Keresés: „sült” (176 találat)

Horváth László kormánymegbízott szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben kíván reagálni a héten Gyöngyöspatán történt lövöldözésre, és az azt követő nyilatkozatokra.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke, parlamenti frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva hisztériakeltésnek nevezte, hogy kedden a nyilvánosság előtt arra kértem Juhász Oszkár gyöngyöspatai polgármestert: a történtek – az általam is elítélt támadásról van szó – ne adjanak ürügyet arra, hogy a hétvégén megjelenjen Gyöngyöspatán az Új Magyar Gárda. A pártelnök azt mondta: se neki, se Juhász Oszkárnak nincs tudomása arról, hogy gárdafelvonulás készülődne Gyöngyöspatán.

Ehhez képest álljon itt az a nyilatkozat, amely a palocbetyar.com, egyúttal az ujmagyargarda.com honlapon is megtalálható:

„KÖZLEMÉNY!
Adjon az Isten!
Az Új Magyar Gárda megdöbbenve értesült a Gyöngyöspatán hétfőn éjjel történt lövöldözésről!
Sajnálatunkat fejezzük ki a történtek miatt.
Fontosnak tartjuk kijelenteni, hogy a településre már hetek óta szervezzük zártkörű rendezvényünket.
A rendezvény nem közterületen kerül lebonyolításra, és nem tömegdemonstráció, törvényes keretek közt mindenképpen megtartjuk!
Ezen esemény lebonyolításának semmi köze a Juhász Oszkárral történteknek!
Szebb jövőt!
Juhász Tamás
Új Magyar Gárda Mozgalom”

Hihető, hogy erről a közleményről Vona Gábornak nincs tudomása?
A gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti parlamenti bizottság a tegnapi napon meghallgatta Juhász Oszkár polgármestert, aki kérdésre válaszolva elismerte, hogy ő maga is támogatólag részt vett az Új Magyar Gárda szombatra tervezett gyöngyöspatai rendezvényének előkészítésében.
Ehhez képest nem kellett eltelnie egy órának, hogy a Vona Gáborral tartott sajtótájékoztatón ennek az ellenkezőjét nyilatkozza.

A Nemzeti Fogyasztói Termékkosár összeállításával a cél az volt, hogy az emberek olyan termékekről értesüljenek közvetlenül, amelyek a hazai fogyasztók értékelése alapján minőségükben és ár/érték arányban is kiemelkednek a honi kereskedelemben – mondta keddi, Egerben, a Megyeháza Telekessy termében tartott sajtótájékoztatóján Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója.

A termékkosár célja továbbá, hogy összegyűjtse mindazokat a termékeket, amelyek valamely elismert rendszeren keresztül már valamilyen díjazásban részesültek, hiszen ez is egy iránytű a fogyasztók számára. A harmadik cél ezzel az új szolgáltatással segítségnyújtás a napi, havi és éves kiadások leghatékonyabb megtervezéséhez, a mindennapi vásárlásokhoz, a tudatos választáshoz.

A főigazgató elmondta: minden hónapban egy termékkategória kapcsán kérik a véleményeket és ajánlásokat a termekkosar.hu honlapon. A legtöbb ajánlást és szavazatot kapott áruk közül kerül ki az adott kategóriában „a hónap terméke”, amely automatikusan bejut a szavazások összesítésének eredményeképpen összegyűjtött termékeket tartalmazó kosárba. Burkolt reklámra nincs lehetőség, az ajánlás regisztrációhoz kötött, a honlapot rendszeresen moderálják.

Idén novemberben a hónap termékkategóriája egyik alapvető élelmezési cikkünk, a kenyér. Aktualitását adja az is, hogy október közepén volt a Kenyér Világnapja.

A sajtótájékoztatón dr. Bernáth Luca, a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője kifejtette: a szeptemberben zárult fogyasztóvédelmi konzultáció során megyénkben 204-en töltötték ki a kérdőívet. A januárban indított úgynevezett „pozitív listán” immár 46 megyei vállalkozás szerepel.

Nagy érdeklődés előzte meg a Földszint 2. lakásszínház bemutatóját a Széchenyi utca földszint 2-es lakásában. A lakásszínházat két kiérdemesült egri színész, Nádasy Erika (Domján Edit-díjas) és Szegvári Menyhért (Jászai Mari-díjas) lakták be Szalóczy Géza polgári lakásában. Ezen az estén Samuel Beckett: Ó, azok a szép napok című drámáját vitték a nappaliba, Jónás Péter dramaturgiai munkájának köszönhetően. A mű pontosan ötven éve született.

A mintegy negyven barát előtt az előadás úgy zajlott, mintha egy darabra véletlenül rányitották volna az ajtót, majd bő egy óra múlva csendben újra visszazárnák. A lakásszínházi miliő nem kényszerített zavaró kompromisszumokat a megvalósításra, annak ellenére nem, hogy Winnie (Nádasy Erika) szerepe szerint derékig, később nyakig a földbe ásva játszik.

Winnie derűvel viseli sorsát (állapotát?), miszerint egyre nagyobb része kerül ki a napfényből a nyirkos mélybe. Napi rítusai kitöltik életét, élvezi a napot, a mindennapokat. Nem maga miatt aggódik, hanem Willie (Szegvári Menyhért) miatt, aki kopasz fejét zsebkendővel és kalappal is védi az expozíció ellen, és akit külön kell instruálni arra, hogy a napfény elleni menedékül szolgáló kunyhójába farral menjen be, mert különben nem tud előbújni többé.

De a becketti szöveget akár úgy is lehet értelmezni, hogy Winnie eszelősen kétségbe van esve helyzetük miatt, amelyből nincs kiút, és még a pisztolyban, amire nem hat a gravitáció és mindig a táska tetején bukkan fel, is csak egyetlen golyó árválkodik, ami kettőjük számára nem nyújthat menedéket. És így tovább. Minden kétértelmű, minden abszurd, minden vendég más darabot lát Beckett eredeti szándéka szerint, amit Szegvári messzemenőkig tiszteletben tart, nem redukál áthallásokat, többértelműségeket. Nádasy Erika érzelmekkel teli játéka nem rombolja le a szikár, cinikus szöveget, hanem még egy csipetnyi lelki segítséget is ad a befogadónak megbirkózni a felfoghatatlannal.

A Földszint 2. kinyitotta kapuit. A színházi büfében (konyha) került sör, bor, pálinka és legényfogó leves az asztalra. A premieren megjelent számos városi notabilitás, színházszerető egri polgár, akik élvezhették Szalóczy Géza kifinomult házigazdai erényeit, testközelből tapasztalhatták az alkotók vívódásait.

Érdemes betérni péntekenként a Széchenyi utca 44. fsz. 2.-be, ahol a független civil társadalom egy apró darabja türemkedett ki a megoldásokat máshol keresők táborából.

A Földszint 2-őt eltartani nem kell, magunkhoz ölelni annál inkább.

Forrás: Egriszín

Barátai és egykori kollégái széles köre köszöntötte 70. születésnapja alkalmából dr. Ringelhann Györgyöt, városunk egykori polgármesterét és díszpolgárát pénteken a Városháza dísztermében.

 A zsúfolásig megtelt teremben többek közt Habis László is méltatta dr. Ringelhann György munkásságát. Elmondta: városunk egykori polgármestere "egy olyan személy, aki fogalom", egész életében köztiszteletnek örvendett, polgármesterként és magánemberként is példát mutatott az embereknek. Munkája során mindvégig a korrekt megoldások híve volt, aki nem pártokban gondolkodott, s mindenkivel az együttműködést kereste. Polgármesterként nyílt és őszinte maradt.

Barátain és egykori kollégáin kívül a Fertálymesteri Testület kórusa, valamint a Benedek Elek Óvoda apróságai is felköszöntötték az ünnepeltet. Dr. Ringelhann György két cikluson keresztül, 1990-től 1998-ig volt Eger polgármestere, a rendszerváltás után az első szabadon választott vezető. Kiemelt helyet fogalalt el életében a sport, vízilabdázóként 12 éven át szerepelt az egri élvonlbeli csapatban. Mielőtt városvezető lett, gyermekorvosként dolgozott, szakmáját a Markhot Ferenc Kórház Gyermekosztályán, valamint Afrikában is gyakorolta.

Polgármesterként elkötelezett volt a város fejlesztését illetően, munkája során számos eredményt ért el. Többek közt szélesítette Eger testvérvárosi kapcsolatrendszerét,  előkészítette a Bitskey Aladár Uszoda megépítését, a K2-es út és felüljáró beruházást, megalapított az Egri Ipari Parkot, végrehajtotta a szennyvíztelep rekonstrukcióját. Polgármestersége alatt fogadták el a közgyűlés alapokmányát, létrejött az Idősek Berva-völgyi Otthona, valamint megépült a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium.

Mindezek mellett számos kitüntetésben is részesült. Megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, a Heves Megyei Önkormányzat által alapított Dr. Jakab István emlékgyűrűt, valamint az egri díszpolgári címet is.

Forrás: Egriszín

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

A HKIK a Nagykaposi Vállalkozói Szövetséggel és az Észak-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesülettel közösen sikeresen pályázott a „Tisztességes kereskedő – Tisztességes Szolgáltató” védjegy létrehozására Magyarországon és Szlovákiában című projektre, ami a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében belül valósul meg.

A pályázat célja az, hogy a magyar és a szlovák érdekképviseleti szervezetekkel, fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen egy olyan védjegyet hozzanak létre, amely mind a kereskedelmi, mind a szolgáltató szektor számára biztonságot nyújt. A védjegy elnyerése előnyöket biztosít: a fogyasztók tudják, hogy megbízható, korrekt partnerrel állnak szemben.

A pályázatban kidolgoztak egy olyan tanúsítási rendszert, mely önértékelésen, ellenőrzésen, majd bizottsági döntésen alapszik. Csákiné Dr. Gyuris Krisztina, az NFH főigazgató-helyettese elmondta: szeretnék, ha a fogyasztók tisztában lennének a jogaikkal, illetve tudatos fogyasztókká válnának.

Egy nagyszabású marketingkampány keretein belül a védjegy megismertetésével foglalkozunk a magyar-szlovák határ menti területek viszonylatában. Az a fogyasztó, aki ezt a védjegyet látja egy üzlet kirakatában, biztos lehet benne, hogy korrekt, tisztességesen működő vállalkozással került szembe- mondta Fülöp Gábor, a HKIK titkára.

A védjeggyel rendelkező vállalkozások nemcsak üzleti előnyhöz, de nagyobb piachoz juthatnak, ami versenyképesebbé teszi azokat.

A projekt eredményeként kerül sor az I. védjegy átadó ünnepségre, aminek keretében a következő magyar vállalkozások, szolgáltatók és kereskedők vehették át az elismerést, a védjegyet:

Szilárdi Lászlóné ev.,Montvai Katalin ev., Jánosi Ildikó ev., Gyöngyszöv ÁFÉSZ, ER-TANK Kft., Egyesült Körzeti ÁFÉSZ Lőrinci, Tarnaméra és Vidéke ÁFÉSZ, CÉZÁR Travel Kft., J.P. 98 Fűtéstechnika Kft., Mucsné és Társa Kft., Automobil-Eger 97 Kft., Jódaqua Kft., BESZKID Elektro Kft., Kis ANNA Hláaszkert Vendéglő, Szekrényes és Társa Kereskedelmi Kft., HIDRO-GEODRILLING Kft., Compuda Kft., Diósgyőri Party-Service Kft., Mátra Party Kft., Bemolux Kft., PROMOD HUNGARY Kft., Szépítész Eger Kft., Tóth János, ev., Győri Sándor, ev., Agria Humán Kft., Bor és Gasztronómia Kft., OLVA Kft., MASNI VARRODA, Cseh András ev., Kuczik Anita ev., Zemplén Idegenforgalmi Kft.

A Magyar Olvasástársaság immár hetedik alkalommal rendezi meg országosan A népmese napját Benedek Elek születésnapja tiszteletére szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23–24-én Egerben tartják, társszervezői egri intézmények: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, Eszterházy Károly Főiskola, Benedek Elek Óvoda, támogató az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

„Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!”

„A népmese az olvasás táltos lova” címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszél irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesíti.
A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódnak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés teszi teljessé ezt a napot.

A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta 100-nál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról.

A konferencia fővédnöke: Jankovics Marcell

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.