Keresés: „köd” (687 találat)

Bíróságok Éjszakája

· Belföld · Szabadidő

Az Egri Törvényszék sikeresen pályázott az Országos Bírósági Hivatal által „A bírósági történelem és hagyományápolás” témakörben kiírt felhívásra.

 A pályázat keretében a Törvényszék 2014. december hó 4. napján (csütörtök) „Bíróságok éjszakája” címmel – a megszokottól eltérően – éjszaka is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A tervezett program:

  • 18:00 órakor az épület megnyitása a látogatók előtt – Dr. Nyiri Beáta elnökasszony köszönti a megjelenteket, köztük a sajtó munkatársait
  • az épület történetéről készített fotó- és dokumentumkiállítás megnyitása a bíróság előterében
  • 18:00 órától 24:00 óráig – félóránkénti indulással – az Egri Törvényszék éjszakai épületének bejárása bírósági munkatársak vezetésével – ennek keretében – többek között – egy régi és egy új tárgyaló megtekintése

a séta során lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők bírói talárban és parókában fényképezkedjenek a Törvényszék legpatinásabb tárgyalójában

  • fotókiállítás az első emeleti aulában a bíróság életéről „egykor és most”,
  • a teljes rendezvény alatt megtekinthető az Egri Törvényszék illetékességi területén működő bírságokról és dolgozóiról készített kisfilmek
  • 20:00 órakor és 21:00 órakor éjszakai perszimuláció interaktív formában
  • 22:00 kvízjáték a tapasztaltak alapján tárgynyereményekért
  • 24:00 órakor a rendezvény zárása

A rendezvényen való részvétel mindenki számára ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Felhívás Eger lakosságához

· Belföld

A katasztrófák elleni védekezés egyik fontos eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő, a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan helyzetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők. Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni – másrészt szükségessé válhat olyan gépek, eszközök igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem rendelkeznek. Fontos tudni, hogy vannak olyan önkéntes szerveződések – Vöröskereszt, Polgárőrség -, melyeknek tagjai adott esetben lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik veszélyhelyzetek idején, mint „normál" időszakban, csak a katasztrófavédelem önkéntes állományának tagjaként, ily módon ez a szolgálat nem jelent plusz terhet az önkéntes számára. A katasztrófavédelem egyik alappillére a polgári védelmi szakterület. Ez a rendszer munkahelyi -, települési -, területi illetékességű egységekből áll, melyek az adott település, terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével jöttek létre. A fenti egységek állománya az utóbbi évtizedekben törvényi felhatalmazás alapján kijelöléssel kerültek feltöltésre. A megújult katasztrófavédelmi szabályozó rendszer azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozására is. Heves megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is dinamikusan növekszik. Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a közjavára, illetve felajánlják erejüket szaktudásukat, speciális technikai eszközeiket embertársaik védelme érdekében. Ebbe a sorba tartoznak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a járási mentőcsoportok, vagy éppen a MÁTRA Mentőcsoport, mely megyénk speciális mentő egysége. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában számíthatnak a katasztrófavédők, más részük pedig speciális szakértelmével (orvos, építész, búvár, alpinista, kutya kiképző) vagy eszközeivel (quad, terepjáró, lánctalpas jármű, vízi jármű), járul hozzá a katasztrófák elleni védekezéshez, vagy eltűnt személyek kereséséhez. A cél az, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében plusz feladatokat is vállal. Ezért döntöttünk úgy, hogy meghirdetjük az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, települési mentőcsoportokba való jelentkezés lehetőségét. Csatlakozzon hozzánk, legyen tagja egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban! Önkéntes polgári védelmi szolgálatra jelentkezhet olyan személy is, akinek semmilyen végzettsége, szakképzettsége nincs, hiszen számos olyan feladat, művelet adódhat egy alkalmazás során, amely egy gyorsított ütemű felkészítést követően végezhető (ide tartozik például a homokzsákos árvízvédekezés több részfeladata is). Várjuk azok jelentkezését is, aki valamilyen speciális tudás, szakértelem birtokában vannak. Ez alatt olyan szaktudást, képességet értünk, mint például a különböző mérnöki szakterületek (építész, vegyész, biológus, fizikus, gépész, stb.). Hasonlóan nagy szükség lehet speciális végzettséggel rendelkező szakemberekre is, mint amilyen az alpinista, vagy búvár. Nem csak a személyes tudás, fizikai munka, vagy képesség alkalmazható a kárfelszámolás során: óriási segítség lehet egy technikai eszköz, jármű, vagy éppen speciális szerszám, berendezés is. Éppen ezért várják olyan személyek jelentkezését is, akik ilyen jellegű segítséget képesek nyújtani. A jelentkezők saját településük veszélyeztető hatásai elleni védekezésben vesznek részt, a polgármester felhívására. Aki egyetért és azonosulni tud a fenti célokkal kérjük jelentkezzen és csatlakozzon hozzánk! Érdeklődni és jelentkezni lehet Eger város polgármesteri hivatalában (becze.attila@ph.eger.hu tel:36/ 521-945) valamint az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (eger.kvk@katved.gov.hu tel.: +36 36 510-620).

A Kéményseprő Szakszervezet közleménye

· Belföld · Gazdaság

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Kiesett egy busz kereke

· Kék hírek

Kiesett az Agria Volán menetrend szerinti járatának bal hátsó, dupla kereke a 3. számú főúton Kápolna és Kerecsend között.

A járat Egerbe tartott, amikor valószínűleg a kilazult csavarok miatt a dupla kerék mindkét tagja önállósította magát. A busz kerekek nélkül, szikrát hányva csúszott még néhány métert az úton. A nagy sebességgel elszabadult kerekek eltaláltak egy szemből érkező kamiont is.

A balesetben szerencsére senki sem sérült meg. A kerék nélküli busz utasait a következő busz felvette. A rendőrség a mentésig a forgalmat irányította. A baleset résztvevői a felelősségben megállapodtak, rendőri közreműködésre nem volt szükség.

Szakemberek szerint az elszabadult kerekek akár tragédiát is okozhattak volna.

Sötétbe borult a vasúti átjáró

· Belföld

Nem működött a vasúti biztosítóberendezés csütörtökön több órán keresztül Egerben a Várállomás környékén, jelezték nézőink.

Kérdésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága azt közölte: november 13-án, csütörtökön 11 óra 33 perckor Eger rendező és Eger-Felnémet állomás között a vízvezeték cserét végző PEKU AGRO Kft. munkagépe a vasúti pályatesttől 5 méterre a vasúti biztosítóberendezés kábelrendszerét megrongálta, elvágta. Az esemény következtében a két állomás között a vasúti jelző- és biztosítóberendezés használhatatlanná vált és a fénysorompó sem működött. A PEKU AGRO Kft. a felelősségét elismerte. Értesítették a rendőrséget, baleset nem történt.

Tekintettel arra, hogy ilyen esetben – a biztonság érdekében – a vonatoknak is lassabban kell haladniuk a vasúti átjáróknál (legfeljebb 15 km/óra) napközben három személyvonat késett emiatt, összesen 21 percet. Balesetveszélyes helyzet nem volt, hiszen a vonatok éppen a biztonság érdekében lassabban haladhattak csak ebben az időszakban.

A vasúttársaság közlése rámutat:  a közúton közlekedők számára a KRESZ egyértelműen fogalmaz ilyen esetekre – amikor a fénysorompó nem működik – a gépjárművezetőknek körültekintően kell áthaladniuk a vasúti átjárókon. A MÁV műszaki szakembereinek 18.35 órakor sikerült ismét üzembe helyezni a sorompókészüléket, miután az elvágott kábeleket kicserélték.

Megkérdeztük a vízvezetékcserét megrendelő Heves Megyei Vízmű egri üzemvezetőjét, Bárdos Zsoltot is, aki elmondta, valóban van összefüggés a vasúti biztosítóberendezés hibája, illetve az általuk megrendelt, szabályosan végzett vízvezeték csere között. Bárdos hangsúlyozta: amikor a hibát a vállalkozó észlelte, megtette a szükséges intézkedéseket.

Őrzi pozícióját a Mátra

· Gazdaság

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Akkreditált Falusi vendéglátó képzés

· Belföld

23A képzés célja : szakmai felkészítés, kezdő falusi vendéglátók és vidéki szolgáltatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyek, kis- és mikro vállalkozások számára.

A jelentkezési lap letölthető a FATOSZ internetes szakmai oldaláról:

http://www.fatosz.eu/falusi+vendeglato+kepzes/falusi+vendeglato+kepzes.html

A kitöltött jelentkezési lapot az alábbi e-mail címre kérjük visszaküldeni


  1. szeptember 30 –ig : agroturizmus@t-online.hu

 A képzés célcsoportja: a falusi vendégfogadók, a falusi turizmus, mint szolgáltatói tevékenység iránt érdeklődők akik most tervezik bekapcsolódásukat a vendégfogadásba, vagy szeretnék ismereteiket elmélyíteni. Ők lehetnek kezdő falusi vendéglátók , ÚMVP nyertes falusi szállásadók, vidéki szolgáltatók, tanyagazdaságot és farmgazdaságot működtető magánszemélyek, őstermelők, kis- és mikro vállalkozások vezetői, munkatársai.

 A képzés tervezett helyszínei Október végétől :


  • Eger

  • Győr

  • Báránd - Szarvas

  • Budapest

  • Pécs

A képzés várható időtartama : 60 óra 3 x 2 alkalom (egymást követő pénteki és szombati napokon vagy hallgatói igények alapján egymást követő szombati és vasárnapi napokon ) , 09-17 h között.

A képzés formája: Hétvégi előadások és gyakorlati foglalkozások

A képzés központi koordinálja:  

FATOSZ központi információs irodája 1077. Budapest, Király u.93.

A képzésre való jelentkezés módja:

A mellékletben található jelentkezési lap kitöltését követően , e-mailben való megküldése az alábbi e-mail címre: agroturizmus@t-online.hu

Bizonyítvány:

A hallgatók az akkreditált képzés végén tanúsítványt t kapnak, amelyet különböző vidékfejlesztési pályázatoknál, a támogatásokat nyertek számára előírt képzettségnek elfogadnak.

Forrás: www.evk-egysulet.hu

Felhívás

· Belföld · Gazdaság

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelete

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet módosítása

  1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.)

VM rendelet [a továbbiakban: 47/2012. (V. 11.) VM rendelet] 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően,

  1. a) az ügyfélnek a támogatási határozat közlésétől számított két éven belül,
  2. b) annak az ügyfélnek, aki 2015. március 31. napját megelőző két éven belül veszi kézhez a támogatási határozatot,

az a) pont szerinti határidőre tekintet nélkül 2015. március 31. napjáig kell a műveletet megvalósítania.”

(2) A 47/2012. (V. 11.) VM rendelet 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Vhr. 17. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően,

  1. a) az ügyfélnek a művelet megvalósulását követő hat hónapon belül,
  2. b) annak az ügyfélnek, aki 2015. május 31. napját megelőző hat hónapon belül valósítja meg a műveletet, az a) pont

szerinti határidőre tekintet nélkül 2015. május 31. napjáig

kell az utolsó kifizetési kérelmet benyújtania.”

(3) A 47/2012. (V. 11.) VM rendelet 9. Záró rendelkezések alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet]

  1. a) megállapított 4. § (5) bekezdést, 12. § (3) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor

folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

  1. b) hatályon kívül helyezett 4. § (6) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő

ügyekben sem kell alkalmazni.”

  1. § Hatályát veszti a 47/2012. (V. 11.) VM rendelet 4. § (6) bekezdése.
  2. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez

a 2012. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 49/2012. (V. 22.) VM rendelet módosítása

  1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez a 2012. évben

nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 49/2012. (V. 22.) VM rendelet [a továbbiakban: 49/2012. (V. 22.)

VM rendelet] 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően,

  1. az ügyfélnek a támogatási határozat közlésétől számított két éven belül.

Forrás: www.evk-egysulet.hu

Baleset miatt lezárták a 3-as főutat Kerecsendnél

· Kék hírek

Két jármű ütközött össze Kerecsend és Kápolna között szerdán este negyed nyolckor.

A 3-as számú főút Kerecsend és Kápolna közötti szakaszán szerdán 19 óra 10 perckor egy személygépkocsi és egy mikrobusz összeütközött, melynek következtében - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – két fő szenvedett orvosi ellátást igénylő sérülést - tájékoztatott Soltész Bálint, a HRFK sajtószóvivője, aki elmondta: a rendőrök a helyszínelést teljes útlezárás mellett végezték. Javasolt kerülőút a Verpelét- Egerszalók vagy a Dormánd- Erdőtelek irány.

Hevesi Katalin a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletes szóvivője közölte: a műszaki mentést az egri és a füzesabonyi tűzoltók végezték.

Az Opel gépkocsit vezető férfi elmondta: a szürkületben közlekedtek Kerecsend felől amikor megtörtént a baleset. A kocsi hűtőrendszere nem működött tökéletesen, forralta a vizet többször is az út folyamán. Egy pillanatra ránézett a műszerekre, amikor megtörtént a baj: a kivilágított és valószínűleg szabályosan közlekedő Unimagot nem vette észre és nekiment.

A török nagykövet avatta fel Magyarország első vezéri sátrát Egerben

· Belföld · Kultúra · Külföld · Szabadidő

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI