Keresés: „igazgató” (524 találat)

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott.

Zita mosolyog. Maga az élet. Könnyedén szökken a gáton, sprintel, ugrik magasba és távol. A kép idilli a Leányka úti rekortánon. Józsi bácsi kezében stopper és figyelő tekintet. Edzeni jó, edzeni kell, kinek mindez munka, az nincs is ott, máshol talált otthont. Ha pedig otthon, akkor család, és Kriszta. Az édesanya.

Igen, ő is együtt készül velük, a többiekkel. Más célokért, más hajtóerővel, de alázattal és felvigyázattal. Közelről nézni az imádott lányt, vele hangolni az újabb és újabb próbatételre nem jelent terhet. Csak örömöt, mosolyt, jókedvet. Így van ezzel a bátyj és a legjobb barátnő is. Teljes minden. Az eredménylista fénylő és dicső. Csillag ő, ragyogó és reménylő.

Zita mosolyog. Áll a dobogó tetején, a magasban. Nem oda született, de oda, s arra hivatott. Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott. Eddig. De miért nem tovább? Évből 13, élményből száz meg száz. Meg elismerésből is. Helyszín a megyeháza. Ülünk Krisztával a diákolimpikonok köszöntésén. Az édesanya büszke. Nagyon és joggal. Zita viszi a prímet. Szólítják, megy és átveszi az oklevelet. A fehér blúzos díszöltözet és a ünnepi körítés nem az ő világa, de oly sok hasonlóban volt már része, hogy rutinszerűen fogadja a gratulációt, s éli meg rendkívüli szerénységgel a helyzetet.

Zita mosolyog. „Petrovai József tanár úrtól nem lehetne jobb edzőm. Nagyon szeretem, mindenben az ő tanácsára hallgatok.” Júliust írunk, az interjúalany a ugrás és a futás kis hercegnője. A trénerről zeng, finom hangon, kedvesen. Nyárig tizenegy rangos versenyen elért aranyérméről beszélünk, melyeket újabbak követtek. Amikor a büszkeségre leginkább okot adó eseményre terelődik a szó a MOM Parkban rendezett Hopp Parádét említi, mert „olimpikonok között ugorhattam távolt, és ez volt életem legélvezetesebb, leglátványosabb versenye.”

Zita mosolyog. Fenn, a felhők között. Szökken, suhan, mit sem törődve a szürke, ködös evilági léttel. A karácsonyi készülődésben százak hangja csuklik el, akik ismerve vagy ismeretlenül tudomást szereztek életének tragikus végéről. Krisztáék romokban. Nincs szó, nincs tett, ami gyógyírt jelenhet. Ismét beleolvasok a hercegnős cikkbe, ahol az édesanya szól így: „Nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy ilyen kivételes tehetségű gyermekkel áldott meg az ég.”

Drága Zita! Most már te vigyázz anyára!

A legnagyobb reménység volt

„A magyar atlétika az egyik legnagyobb reménységével lett mérhetetlenül szegényebb.” Spiriev Attila szakmai igazgató szavai a Magyar Atlétikai Szövetség honlapján csalnak könnyeket az ember szemébe. A 13 éves korában tegnap délelőtt kilenc órakor Egerben elhunyt Kun Zita a Balassi Bálint Általános Iskola hetedikes diákjaként, az Egri Városi Sportiskola kiválóságaként öt versenyszámban is a legjobb magyar eredménnyel büszkélkedhetett. Nem akadt legyőzője 60- és 80 méter síkfutásban, 80 méteres gátfutásban, magasugrásban, távolugrásban és négypróbában sem.

„Csodálatos tehetség, és egy tiszta szemű, aranyos ifjú hölgy távozott közülünk. Ez a veszteség pótolhatatlan.” – fogalmazott közleményében Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Zita edzője, Petrovai József arról beszélt, hogy tanítványa még csak 13 esztendős volt, de már példaképként szolgálhat sokat számára. „Csodálatos tüneményt, egy elképesztő ígéretet, egy potenciális világklasszist, akár majdani olimpiai érmest veszítettünk el. Hogy a családja hogyan tudja ezt valaha feldolgozni, elképzelni sem tudom.” – teszi hozzá Spiriev.

Azt már a család részéről kapjuk, hogy szűk körben búcsúztatják Zitát, megköszönve minden biztató szót, és részvétnyilvánítást. Édesanyja, Vitkóczki Krisztina és édesapja Kun Zsolt mérhetetlen fájdalmában és gyászában magunk is osztozunk.

Forrás: HEOL

Kedden délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, miszerint kigyulladt egy sorház Tarnabodon.

A füzesabonyi és a hevesi tűzoltókat, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot riasztották a helyszínre. A felderítés során megállapították, hogy egy tetőtér beépítéses lakás szobája ég, a tűz pedig a födémen keresztül továbbterjedt a szomszédos épületek tetőszerkezetére.

Három propán-bután gázpalack közül kettőt a tűzoltók, egyet pedig még a kiérkezésük előtt az ott lakók kihoztak az épületből. Két sugárral oltották a tüzet. Személyi sérülésről még nincs információnk - mondta el Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A tűzoltók a lángokat megfékezték, a lángok miatt összesen tizenhárom ember elhelyezésére volt szükség, amelyet rokonoknál oldottak meg. Valószínűsíthető, hogy a tűz a kéménytől indult, így a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat helyszíni ellenőrzést folytat le.

Rendkívül értékes és tehetséges fiatallal lett szegényebb Eger sportélete.

A 13 éves Kun Zitát, az Egri Városi Sportiskola kiváló atlétáját szén-monoxid mérgezéssel szállították kórházba vasárnap. A kislány életéért mindent megtettek az orvosok, ám már nem tudtak rajta segíteni.

Őszinte részvétünk a családnak.

Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szakmai igazgatója a MASZ honlapján többek között ezt írta Kun Zitáról: "Családom, a kollégáim sokszor hallották tőlem: a magyar atlétika egyik legcsodásabb gyöngyszeme, a világ atlétikájában is alig láttam hozzá hasonló tüneményt. Óriási jövő áll előtte, szinte bármit elérhet! És most itt a torokszorító, lélekbe markoló valóság, a teljes értetlenség, a fájdalom, a zokogás , az űr."

Forrás: HEOL

December 11-én, szerdán reggel hét óra előtt érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, miszerint Adácson kigyulladt egy családi ház.

A gyöngyösi tűzoltók három gépjárművel és tizenkét fővel vonultak a tűzesethez. Még az egységek kiérkezése előtt egy személyt és egy propán-bután gázpalackot kihoztak az épületből. A tűzesetben egy nő a helyszínen életét vesztette. A tűzoltók két vízsugárral avatkoztak be, a tetőszerkezet megbontását követően tudják elvégezni a végleges tűzoltást, amely még folyamatban van.

A szakemberek tűzeseti helyszíni szemlét folytatnak le, a tűzeset körülményeinek a feltárására pedig vizsgálat indul.

December 4-én, Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi-együttműködési gyakorlatot szervezett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részvételével.

A gyakorlat célja a műszaki mentésben részt vevő társ-és rendvédelmi szervek együttműködésének és felkészültségének a hatékonyabbá tétele volt, kiemelt figyelemmel a lakosság védelmére.

A gyakorlat feltételezésének alapja a tavalyi évben, Csongrád megyében bekövetkezett tömegbaleset volt. Akkor egy veszélyes anyagot szállító kamion a határ közelében várakozó autók közül többet is letarolt. A gyakorlat során azt feltételezték, hogy a kamion ugyanazokat az anyagokat szállította, mint a megtörtént tömegbalesetnél.

A feltételezés alapján Egerben, a Kistályai úton egy veszélyes árut szállító kamion összeütközött egy gyermekeket szállító kisbusszal.  A hirtelen fékezés miatt a kamionba hátulról egy személygépkocsi belerohant, az abban utazók a helyszínen életüket vesztették, őket két fabábu imitálta. A balesetben a kamion és a kisbusz vezetője könnyebben megsérült, a kisbuszban utazó tanulók beszorultak a roncsba. Az egri hivatásos tűzoltókon kívül a gyakorlat helyszínére vonult a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, mivel veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozni.

A tűzoltók kiérkezéséig a rendőrök lezárták az útszakaszt, a mentők pedig kimentették a mikrobuszból a mozdítható sérülteket. A tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhát öltötték magukra, majd a beszorult gyermekeket a mentőszolgálattal közösen kimentették a járműből. Ezután a veszélyes anyagok azonosítását kellett elvégezni, mely során kiderült, hogy gyanta oldattal, etil-acetáttal, és izoforn-diizocianáttal van dolguk a tűzoltóknak. A jármű és a rakomány átvizsgálását követően kiderült, hogy az anyag nem szivárgott és nem is került ki a környezetbe, így lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A gyakorlatot a tűzoltósági és az iparbiztonsági főfelügyelő megfelelőre értékelte.

A gyakorlaton olyan gyerekek alakították a sérülteket, akik a katasztrófavédelemhez jelentkeztek közösségi szolgálatra, a most terepen töltött órák beleszámítanak közösségi szolgálatukba.

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóságával közös szemlét végzett az egri, a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemmérnökségénél november 27-én.

A szemle célja az volt, hogy a közútnál alkalmazott technikai eszközöket közösen leellenőrizzük és megvizsgáljuk. A közeledő télre fel kell készülnie mindkét szervezetnek, ezért meg kellett vizsgálni a gépjárműveket, azok hatékonyságát és az alkalmazott szóróanyagokat.

A Heves Megyei Igazgatóságon Mikesz Csaba igazgató mutatta be a gépparkot Plachi Péter tű. mk. alezredes, katasztrófavédelmi igazgató-helyettesnek és Seres Tibor tű. alezredes, egri katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek. Az ellenőrzés során minden gépjárműtípus alkalmazhatóságát és megfelelősségét vizsgálták, mely során megállapították, hogy a járműállomány állapota kifogástalan. Ezen túlmenően a katasztrófavédelem és a közút szakemberei a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemegységénél is tartottak közös ellenőrzést. A szemle mindenhol sikeresen zárult, hiszen semmilyen hiányosságot nem tapasztalt egyik szervezet sem, a gépek és a technikai eszközök a rendkívüli téli időjárás okozta helyzetek kezelésére alkalmasak.

A közútkezelő huszonkilenc kombinált eszköz hordozóval (alkalmas a sószórásra, és hóeke is egyben), hat hómaróval, négy rakodóval, és két hómaró adapterrel (ekével vezérelhető) áll készen, hogy a téli időjárás adta nehézségeket leküzdjék. Heves megyében összesen 1172 kilométernyi útszakaszról gondoskodik a közútkezelő, ezen kívül a káli üzemmérnökséghez, mint gyorsforgalmi hálózathoz további 60 kilométernyi útszakasz tartozik.

Kiégett egy domoszlói nő autója augusztus 19-én délután a Verpelét és Egerszalók közötti úton. A kocsi teljesen megsemmisült és most a közútkezelő is fizettetni akar.

Lányaihoz akart utazni Domoszlóról a nő, amikor füstöt vett észre a kocsiban. A motortérben gyulladt ki valami, a tűz teljesen megsemmisítette a 21 éves kocsit. Hetekig állt a roncs az út szélén, míg valaki elvitte onnan. A károsult néhány napja levelet kapott a közútkezelőtől: fizessen a rongálásért 168 ezer forintot. A nyugdíjasnak nincs erre pénze, ezt befizetni nem tudja, de nem is érti miért kellene.

A Magyar Közút igazgatóságától megtudtuk: a cégnek nincs mérlegelési joga, a nő elismerte a helyszínen a károkozást, a biztosító pedig csak baleset esetén fizet, műszaki hibából eredő károkért nem.

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL