Keresés: „hagyomány” (277 találat)

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója, dr. Sélleiné dr. Márki Mária, az OEP főigazgatója és dr. Paller Judit országos tiszti főorvos is jelen lesz a Magyar Kórházszövetség XXIV. Kongresszusán, ahol csütörtökön Szakmai Fórum is a program részét képezi.

A Hotel Eger & Parkban április 25. és 27. között zajló rendezvény kiemelt szerepet tölt be az egészségügyi szakmai események között.

Az esemény legfontosabb témái a következők:
- Innovatív technológiák az egészségügyi intézményekben – Telemedicina
- Kórházak átalakulóban
- Gondolatok Fórum elé
- Kórházi és menedzsmenti LEG-ek
- Emlékezések – kórháztörténetek

Különös tekintettel ajánlható az érdeklődő figyelmébe a Kórházszövetség tavaly, hagyományteremtő céllal indított „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp” kiállítás. Ennek keretében lehetőséget biztosítanak az egészségügyi dolgozók művészeti alkotásainak bemutatására, melyet idén az egri lakosság felé is megnyitnak. További érdekességégként rendezvényen átléphetik a Múlt és a Jövő Kórháza küszöbeit, visszatekintve a gyógyítás múltbeli és előrenézve a jövőnket alakító eszközökre, műszerekre és egyéb kiegészítőkre.

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

Bogácson ültették el fáikat a Nemzet Színészei. Az idén harmadszorra megrendezett eseményen Haumann Péter, Sztankay István,Tordy Géza fái kerültek a földbe.

Újabb színészóriások fáival bővült a Színészliget Bogácson. A ötlet megálmodója, Hanák Zsolt 2009 nyarán vetette fel a faültetés gondolatát, amikor egy, a községről szóló verseskötetet tartott a kezében. Ekkor döntötte el, hogy Bogácson valósítja meg ezt a tervét, mellyel az ország színészeit tiszteli meg. Az idei év különlegessége, hogy a liget mellett egy fakeresztet helyeztek el, így tisztelegve a már elhunyt színészeknek, színésznőknek.

Hajdú Imre, a kereszt megálmodója elmondta: fontos pártolnunk a művészetet. A kultúra nem egy ruhadarab, amit néha felveszünk. Ünnepi beszédében kiemelte: az első faültetés kuriózum volt, a második érdekesség, a harmadik azonban már hagyomány.

A szeles időjárás miatt az ünnepséget a helyi kultúrházban tartották, később innen mentek tovább a Cserépi úti pincesoroknál található Színészligethez, ahol Haumann Péter, Sztankay István és Tordy Géza is elültette a  saját facsemetéjét. A színészek vagy  hozzátartozóik piramistölgyeket ültettek el. A  ceremónián külön fát ültettek Hanák Zsoltnak, aki megálmodta és kivitelezte a Színészligetet.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Utánpótlásra készül az Egri Vízilabda Klub – hangzott el az egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján. 

Százötven gyermeknek biztosít helyet nap, mint nap a Bitskey Aladár uszoda. Épp ezért a klub célja, hogy minél több fiatallal kedveltessék meg a vízilabdát, minél több diák élhessen egészséges, rendszeres sporttal egybekötött életet. Várhatóan a következő tanévtől, több innovációs testnevelési és fejlesztési programterv keretében valósul meg az utánpótlási akció.

A sajtótájékoztatón többek között egy együttműködési megállapodást írt alá az Egri Vízilabda Klub és az Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Intézménye. Esélyt adva ezzel a második osztálytól induló évfolyamoknak, hogy a hagyományos testnevelés órákon felül szabadon választott vízilabdaedzéseket, sportszakköröket, esetleg úszást választhassanak. Az egyesület ezzel együtt vállalja a diákok fuvarozását az iskola és uszoda között, sport tanácsadást, valamint a megfelelő szakemberrel való edzést. Az induló projekt keretében intézményesített rendszerben, együtt tudnak sportolni a gyerekek.
Feltehetnénk a kérdést: Miért pont ezt az iskolát választotta az egyesület? Bárány Attila, ZF-Eger ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: a Gyakorló Iskola sok szempontból tekinthető ugródeszkának az ott tanuló diákok számára. Miért ne lehetne ezt a koncepciót a vízilabda területén is művelni? Nem titkolt szándékuk a sikeres utánpótlást követően fiatal sporttehetségeket gondozni, akiket főiskolás korukra akár bajnokokká is avanzsálhatnak.

Konkrét életpálya lehetőségeket biztosíthat ez a program – hangsúlyozta Bárány Attila, aki azt is hozzáfűzte, terveik szerint nem kell majd mélyen pénztárcába nyúlni a szülőknek.

Elhangzott továbbá: a Vízilabda Klub április 7-én nyílt napot szervez az érdeklődőknek. Játékos vetélkedőkkel, egészségügyi és táplálkozási tanácsadással várják majd a szülőket, gyermekeket egész nap. A vízilabda rajongók pedig az aktuális bajnokcsapattal is találkozhatnak. A program minden várható pozitívumával megismerkedhetnek a látogatók az áprilisi nyílt nap keretében.

-    Rendszeres versenyre készülés, és versenyzés.
-    Edző táborokon való részvétel.
-    Heti kettő-négy órás edzések.
-    Színvonalas, korszerű felszerelések és eszközök.
-    Egészségügyi stáb
-    Terhelési, nyugalmi és szűrővizsgálatok.

Idén már edzőképzést is indítottak, a program viszont csak a 2012/2013-as tanévtől kezdődően indul majd el.

 Ezen felül légbefogásos sátor készül a Bitskey uszoda nyitott medencéje fölé. Az Egri Vízilabda Klub, az Eger Termál Kft. és az Eszterházy Károly Főiskola összefogásával egy 66X30X10-es méretű sátor lesz szezonálisan felállítva az elkövetkezendő három héten belül. Így az időjárástól függetlenül is tudnak majd az úszás szerelmesei hódolni a hobbijuknak.

Forrás: Egriszín

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

A töltött, fagyasztott tésztaféléket gyártó üzem ünnepélyes átadásán – akárcsak a 2010. szeptemberi alapkőletételen – részt vett Tállai András , a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

Már negyedik alkalommal rendezték meg a Ney Ferenc Óvodában a Nyitnikék Dalos Találkozót, melyre idén külföldi vendégek is érkeztek.

Idén a dalos találkozón 12 óvodából 54 tehetséges gyermek szerepelt. A  hétfői rendezvényen az 1848-as eseményekre is megemlékeztek, de főleg népdalok, és gyermekjátékok hangzottak el.
A versenyen külön helyezettek nem voltak, hiszen minden gyermek a maga módján tehetséges, de jutalomban részesültek a szereplők, ezzel is díjazva a hosszú felkészülést és a bátorságot, hogy kimertek állni a közönség elé- fogalmazott Csank Zoltánné óvodavezető-helyettes.
A dalos találkozón 13 külföldi pedagógus is részt vett a Comenius Iskolai Együttműködési Projekt keretében. A vendéglátók célja az volt, hogy a spanyol, svéd, angol és francia kollégák ismerjék meg az egri óvodákban folyó munkát, azok hagyományait.
A zsűriben elnökként foglalt helyet Herczeg Flóra, aki a rendezvény nyitányaként énekel a gyerekeknek.

Forrás: Egriszín

A nemzeti ünnep alkalmából kiállítással, szentmisével, városi díszünnepséggel, koszorúzással emlékeztek Egerben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Március 15-én a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották meg a a Városi Díszünnepséget. A színház művészei közreműködésével rendezett verses, zenés megemlékezésen Sós István alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1848 költői, írói a magyarság leghűségesebb fiai voltak a szabadságért, az önrendelkezésért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. Nemzetünk egyik legszebb, önazonosság-igazoló ünnepének nevezte március 15-ét, mely minden magyaré, de elsősorban az ifjúságé. Ma nemzetünk mély erkölcsi válságban van, melyben 1848 fiai a 12 ponttal üzennek nekünk, fogalmazott az alpolgármester.

Az előadást követően a Petőfi téren Kelemen Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd a költő szobránál állami, társadalmi szervezetek, politikai pártok és oktatási intézmények képviselői helyezték el koszorúikat.

Forrás: Egriügyek

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.

A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín