Keresés: „termés” (295 találat)

Az egri Termálfürdőben álló keleti platán nyerte el 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által idén harmadszor meghirdetett vetélkedőben. Az interneten bármilyen magánszemély, csoport, közösség, szervezet vagy vállalkozás jelölhette kedvenc fáját, a mozgalom célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra.

Eger Önkormányzata az Eger Termál Kft., a Városgondozás Eger Kft., az Egri Városszépítő Egyesület, és a Kárpátok Alapítvány támogatásával a Termálfürdő területén található hatalmas méretű, kb. 250 éves keleti platánfával jelentkezett a pályázatra. Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál, Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír az akkor még kis fácska árnyékából irányította a török sereget. Ez persze csupán szép legenda, hiszen a levéltári anyagok által is bizonyított valóság az, hogy Eszterházy Károly püspök idején telepítettek platánfákat Egerben. Ezt, a jelenleg helyi védelem alatt álló, csodás és Egerben közkedvelt fát is valószínűleg akkor ültették el.

A versenybe az idén 60 fát neveztek, 13 jutott tovább a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrijének döntése alapján, melyek közül a közönség nyilvános, online szavazással választhatta meg az „Év Fáját”, az egri platánt.

A verseny eredményét november 30-án, pénteken a Budapesten, az Erzsébet téren megtartott hivatalos díjátadó ünnepségen jelentették be, melynek mottója az volt: „Ajándék a fáknak”. Az „Év Fája” részt vesz az „Európai Év Fája” versenyben is, továbbá egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap.

Fotó: mediak.ektf.hu

Két napon keresztül élvezhették kicsik és nagyok Carlo társaságát a Gyöngyös melletti állatkertben. A 2,5 hónapos oroszlánfiú morgással, játékkal és természetesen nagyfokú lustasággal tekintett a kíváncsi nézőközönségre. A kisoroszlánt szülei nem fogadták kellő szeretettel, így a több mint 30 éve oroszlánokkal foglalkozó Perinyo Schneller vette pártfogásába. Az oroszlánszelídítő nem titkolt szándéka, hogy pályájának méltó befejezéseként olyan előadást vigyen a cirkusz porondjára, amiben élő oroszlánokkal játszhatja el az oroszlánkirály című mesefilmet. Az álom megvalósításához viszont szelíd oroszlánokra van szüksége, ezt pedig úgy tudja elérni, hogy ha Carlo és társai folyamatosan emberek közelében tartózkodnak.

A gyerekek hatalmas lelkesedéssel fogadták a lehetőséget mondhatnánk félelem nélkül gyalogoltak be az „oroszlánbarlangba”. Ha lehetőségük lett volna rá, mint egy igazi cicát, haza is vitték volna.

Carlo „pótmamájának” tekinti gazdáját, és ezt harapdálással, nyalogatással kellő mértékbe tudtára is adja. A négy óránkénti cumiztatást lassan felváltja az oroszlánokra jellemző ragadozó életmód: gazdája nem győzi majd hússal etetni őt, mint az igazi nagy oroszlánokat.

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

A nagy szárazság nemcsak az állatokat érinti, a természetjárók felfedezhették, az erdő elvesztette őszi színeit, mielőtt még az beköszönthetett volna. Nincsenek a megszokott izzó galagonyák, a barna minden árnyalatában pompázó levelek, haldokló fenyők jellemzik most a Mátra erdeit. Az amúgy sem őshonos fafajta még nehezebben bírja a szárazságot, több ezer hektárnyi erdőrészlet száradt már el vagy van éppen száradóban. A hegyvidék jellegzetessége a vékony termőréteg, az ott élő fák gyökérzete ezért nem tud mélyebb rétegekbe hatolni, a felszínről kell a megfelelő vízmennyiséghez hozzájutni, ami ebben az évben messze elmarad az átlagostól, ami 1000 mm-t jelentene, de ez évben csak 400 mm körüli mennyiség esett.  A folyamat januártól figyelhető meg és a nyár jelentősen felgyorsította a pusztulást. Szakemberek szerint nagyon sok időbe telik majd a fák kivágása és pótlása, de a pótlásnál már az őshonos fák telepítését teszik előtérbe.

Láncfűrésszel végeztek munkákat Andornaktálya határában. A száraz idő miatt több száz liter vizet is vittek magukkal, a biztonság kedvéért.

Amikor pár percre letették a gépet, az felgyújtotta a füvet, a lángokat már nem sikerült önerőből megfékezni, a Tűzoltóság segítségét kérték.

A lángok a környező házakat, kerteket is veszélyeztették, több helyen megsemmisült a termés, volt ahol a kerti wc égett el.

Két hete  alakult meg a Munkát kenyeret, tisztességes béreket Egyesület és már közel ezer ember gondolta úgy, tagja kíván lenni.
Ma Magyarországon közel 200 ezer ember él kiszolgáltatva közmunkából, havi szinten 47 ezer forintból. Ez 13 ezer forinttal kevesebb mint 2010-ben volt. Vannak falvak ahol a munkanélküliek száma eléri a 60-80 %-ot. Az egyesület természetes szövetségeseket keres a polgármesterekben, mivel a települések vezetői olyan munkát szeretnének adni a lakosaiknak amiből kenyeret lehet venni és eltartani egy családot.
December 31-ig kérésként, január 1-től mint követelést viszik az országház elé azt a három pontot ami a közmunkában dolgozókat súlyosan érinti.
-Állítsák vissza a havi fizetési rendszert, mivel a heti bérekből nem lehet közüzemi számlákat befizetni.
-Hatástanulmány készítését és bemutatását a közmunka programról.
-Minden családban legyen egy ember, aki ebben a programban részt vesz és munkához jut.
Kordás László elmondta: nagyon sok ember van aki a létminimum alatt él és napi kenyér gondokkal küzd , de még most jön a tél, amikor nem csak enni kellene. A közmunka a valós problémákat csak átmenetileg oldja meg, a semmitől jobb, de a munkahelyek hiányát nem pótolja és tisztességes bérhez nem juttatja a dolgozni akaró embereket.

Míg az ország egy részén az időjárás miatt kevesebb szőlőre számítanak a termelők és áremelésre készülnek, addig Egerben és környékén kimagasló minőséget várnak a borászok. Bolyki János szerint, ha továbbra is marad a jó idő, akkor hamarabb beérik a termés és jobb lesz a szőlő minősége is. Ehhez azonban az is kell, hogy ritkítással segítsék a növényt.

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.