Keresés: „vita” (146 találat)

Zöld utat kapott a Valide Sultana, török kori fürdőrom értékmegőrző fejlesztésére vonatkozó terv. A belváros rehabilitációs programjának elemeként szereplő műemlék rekonstrukciós terveit második körben, tegnap fogadta el a Műemléki Tervtanács.

Az elképzelések szerint, az öt évtizede feltárt műemléket 76 milliós felújítással teszik látogathatóvá. A Valide felújítási terveit a Műemléki Tanácsadó Testületi ülésén november 30-án mutatta be az Egri Építész Iroda tervezője Komáromi Tas.
A tervek Műemléki Tanácsadó Testület előtti bemutatását az ábrázolt építészeti megoldások - a fürdőrom jelentősége miatt teszik szükségessé. A tervismertetést követően a Testület megvitatta a tervet. A beavatkozásnak egyszerre három kívánalomnak kell megfelelnie: kezelnie kell a jelenlegi foghíj városképi gondját, biztosítania kell a romok hosszú távú megmaradását, és egyúttal látogathatóságát is.
A terveket és a programot a testület átgondolásra illetve áttervezésre javasolta. Ennek a lényege az volt, hogy az építendő épület határozottan „csak” egy rom-védő tető legyen azért, hogy ha a későbbiekben esetleg telkeket sikerül vásárolni illetve ha több forrás áll rendelkezésre, egy bővebb lehessen a programot. Korábban már szóba került egy működő szárazfürdő szintű rekonstrukció víziója is.
Az indoklásban az szerepel, hogy a régészeti és muzeológiai szempont kevéssé érvényesült, az tervezett üvegfödém alkalmazása megkérdőjelezhető, a nyílásokkal tagolt kerítésfal a tűzfalak közti foghíj takarását nem tudja a kívánt mértékben megoldani.
„A Testületi tagok többsége nagyobb védőépítmény megtervezését tartotta járható útnak, ami kedvezőbb városképi megjelenést eredményez, utalni tud az egykori épületek léptékére, és tágasabb helyet nyújthat a betekintésre, rálátásra. A védőépítmény semlegesebb, visszafogottabb megfogalmazása esetén kevésbé dominálna a maradványok fölött, egyszerűbb anyaghasználatával akár olcsóbb is lehetne, mint a bemutatott változat, és egyúttal megépülte után is biztosítani tudná a romok bemutatásának kialakítását, továbbfejlesztését.” – olvasható az indoklásban.
A tervező az átdolgozott terveket december 7-én újra bemutatta Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereinek. A testület ezúttal elfogadta a terveket
a továbbiakban engedélyezésre ajánlja.

A Tervtanács állásfoglalásában elismerését fejezi ki a tervezőknek, mivel a terv jelentősen fejlődött tovább a korábbi tárgyalás ajánlásainak figyelembe vételével.
„A bemutatott védőépület nemcsak a romok védelmét látja el, de absztrakt módon utal az egykori fürdő léptékére, tömegére, és egyúttal az utca felé is megnyugtatóbb megoldást ad.
A védőépület attikás teteje helyett a jelenlévők egyszerűbb, és műszakilag is jobban működő megoldást javasolnak. Többen elképzelhetőnek tartják az egykori kupolás fedés valamiféle jelölését is.
A falécekből álló homlokzat jól utal az egykori tömegre, kellő világítást és belátást nyújt a belsőre, a lábazati részen azonban sérülékeny.
Jó az eredeti padlóvonal jelölése üvegfödémmel, bár ez fenntartási nehézségeket okozhat. Járhatóvá tétele kerülendő, mert szükségessé teheti, hogy a látogatók papucsot húzzanak.
A tervezett védőépítmény lehetővé teszi, hogy a romok bemutatása magyarázó ábrákkal, szövegekkel és leletekkel is kiegészülhessen. Ehhez régészeti és muzeológiai részvétel is elengedhetetlen.
El kell végezni az épület körüli terület régészeti feltárását. Az eredeti külső járószint adhat támpontot a környezet kezelésére. A terepszint süllyesztésével a rom jobban értelmezhetővé válhat, és az utca felőli ablakai megnyithatók lehetnek. A feltárás segítheti a bizonytalannak ítélt bejárati előtető továbbtervezését is.”

Forrás: Egriszín

A ma délután három órakor kezdődő soron kívüli Heves Megyei Közgyűlésen választják meg az új megyei főjegyzőt. Az eseményt élőben követhetik portálunkon percről-percre.

15.11 13 képviselő jelentkezett be, a Közgyűlés határozatképes.

15.12 Deé András (FIDESZ-KDNP) a Kékestetőn zajlott adventi rendezvényről szólt, kiemelte az összefogás fontosságát. Szeretné, ha a jövőben szélesebb körbe is kiterjesztenék az eseményt, a határainkon túlra.

15.19 4 pályázat érkezett a megyei főjegyzői pozícióra. Ebből egyet érvénytelennek nyilvánítottak.

15.23 Dr. Barta Viktor szóbeli kiegészítést tesz a pályázatához. 11 és fél éves gyakorlata van a közigazgatásban, 9. éve vezetői gyakorlata. Úgy gondolja, hogy el tudja látni a megyei főjegyzői feladatokat.

A szakmaiságra kíván fókuszálni. Fontosnak tartja a nyugodt légkört, aminek egyfajta kiszámíthatóságot kell takarnia. Ő sem hordozza a zsebében a Bölcsek Kövét, de mindent megtenne a törvényesség érdekében.

15.29 Dr. Scheirich Gyula főjegyző-jelölt kiegészítő levelét olvassa fel Horváth László. Ő jelenleg Békéscsabán tartózkodik, nem tud jelen lenni a közgyűlésen.

15.31 Dr. Tóth László teszi meg kiegészítő beszédét. Reméli, hogy megfontolt döntést hoz a közgyűlés.

15.39 Dr. Tóth László hosszúra nyúlt mondandója miatt a közönség már zúgolódik, Horváth László arra kéri a jelenlévőket, hogy figyeljenek.

15.43 Szabó Gyula (MSZP) feltette a kérdést, hogy törvényes-e a mostani ülés. Az elnök szerinte nem indokolta meg a rendkívüli közgyűlés okát, s későn kapták mg az anyagot. Felhívja a figyelmet, hogy a harmadik főjegyző-jelölt is arra hivatkozott, hogy későn kapta meg az anyagot, azért nem tud most jelen lenni. A képviselő szerint a saját szabályaikat nem tartják be. Szeretné, ha kinőné már a gyermekbetegségeit az új közgyűlés.

15.48 Horváth László hangsúlyozza, hogy időben postázták a levelet, valószínűleg a posta késlekedett.

15.49 Oroján Sándor (FIDESZ-KDNP) szerint már az előző közgyűlésen tudni lehetett a mai időpontról.

15.52 Horváth László kéri, hogy vegyék figyelembe, hogy egy napirendi pont tárgyalása közben vannak, itt pedig egy ügyrendi vita kezd kialakulni.

15.53 Szabó Gyula (FIDESZ-KDNP) fájlalja, hogy az elnöknek tett fel kérdést, de nem ő válaszolta meg. Kíváncsi lett volna a véleményére.

15.55 Bekiabálás a közönségből: "A pályázókat hallgassuk meg, azért jöttünk!"

15.57 Dr. Tóth Lászlót a helyére küldi az elnök.

15.59 A megyei főjegyző pozícióra kiírt pályázatokat az alábbi módon rangsorolták: 1. dr. Barta Viktor, 2. dr. Tóth Lászó, 3. dr. Scheirich Gyula.

16.02 Szabó Gyula azt szeretné, ha külön bontanák a szavazást a főjegyző személyéről és a főjegyző illetményéről. Nem találja indokoltnak a havi 900 000 forint bért.

16.04 A titkos szavazás annyira titkos, hogy Horváth László sem látja az eredményt. Kéri, hogy zabolázzák meg a technikát.

16.06 Az volt a probléma, hogy Horváth László nem mondta ki, hogy "A szavazást befejeztük", így nem szólalt meg a gong. Végül sikerült megoldani.

16.07 Dr. Barta Viktor december 8-tól azonnali hatállyal a megyei főjegyző lett határozatlan ideig. Illetménye havi 900 000 forint. 9 igen, 3 tartózkodás született. Horváth László gratulál, megkezdődik az eskütétel.

16.14 A 2. napirendi pont következik. Az Észak-Magyarországi Regionális Tanács Heves megyei képviseletével dr. Pósa Józsefet bíznák meg.

16.16 10 igennel és 4 tartózkodással megszavazták, hogy dr. Pósa Józsefet delegálják a RET-be. 2014. december 31-ig töltheti be ezt a pozíciót.

16.17 Keresetkiegészítés megállapításáról szavaznak a Vak Bottyán János Műszaki Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium intézményvezető feladatainak átmeneti ellátásáért. 14 igennel megszavazták Váradi István 60.000 forintos keresetkiegészítését.

16.20 A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletet módosítanák. A jövőben az osztályvezetőket távollétükban helyettesítenék a kijelölt köztisztviselők, valamint ezután lenne egy aljegyző is az osztályvezető mellett. Eddig a jogi irodát az aljegyző vezette.

16.26 11 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták a módosításokat.

16.28 Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szavaznak. 12 igennel, 2 tartózkodással elfogadták a rendelet módosítását.

16.32 Heves Megye Közoktatás Feladat-ellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervének módosítását egyhangúlag szavazták meg.

16.34 "Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztésére" című projekt konzorciumi szerződését módosítanák. A múzeumi szervezet gondoskodna ezután a programokról az Egri Históriás Nonprofit Kft. helyett. 20 millió forintért vállalták volna el a programszervezést, s eszközökre 12 millió forintot kértek volna. A múzeumi szervezet mindkét részért 7-7 millió forintot kér csak.

16.40 Dr. Nagy Imre (MSZP) sajnálatát fejezi ki a Kft. miatt, mert a Vitézlő Oskola tagjai alapították. De abban is biztos, hogy a vármúzeum is jól végzi majd a dolgát.

16.44 Horváth László is hangsúlyozza, mennyire örül minden újításnak a Várban, ahova 110 ezer új látogatót várnak.

16.46 14 igennek egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot.

16.47 A megyei aljegyzői pályázat elbírálása és kinevezés következik. 2 pályázó van jelen: dr. Kovács Csaba és dr. Molnár Gábor.

16.48 Horváth László ismerteti, hogy 4 pályázat érkezett a megyei aljegyzői pozícióra.

16.51 Dr. Kovács Csaba nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, ellenben Dr. Molnár Gábor igen.

16.52 Dr. Molnár Gábor a szakmai vezetés felelősségéről és a politikai függetlenségről beszél. Elmondja, hogy az egész pályafutását a közigazgatási munkára tette fel, szenvedélyesen szereti, bár nagyon veszélyesnek is tartja.

16.58 Az aljegyzői pályázatokat az alábbi módon rangsorolták:1. dr. Kovács Csaba, 2. dr. Molnár Gábor, 3. dr. Mátyás István. A 4. jelölt, Barta Jácint pályázatát érvénytelennek nyilvánították.

17.01 A frissen megválasztott dr. Barta Viktor is javaslatot tesz az aljegyző személyére. Ő is dr. Kovács Csabát javasolja. A leendő aljegyző illetménye havi 800 000 forint.

17.05 Horváth László kiemeli, hogy a jövőben is számít dr. Sas Barna Attila nívós munkájára, s megköszöni eddigi tevékenységét.

17.10 7 igen, 2 nem, 4 tartózkodás mellett nem szavazták meg dr. Kovács Csabát megyei aljegyzőnek.

17.12 A titkos szavazás korábbi technikai problémáira hivatkozva Horváth László a szavazás megismétlését javasolja.

17.13 Nagy Imre (MSZP) furcsállná, ha megismételnék a szavazás, mert ez nem történt meg a főjegyzőre való szavazásakor sem.

17.15 A fideszes képviselők állítják, hogy mindannyian igennel szavaztak, ezért mindenképpen a szavazórendszerrel lehet a probléma. Javasolják, hogy papír-alapon ismételjék meg a szavazást.

17.24 Dr. Nagy Imre (MSZP) biztos benne, hogy a gép nem hazudik.

17.25 A titkos szavazásról kialakult vitához Horváth László is csatlakozik. Felhívja a figyelmet, hogy korábban azért nem ismételtette meg a szavazást, mert egyértelmű volt a döntést, most azonban nem erről van szó.

17.27 8 igen, 3 nem és 1 tartózkodással megszavazták az újbóli voksolást szavazólappal.

17.34 A szavazás előtt szünetet rendelt el az elnök.

17.47 Szavazással folytatódik a közgyűlés. A szavazás idejére technikai szünetet rendelt el az elnök.

17.55 8 érvényes és 6 érvénytelen szavazattal megszavazták dr. Kovács Csabát megyei aljegyzőnek. Már le is tette esküjét.

18.00 Dudás Csaba (Jobbik) a mátraházi Idősek otthonával kapcsolatos fejleményekről érdeklődik.

18.03. Horváth László elmondta, hogy a folyamatosan tartja a kapcsolatot az illetékes szervekkel, de már nem áll fenn az a veszély, ami korábban volt. A következő Közgyűlésen valószínűleg újra napirenden lesz.

18.05. Véget ért a Közgyűlés.

Forrás: Egriszín

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

„Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel rendez szakmai napot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara november 23-án a HKIK székházban. A találkozón 3D-s nyomtatás, az energetika, az ügyfélkapcsolati rendszerek témákban tartanak előadásokat a szakemberek.

A három egységben megrendezésre kerülő szakmai nap előadásait november 23-án kedden 9:30-tól tekinthetik meg az érdeklődők HKIK  székházában.

Előadások:

1. 3Dimenziós nyomtatás
• 3D printer - ZPrinter 450 színes irodai térnyomtató
Elődató: Turi Norber BIBUS Kft.
A 3D nyomtatási technológiával gyorsan, hatékonyan hozhat létre prototípusokat. Tervezők, mérnökök, egyetemi hallgatók munkáját nagyban elősegítheti ez az új eljárás, hiszen számítógépes adatokból közvetlenül gyártható le a háromdimenziós tárgy. Ezek a prototípusok hozzásegíthetik Önt újabb mérnöki és üzleti sikerek eléréséhez. A nyomtatót működés közben lehet tanulmányozni!

2. Energetika
• Kamarai összefogással 150 MFt megtakarítás
Előadó: Becskei Márk – HKIK gazdaságfejlesztési főmunkatárs
A földgáz,- és a villamos energia költségek optimalizálásának érdekében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara energia beszerzés közösséget hozott létre.

• „Földcímke” – energetikai tervezés modern technológiával
Előadó: Fülöp Gábor  - HKIK főtitkára

• „Földcímke” ¬– technológiai bemutató
Előadó: Macsi Gergely – tudományos munkatárs BAY-LOGI
3. Ügyfélkapcsolati rendszerek (CRM)
• Pályázati dömping 2011.
Előadó: Gonda László – Metodus Kft.

• Informatikai rendszerek bevezetésének támogatása a gyakorlatban
Előadó: Magyar Zita – Metodus Kft.

• Kulcs-Soft a kkv szektorban
Előadó: Szőke Lóránd Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt.

• Last minute lehetőség mikro, kis és középvállalatoknak
Előadó: Angeli László – ügyvezető igazgató MátraCOMP Kft.
Pályázzon velünk több telephelyet is kezelni tudó számlázással, CRM-el, raktárkezeléssel, távmunkával integrált vállalkozása weblapja és webáruháza megvalósításához.

• A KKV-k számára fejlesztett iMaster vállalatirányítási rendszer bemutatása és a bevezetés financiális hátterének taglalása
Előadó: Dr. Mester Csaba – Innovitas Kft.  ügyvezető igazgató
Az iMaster több modulból áll, melyek közül a legfontosabbak az ügyfélkapcsolatok kezelését és értékesítést segítő (CRM), személyügyi (HRM), dolgozói teljesítményértékelő, iktató és dokumentumkezelő, készlet- és raktárnyilvántartó, pénzügyi, karbantartási modulok, melyek folyamatosan egészülnek ki továbbiakkal.

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

A Független Médiaközpont november 10-én és 11-én az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével együttműködve Egerben tartott műhelyfoglalkozást újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek.

A két napos rendezvény célja az volt, hogy a média és a civil szféra képviselői, döntéshozók és kutatók közösen gondolkodjanak a mai multikulturális Magyarország problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

A résztvevők előadások és beszélgetések során szakértőktől kaptak tájékoztatást a migrációval és a társadalmi integrációval kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi adatokról, tendenciákról, emellett alkalmuk nyílt a problémák megvitatására is.

A műhelyfoglalkozás második része azt mutatta be, hogyan lehetséges az együttműködés újságírók és a civil szervezetek között, és ehhez milyen nemzetközi oktatási anyagok és esettanulmányok állnak rendelkezésre. Külön figyelmet fordítottak a konfliktusok, traumák áldozatairól szóló híradásokra is.

A műhelyfoglalkozás része a „Multikulturális Európa a médiában” (MEM) című nemzetközi projektnek, amelyben a Független Médiaközpont részt vesz magyarországi partnerként. A programot az Európai Bizottság „Alapvető jogok és uniós polgárság programja”, a Holland Nagykövetség és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.

Forrás: Egriszín

A megye pénzügyi helyzetének valós számairól, a több mint hatmilliárdos adósságállományról és a megoldásról is beszélt mai tájékoztatóján Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Az elmúlt hetekben sok vita zajlott, hogy valójában mennyi a Heves Megyei Önkormányzat adóssága. A banki hitelállomány és a tartozások összesen több mint hatmilliárd forintra rúgnak, jelentette ki Horváth László.
Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy nekik lett igazuk, és megdöbbentőnek tartja, hogy egy tizenkét esztendeje hivatalban lévő közgyűlési elnök hogyan tudott ekkorát tévedni a megye gazdálkodásával kapcsolatban.
Horváth László állítását számadatokkal támasztotta alá, amelyek szerint a kezdetben 1,2 milliárd forintos, majd a nyáron újabb 300 millió forinttal kiegészített, összességében 1,5 milliárd forintos folyószámlahitelt a szocialisták kimerítették. 2007-ben 147 Ft/svájci frank árfolyamon 3 milliárd forint értékű kötvényt bocsátottak ki, aminek a különböző pályázatok, fejlesztések önrészének biztosítása volt a célja. Ebből mára nem maradt semmi, csupán címkézett, azaz lekötött pénzek állnak rendelkezésre.
A svájci frank jelenlegi árfolyamát figyelembe véve a kötvénykibocsátásból származó kötelezettség nyilvántartási értéke csaknem 4 milliárd – pontosan, a 2010. október 25-i állapot szerint 3 milliárd 994 millió 838 ezer 367 forint.
A megye rendelkezik továbbá 210 millió forint forgóbér-hitellel, emellett a múlt heti adatok szerint 132 millió forint volt a szállítói tartozása és 203 millió forint az egyéb kötelezettségvállalásból eredő lejárt tartozása. Mindez együtt mintegy 6 milliárd 40 millió forint: ez hát a valós helyzet.
Az elnök tájékoztatóján kijelentette, hogy a megyei önkormányzat 2009-es zárszámadásában közzétett mérleg hamis. Nem vezették át rajta a svájci frank alapú kötvény árfolyamváltozásából eredő összeget, így több, mint 620 millió forintos eltérés van a közzétett mérleg és a valóság között.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e elbocsátások a megye intézményeiben az elnök azt mondta, hogy képviselőtestület megváltozásával a hivatali szerkezet is változik. A megyei intézmények által biztosított munkahelyek közvetetten és közvetlen módon sok embert érintenek, az ő helyzetük nem kerülhet veszélybe, inkább bizonyos fejlesztési lehetőségeket áldoz fel a vezetés. A szükséges létszámcsökkentés nem jelent tisztogatást, nincs ilyen lista. A megyének egyetlen listája van, az adósságlista, amit Sós Tamás írt és hagyott itt.
„Nehéz a helyzet, valóban gondot jelentett a megyei intézményeknél dolgozók bérének kifizetése, s minden bizonnyal problémát jelent majd ez decemberben is, azonban nem folytatjuk azt a pénzügyi trükközést, amelyet az előző megyei vezetés az elmúlt hónapokban követett. Az történt ugyanis, hogy a csak fejlesztési célokra igénybe vehető kötvényt a megye számlavezető pénzintézetét, az OTP-t megtévesztve, a szerződést megszegve bér fizetésére használták fel.” – fogalmazott Horváth László

Horváth László az OTP kimutatására hivatkozott, melyből kiderülnek a szomorú tények a megye korábbi gazdálkodását illetően. Az elnök elmondta, hogy tárgyaltak az OTP vezetőivel, s az is világossá vált, hogy a megyének nincs lehetősége további hitel felvételére.
Az OTP szakembereinek véleménye szerint a pénzügyi gazdálkodás átalakítására, a reálisabb költségvetési tervezésre van szükség a működés biztosítására, a pénzügyi feltételek megteremtésére.
A pénzintézet álláspontjára hivatkozva Horváth László kijelentette, hogy megalapozatlan volt az ezévi költségvetési tervezés, hiszen előre látható volt, hogy a tervezett  illetékbevétel, valamint az ingatlanbevétel nem teljesülhet. Hibás, irreális bevételi előirányzatokat tartalmaz a költségvetés.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol