistérség, a Pétervásárai és a Bélapátfalvai 33 településének összefogásából 2008. július 21-én jött létre. Az egyesületnek induláskor 1.000.000 forint állt rendelkezésére, ez volt az alapítói törzsvagyon.
Az egyesület céljai, feladatai közé tartozik közhasznú tevékenységek keretében nevelési, oktatási feladatok ellátása, a falusi hagyományok, kulturális örökségek megőrzése, védelme, települések fejlesztése, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, az emberi és állampolgári jogok védelme, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal való kapcsolat ápolása, sportesemények rendezése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és áldozatvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitáció, hátrányos helyzetűek beillesztése a munkaerőpiacra, az Euro-atlanti integráció elősegítése, árvíz és belvíz védelem.

Hová tűnnek a közpénzek Észak-Hevesben?

A Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsorában elhangzott, hogy a Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" közel 50 millió forintot számolt el gyanús számlák alapján. Az egyesület ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere kezdeményezésére, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.
A műsorban az is elhangzott, hogy Sós Tamás, az MSZP megyei vezetője is érintett a „hevesi pénzszivattyú” ügyében. A Heves Megyei Közgyűlés akkori elnöke hazugságnak és a közélet kriminalizálásának, politikai célú lejárató támadásnak nevezte az állításokat.

Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője augusztus 18-án, bizonyítékok birtokában feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán.
2010. szeptember 3-án újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László, a Leader szervezet ügyében. A több mint negyven perces felvétel a Leader egyesület egyik munkatársával készült, aki részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.

2010. október 12-én a rendőrség őrizetbe vette Kotroczó Istvánt, az észak-hevesi Leader-egyesület elnökét, P. Gábor vállalkozót és H. Juditot, a munkaszervezet helyettes vezetőjét.

Az ügyben újra felmerült Sós Tamás neve, aki határozottan visszautasította és rágalomnak, manipulációnak minősítette a vádakat. Az elnök hangsúlyozta a már korábban is megfogalmazott gondolatait, melyek szerint semmi köze nincs a Leader programhoz, nem vett részt az egyesület ülésén, sem vezetői megbeszéléseken. Véleménye szerint a Fidesznek nincs mondanivalója és negatív kampányt végez a helyhatósági választások előtt.

Az ügy következő lépéseként 2011. augusztus 31-én meghallgatták Horváth Lászlót a Heves megyei rendőr-főkapitányságon. 2012. május 7-én a rendőrség lezárta a nyomozást, amit több hónapos ügyészségi eljárás követ.

Holló Miklós/Egriügyek

Egerben nincsenek, nem is voltak, nem is lesznek listák, mondta Rázsi Botond alpolgármester. Eger a kultúra magyar városa, ez Eger sokszínűségét is hirdeti.

A városvezetés elfogadhatatlannak tartja, hogy az a feltételezés kering, hogy bármilyen hovatartozás alapján ítélnek meg művészeket. A polgármester kezdeményezésére egy belső vizsgálat indul, ennek eredményétől teszik függővé a következő lépéseket.

Várkonyi György elmondta: alapvetően azon ment a vita már egy éve, hogy mi a bizottság feladata és hatásköre elkülönítendő a szakmát a politikától.

Egriügyek:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen azt állítva, hogy egy hangfelvétel szerint az egri önkormányzat zsidósága miatt nem engedte fellépni a városban Székhelyi József színművészt.

A szövetség MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: a faji alapú diszkrimináció sérti Magyarország alaptörvényét, és egyebek mellett a közösség elleni izgatás és a hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Ezért arra kérik a főügyészséget, hogy rendeljen el nyomozást annak megállapítására, hogy kik követték el ezt a cselekményt, és hogy gondoskodjanak az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásáról.

Hozzátették: annak, hogy egy magyar város vezetése faji alapú megkülönböztetést alkalmazott, nemcsak politikai, hanem jogi következményei is kell hogy legyenek.

A stop.hu országos hírportálon megjelent „egri lista-üggyel” kapcsolatos hangfelvételre reagálva Habis László Eger polgármestere közleményt adott ki. Az említett hangfelvételen Orosz Lászlóné a kulturális bizottság elnöke "felsőbb utasításra" nemkívánatos személlyé nyilvánította Egerben Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművészt politikai hovatartozása miatt.

Egerben, - mely várost a korábbi szocialista szakminiszter, Dr. Hiller István tüntetett ki a Kultúra Magyar Városa címmel - nem volt, nincs és soha nem is lesz „nemkívánatos művészekről” készült tiltólista. A kulturális életben kifejezetten a sokszínűség híve vagyok, az értékteremtés jegyében a város nagy számban támogat civil szervezeteket és számos fesztiválnak ad otthont. A lista készítéséről szóló felvetést és a kulturális élet szereplőinek politikai alapú megbélyegzését abszurdnak, elfogadhatatlannak tartom. Minden erőmmel Eger fejlődéséért, a város és intézményeinek stabil működéséért dolgozom, úgy látom azonban, hogy a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-i ülésével összefüggésben lépéseket kell tennem.

A mai napon levélben kértem meg a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét, Dr. Csarnó Ákost, hogy a grémium - az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15.) önkormányzati rendelet IV. melléklet 3.8. pontja alapján – nyilvánítson véleményt a tavaly szeptemberi bizottsági vitával kapcsolatban.

Azt kértem továbbá a bizottságtól: adjon tájékoztatást arról, hogy a fent hivatkozott ülésen elhangzottakra figyelemmel észlel-e jogszabálysértésre utaló körülményt, majd tájékoztasson álláspontjáról és az esetlegesen javasolt intézkedésekről.

Habis László közleménye

Az Eger Termál Kft. több mint 700 millió Ft-os fejlesztést készít elő az egri strandon. A Közgyűlés arról döntött április 26-i ülésén, hogy az önerő egyik felét piaci alapú kölcsönként folyósítja a városi tulajdonú cégnek, a másik felét illetően pedig az önkormányzat kezességet vállal 170 millió Ft-os hitelfelvételre, szintén az önerő biztosítása érdekében.

A 700 millió Ft-os összköltségű beruházás keretében a következő, főbb projektelemek valósulnak meg az egri Termálfürdőben:

•    új, fedett gyógyvizes medence
•    gyermek és babamedence
•    a bejárat melletti, 1-es medence teljes felújítása, szigetelése és kettéválasztása
•    csúszdapark kiépítése csobbanó medencével
•    a Hadnagy úti bejárat felújítása és felszerelése beléptető rendszerrel

A beruházás a remények szerint még az idén, a nyári szezon után elindulhat – mondta az április 26-ai közgyűlés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Sós István alpolgármester.