Keresés: „forgalom” (184 találat)

Hatodik alkalommal rendezték meg Mátraderecskén a Palóc Párnafesztivált. A helyieken és az érdeklődőkön kívül a testvér-települések képviselőit és hagyományőrzőit is várták az eseményre.

A három napos eseményen résztvevők ízelítőt kaphattak a település gazdag palóc múltjából, megkóstolhatták a helyi étkeket. Párnákkal, hagyományőrzők, néptáncosok, népzenészek, kistérségi, hazai, nemzetközi vendégek részvételével vonulhattak végig a falun a fesztivál leglátványosabb programján.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

A fekete szállásadók feljelentésére biztatja az egrieket az önkormányzat adóirodája - közölte hétfőn a polgármesteri hivatal médiareferense.

Zentai László elmondta, az iroda vezetője, Korsós László arra kéri az állampolgárokat, ha azt tapasztalják, hogy valahol engedély nélküli szálláshely szolgáltatás működik, akkor tegyenek bejelentést az önkormányzatnál. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága bízik abban, hogy a fokozott ellenőrzések mellett az állampolgári szerepvállalással mind nagyobb mértékben sikerül jogkövető magatartásra sarkallni a magánszemélyeket, vállalkozásokat - tette hozzá.

Elmondta: Egerben, különösen a nyári főszezonban mindig is fontos szerepet játszott az idegenforgalom. Ugyanakkor az önkormányzati adóhatóság tapasztalatai és állampolgári bejelentések alapján megállapítható, hogy nem csökken az engedély nélküli szálláshely szolgáltatások száma. Ez azért is hátrányos, mert a feketén szállást biztosítók egyrészt megrövidítik az önkormányzati és az állami költségvetést, másrészt tisztességtelen versenytársat jelentenek a szabályosan működő panziók és szállodák számára.

A referens emlékeztetett arra, hogy a városba látogatók úgynevezett idegenforgalmi adót is fizetnek, amely után az állam normatív támogatást biztosít az önkormányzatnak. Ez arra szolgál, hogy szépítsék a várost és bővítsék az idegenforgalmi kínálatot - fűzte hozzá. Annak érdekében, hogy valamennyi magánszemély, illetve vállalkozás eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, az adóhatóság fokozott ellenőrzési tevékenységet folytat. A szabálytalankodók szankciókra számíthatnak.

Zentai László közölte, a lakossági bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok nyomán a jegyző azonnali hatállyal megtiltja az üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely működtetését és pénzbírságot, illetve és mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek összege elérheti a 200 ezer forintot.

MTI

Egy munkagép sértett meg egy gázcsövet Egerben, a Csurgó úton. A tűzoltók nagy erővel vonultak a helyszínre, hiszen nem lehetett tudni, hogy szükség lesz-e a környékbeli lakók kitelepítésére. A Tigáz szakemberei hamar elzárták a gázt és megkezdték a sérült szakasz javítását.  A szivárgás miatt a szomszédos házakat áramtalanították. A sérülés melletti ház mozgássérült lakójához a tűzoltóknak kellett létra segítségével bemenni, hogy ellenőrizzék a gáz koncentrációját a lakásban. A környéken lakók megrémültek a  nagy felvonulás láttán, féltek, nehogy berobbanjon a gáz. A beavatkozások idejére a környéket lezárták a forgalom elől.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Ismét hatalmas lyuk  tátong Egerben: szombat délelőtt egy személyszállító kisbusz alatt szakadt be a Trinitárius utca körülbelül fél négyzetméteres szakasza. Csak a szerencsén múlt, hogy senki sem sérült meg. Egy éppen álló autó alatt szakadt be az aszfalt.

A város alatt közel, 150 km hosszan szerteágazó pincerendszer épült több évszázaddal ezelőtt. A szakemberek a mai napig nem tudják mi volt a funkciója az így kialakított járatoknak, melyeket kézzel vájták  a riolittufába.

Az évtizedek alatt megszámlálhatatlan mennyiségű töltőanyaggal próbálták megerősíteni ezeket. A jelenlegi beszakadás is feltételezhetően egy pinceágba torkollik, az aszfalt alatt megközelítőleg egy 2 köbméteres üres tér található. Mivel egy csapadékvíz elvezető található ott, nagy valószínűséggel az esővíz moshatta ki ezt a hatalmas  méretű lyukat. A rendőri erők segítségével az útszakaszt lezárták a forgalom elől és hétfőn szakemberek segítségével feltárják a helyszínt.

A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Heves megye földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

 A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen  Motoros közlekedésbiztonsági napot tartott.

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

A 2011 szeptemberében tartott Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen elhangzottak sok kárt okoztak Egernek, ezért Habis László polgármester a május 23-án tartott közgyűlési ülésen visszahívta posztjáról Orosz Ibolyát - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról és a bizottsági tagságból a polgármester visszahívja Orosz Lászlóné Ibolya tanácsnok asszonyt. A nagy többséggel elfogadott javaslat része az is, hogy Habis László indítványára a szakmai bizottságot a továbbiakban Gál Judit, a KIB korábbi tagja vezesse elnökként, és a megüresedő helyre dr. Misz Mihály kerüljön a bizottságban.

Az Urbanisztikai Bizottságban is volt személyi változás, munkahelyi elfoglaltsága miatt Jung László képviselő helyett Lombeczki Gábor dolgozik tovább a grémiumban.

Jogerősen nyolcmillió-egyszázezer forintot ítélt meg az Egri Törvényszék Szegedi Henrik (†30) szüleinek, mivel fiúkat 2009 augusztusában a rendőrségi előljárói műszakilag rossz szolgálati motorral engedték ki a forgalomba, amely a tragédiához vezetett.

A család a megítéltnél többre, tízmillió forintra perelte a magyar rendőrséget, amiért felettesei egy nem szabványos, hanem utólag felszerelt, "összebuherált" bukócsővel ellátott Suzuki Banditot biztosítottak Szegedi Henrik rendőrmotoros számára – a rendőr halálát a kanyarban az úttestre leérő bukócső okozta. Kétmillió forintot azonban nemrégiben kifizetett a rendőrség, többet viszont nem akart, ezért fordult bírósághoz a Szegedi család.

Az ügyben egyébként a polgári eljárással párhuzamosan büntetőeljárás is zajlik, foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Eddig hat embert, köztük rendőrt is meggyanúsítottak az ügyben.

Szegedi Henrik a Mátrában szolgálat közben szenvedett halálos balesetet. Kiderült, a Suzuki Banditra nem szabványos bukócsövet szereltek fel, ezért borult fel vele a fiatalember.

– Keresetünknek teljes mértékben helyt adott a bíróság. A megítélt kártérítés nem csökkenti az elveszetett gyermek okozta fájdalmat, azonban enyhíti a szenvedésüket – mondta dr. Fridman Róbert, a család ügyvédje, aki szerint a rendőrségnek, amely a bíróság ítélete szerint is hibázott, 15 napja van a kifizetésre.

Forrás: Blikk