Keresés: „lakók” (199 találat)

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az esettel kapcsolatban annyit közölt a honlapján, hogy a bejelentés csütörtökön 17 óra 30 perc körüli időben érkezett, miszerint egy nagyfügedi ingatlanon életellenes bűncselekmény történt. A körülmények tisztázása és a helyszíni szemle megkezdődött.

Gyilkosság történt Nagyfügeden.

Úgy tudjuk, hogy egy 20 éves helyi fiú megölte az apját. A fiatal egy baltával vágta fejbe, majd az emésztőgödörbe tette a holttestet. A településen lakók azt mesélték, hogy a fiút egyébként példás jellemű embernek ismerték meg, az apja vélhetően ivott, emiatt történhetett a tragédia.

Információink szerint a helyi férfi miután apját megölte, a holtestet az emésztőgödörbe rejtette.

A szomszédok szerint a férfi és édesapja között folyamatosan feszült volt a viszony. Az apa rendszeresen ivott folyamatosan bántalmazta családját, mindenbe belekötött. Az ő hangjától zengett az utca, ilyenkor  trágár szavakkal illette környezetét.

A falubeliek elmondták, hogy a családfő régen szorgalmas, rendes ember volt. Jó szakmája volt, jó anyagi körülmények között éltek. Az alkohol miatt aztán elbocsátották munkahelyéről. Egyre többet ivott, ilyenkor teljesen kifordult önmagából. Agresszív, kötekedő  emberré vált, ezzel teljesen megmérgezve családja, fia életét.

A szomszédok elmondása alapján józanul barátságos, kedves ember volt. Olyankor végezte a ház körüli teendőit, fiával hétvégén is együtt veteményeztek.

A falubeliek döbbenten állnak az eset előtt, sajnálják a fiút.

Az este folyamán rendőrség megkezdte a helyszínelést. A házhoz két szippantós autó érkezett, hogy az emésztőgödör tartalmát eltávolítsák és utána a tűzoltók kiemelhessék a halottat.

A rendőrség az esettel kapcsolatban a helyszíni szemle után, péntek délelőttre ígért tájékoztatást.

Egy gyöngyöshalászi családi házhoz riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, melynek melléképületében tűz ütött ki hétfő este 20 óra körül.

 Egy gyöngyöshalászi családi házhoz tartozó melléképületben egy műhely gyulladt ki, eddig ismeretlen okokból. Az épületben 2 db dissou-palack is van, melynek eltávolítása balesetveszélyes a megnövekedett hőhatás miatt.

A veszélyhelyzet miatt emelték a veszélyességi szint fokozatát, ezért a hatvani katasztrófavédelem munkatársai is kivonultak. Mivel a palackokat a tűzoltók már nem tudták kihozni, ezért mesterlövészek érkeznek a helyszínre - mondta el portálunknak Antal Erika, a megyei katasztrófavédelem sajtószóvivője.

A jelenlegi helyzet szerint valószínűsíthető, hogy bizonyos körzetben a lakók ideiglenes kitelepítésére lesz szükség.

22:04:

Mint azt Antal Erikától megtudtuk, összesen négy palack volt az épületben:  dissou, oxigén, szén-dioxid és egy propán-bután. A dissou-palackot mesterlövész hatástalanította, a többit sikerült kimenteni és időben visszahűteni. A balesetmegelőzés érdekében három lakóházból összesen hat felnőtt hagyta el rövid időre otthonát. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár felmérés alatt, az utómunkálatok tartanak.

Forrás:HEOL

Hétfőn éjfél után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Gyöngyösön egy középmagas épületben a harmadik emeleten egy villanyóraszekrény ég.

A gyöngyösi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, kiérkezéskor megállapították, hogy egy villanyóraszekrény lángol, a lakók nagy része pedig az épületben tartózkodik. Az égő villanyóraszekrény füsttel telítette a harmadik emeletet, így tíz fő kimenekítését kellett a tűzoltóknak elvégezni. Az egységeknek egy porral oltóval sikerült eloltani a tüzet. Másfél óra elteltével a lakók visszatérhettek otthonaikba. A kiégett villanyóraszekrényhez tartozó lakás füstmentesítése nem volt megoldható, ezért két lakó elhelyezését rokonoknál kellett megoldani.

Az egységeknek egy porral oltóval sikerült eloltani a tüzet. Másfél óra elteltével a lakók visszatérhettek otthonaikba. A kiégett villanyóraszekrényhez tartozó lakás füstmentesítése nem volt megoldható, ezért két lakót rokonoknál kellett elhelyezni - tájékoztatott  Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Hatalmas reccsenéssel tört el egy főnyomó cső Egerben a Malomárok utcában vasárnap este. A sétálók csak a nagy hangra lettek figyelmesek, majd hatalmas robajjal, méteres magasságig tört elő a víz.

A környéket elárasztotta, a Balassi iskola melletti utcában tengelyig ért a víz, amit a csatornák nem voltak képesek elvezetni. Több száz lakás, valamit egy közép-, egy általános iskola és egy kollégium maradt víz nélkül

A vízmű szakemberei elzárták a vizet és azonnal megkezdték a hiba elhárítását. Addig is lajtos kocsival vizet vittek a környéken lakóknak.

Fotó: Facebook és Dér Károly

A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány az idén 7535 családot segít talpon maradni. A programba bekerült 83 új településen lakókkal együtt 35269 családnál hozhatják létre a mini háztáji lehetőségét.

A 2013-as program Kömlőn kezdődött, ahol átadták a rászorulóknak azokat a magokat, mellyel kiskertjüket alapozhatják meg.

A későbbiekben folytatódik a korábban is sikert aratott kisállat program is.

Csőtörés csőtörés hátán - mondják Egerben a Koszorú utca lakói. A szűk kis utcában nagyon gyakoriak a csőtörések, amitől eláznak a házak, tönkre mennek az alapok, a pincében tárolt dolgok.

A felháborodott lakók szerint a szakemberek egymásra mutogatnak, de nem tesznek semmit. A vízmű az önkormányzatra vár, az önkormányzat a vízműre. A csöveket akkor cserélné a vízmű, ha pályázati pénzből kicserélnék a csatornát is, hogy ne kelljen kétszer dolgozniuk. Csakhogy pályázati pénz nincs, csak a bosszúság a lakóknak.

Négy éve már aláírásokat is gyűjtöttek, eredménytelenül.

Az önkormányzat illetékese telefonon elmondta: valóban megszaporodtak Egerben a csőtörések, aminek egyik oka a tavalyi nagy szárazság és az idei bőséges csapadék: ezt a mozgást nem bírják elviselni a csövek. Több pályázatra várnak, eddig eredménytelenül, a beruházáshoz legalább 60 millió forintra lenne szükség. Addig a lakók türelmét kérik.

Hétfőn reggel nyolc óra után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Tiszanánán kigyulladt egy családi ház. A helyszínre a tiszanánai és a hevesi lánglovagok vonultak. Kiérkezéskor megállapították, hogy a tűz már elaludt, az épület egyik szobájában azonban egy elhunyt személy található. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult, melynek eredménye fogja majd megállapítani, hogy mi okozta a tragédiát - mondta el portálunknak Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Galambos Sándorné, a szomszédban lakó hölgy azt meséli, hogy nem volt nagy tűz, úgy tudja, hogy a lakók begyújtottak a kemencébe.

– Bementem a szobámba reggel és észrevettem a tűzoltókat. Nem tudom, mi történhetett. Azt gondoltam, hogy itt háltak, mert lányom tegnap este ment haza busszal és akkor láttam a fiatalembert. Nem volt tűz, azt mondták, hogy befűtöttek a kemencébe. A kályháját ugyanis már ellopták, meg a tévét is, de nem voltam még náluk, nem tudom, hogyan éltek - tette hozzá.

Vámos Boglárka r. őrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy egy 75 éves férfi vesztette életét a helyszínen. Tekintettel arra, hogy idegenkezűség nem merült fel, a Hevesi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretein belül vizsgálja az eset körülményeit. A tűz keletkezésének okát tűzvizsgáló fogja megállapítani.

Szombat este 3,5 erősségű földrengés rázta meg Tenk és Heves környékét. Az ott lakók elmondták: nagyon megijedtek, ilyet még életükben nem tapasztaltak. Volt, ahol az egész utcában mindenki kimenekült a házából.

Hevesen egy iskolai farsangot szakítottak félbe, a gyerekeket hazaküldték.

A katasztrófavédelemhez számos bejelentés érkezett. Szerencsére személyi sérülés nem történt, számottevő anyagi kár nem keletkezett.

Másfél óra alatt oltotta el a hatalmas lángokat húsz hivatásos és hat önkéntes tűzoltó Gyöngyöstarjánban.

Hétfőn reggel  fél hat előtt érkezett a jelzés a katasztrófavédelem ügyeletére, miszerint ég egy családi ház Gyöngyöstarjánban. A kiérkező gyöngyösi tűzoltók megállapították, hogy egy 150 négyzetméteres épület tetőszerkezete lángol teljes terjedelmében. A hatalmas lángok miatt meg kellett emelni a riasztási fokozatot, így a helyszínre érkeztek a hatvani tűzoltók és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat is.

Az épületben egy idős házaspár lakott, akiket szerencsére még időben ki tudtak menteni a tűzoltók a lángoló épületből, így személyi sérülés nem történt - tájékoztatott Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A tűzoltók két pb-gázpalackot hoztak ki az épületből, jelenleg pedig az utómunkálatokat végzik. A ház teljesen lakhatatlanná vált - tette hozzá a szóvivő- a lakók elhelyezéséről később gondoskodnak.