Keresés: „közgyűlés” (261 találat)

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Az egri Megyeháza udvarán tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt dr. Nagy Imre, a Heves megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, aki a megyei önkormányzat fideszes többségének munkavégzésén túl, a még mindig működő, úgynevezett „Előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság” munkáját, ill. ezen grémiumok feladatvégzésének szakmaiatlan, tapasztalatlan mivoltát bírálta.

-         Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek a megyével, se tapasztalat, se kreativitás, se hozzáértés. Csupán egy dolog történik, minden hónapban bezárnak egy-egy intézményt, vagy átadják az üzemeltetésüket. A vizsgáló bizottság két hónapja leragadt a Baktai úti raktárbázis ügyénél, ahol nagy pofára esés volt a helyszíni bejárás, hiszen semmit nem találtak. Ostoba, kétszínű, rosszindulatú a tevékenységük – ecsetelte a helyzetet dr. Nagy Imre.

Ezeken túlmenően még nagyobb problémának látja a szocialista képviselő, hogy a politikusokon kívül, immár a hivatali dolgozókra és az intézményvezetőkre is kiterjed az az eljárás, amikor mondvacsinált indokokkal elbocsátják őket.

-         Elismert vezetőket rúgnak ki, cserélnek le, mindezt nyílt politikai hivatkozásból teszik. Ezeknek az embereknek csupán egy bűnük van, az, hogy az előző ciklus közgyűlése bízta meg őket a pozícióik betöltésére - Dr. Nagy Imre hozzátette, sokkal több figyelmet kellene fordítani a megyei települések helyzetére, hiszen azok igencsak el vannak hanyagolva, magukra vannak hagyva.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az alábbi közleményt juttatta el hozzánk:

"Az MSZP már-már leküzdhetetlen adósságba taszította a megyei önkormányzatot, a korábbi szocialista vezetés felélte a megye jövőjét – reagált a dr. Nagy Imre által elmondottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

– Furcsa, hogy azok akarnak most bennünket kioktatni felelős gazdálkodásból, akik annak idején két kézzel szórták a milliókat – hangsúlyozta az elnök."

Lakossági észrevételek alapján kezdeményezték Egerben azt a három héten keresztül tartó programot melynek az a célja az volt, hogy az eb tartókat ösztönözzék a kulturált és mások által is elfogadható kutyasétáltatásra. Törvényi rendeletek szabályozzák az ebek és gazdájuk viselkedését a közterületeken, fontos hogy bármilyen méretű kutyát csak pórázon sétáltathatnak a gazdik és a nagytestű kedvenceknek a szájkosár használata kötelező.

A kutyagumit minden esetben össze kell gyűjteni és a kihelyezett speciális gyűjtőedényben vagy a közterületi kukákban kell elhelyezni, mivel ezek nem számítanak veszélyes hulladéknak –tudtuk meg Melegh Tibor közterület-felügyelőtől. Az ellenőrzések során még nem büntettek csak figyelmeztettek a kutya-kommandósok, akik kiegészülnek a rendőrökkel és a mezőőrökkel, de május 9-től már akár 30 ezer  forintjába is kerülhet a gazdiknak egy-egy szabálysértés.

Sós István alpolgármester elmondta, hogy közgyűlés májusban hozza meg az a határozatot, amelyben a bírság maximált összegét előreláthatólag 50 ezer forintra emelik, valamint szeretnék egy rendeletmódosítással a zöldfelületek rendeltetésszerű használatát is ösztönözni. A lakosság együttműködésével megoldhatónak látja a kutyatartók és a csak kutyakedvelők örökös harcát, és környezetünk védelmével Eger vonzóbbá válik, mint a lakosság, mint pedig az idelátogatók számára.

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Idén már huszadik éve, hogy a Heves Megyei Önkormányzat bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete regionális népdal-találkozót rendez a megyében élő idősotthonok ellátottainak részvételével.

Április 28-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik a program Bélapátfalva városi művelődési házában. Műsort adnak a helyi óvodások, ezután az idősotthoni bemutatók következnek. Délután kettőtől fellép az Ózdi Néptánc Egyesület, majd lezajlik az értékelés és átadják a szilvásváradi Gál Árpád keramikus művész által készített emléktárgyakat.
Várhatóan tizennégy intézmény 150 lakója lesz jelen a rendezvényen, ahol köszöntőt mond dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke.

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból eljárást indított az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján. A kapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya minderről ma írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét.

Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól 2011. március 11-én tárgyalt a Heves Megyei Közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.

A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy „2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel.” A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot.

Tájékoztatta portálunkat a Heves megyei Önkormányzat

Szerda délelőtt kihelyezett ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amely az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit hivatott vizsgálni.

A mai napon a az egri, Baktai úton lévő múzeumi raktárbázisnak átalakított volt pszichiátriai osztály került sorra. A megye a felújítások elkezdés előtt ezt az épületet találta arra alkalmasnak, a várban és a megye területén fellelhető múzeumi leletek szakszerű tárolására és azok restaurálásához szükséges munkaterületek kialakítására. Az épületben már jelen pillanatban is tárolnak régészeti leleteket, amelyeket egy Önkormányzat által biztosított helységből hoztak át. A raktárbázis célja, hogy a városban különböző épületekben található egységeket központosítsák és kisebb bekerülési költséggel tárolhassák .

A kivizsgálás oka, hogy az épület fél éve kihasználatlan, és a majd 400 milliós felújítás ellenére műszaki hibákra utaló jelekről kaptak beszámolókat.

A helyszíni bejárás során penészedésre és beázásra utaló nyomokat nem találtak, de Csőgér Bálint, a vizsgáló bizottság tagja szerint javításokat és friss festést találtak az épület helységeiben. A bizottság meghallgatta dr. Veres Gábort, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját és Kun Zoltánt, a területfejlesztési iroda korábbi vezetőjét. A bizottság döntött arról, hogy a múzeumi szervezettől bekéri a 2010. október 4. és 2011. április 13. között elvégzett garanciális javítások dokumentációját, a műszaki ellenőrtől pedig a hibalistákat.