Keresés: „fa” (1450 találat)

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat  9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.

Eger Város Ösztöndíjasai:

Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem

Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Ötödik alkalommal rendezték meg pénteken Egerben a Rossztemplomban a Kacsa Kultúr Kör baráti találkozóját, a Kacsafesztivált. Az eseményen a körhöz tartozó, többnyire egri amatőr művészek (írók, képzőművészek, filmesek, zenészek) mutatták be a közönségnek az elmúlt időszakban készült alkotásaikat. Újdonságként ez alkalommal a „kiskacsák”, azaz a felnőtt kiállítók gyermekei is bemutatkoztak a különböző műfajokban, szép sikert aratva produkcióikkal.
Az egy órába sűrített verses, zenés, filmes délután az előző évekhez hasonlóan idén is oldott baráti légkörben zajlott.

Forrás: HEol

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A megtévesztés, a megszorítás költségvetésének nevezte dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő a kormány jövő évre tervezett számításait mai tájékoztatóján. Vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, s a lakosság is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az MSZP megyei elnöke szerint.

Dr. Sós Tamás szerint annál keményebb, durvább megszorítást már elképzelni sem lehet, amikor úgy teremtik meg a költségvetési egyensúlyt, hogy elveszik 3 millió magánnyugdíj pénztári tag egy évtizedes befizetéseit, kamatait, azaz megfosztják a tulajdonától. A magántulajdon szabad préda lett, s a lakosság helyzete egyre kiszolgáltatottabb.

Ideig-óráig még meg lehet téveszteni kommunikációs eszközökkel a lakosságot, de legkésőbb akkor látni fogja mindenki, hogy becsapták, amikor meglátja, hogy milyen nyugdíjat kap az államtól. A tervezett költségvetésben lévő „nyugdíjpénztári csomag” célja, haszna nehezen értelmezhető a hosszú távú célok kapcsán, s az ország fenntartható fejlődése szempontjából kapcsolatban is káros hatású – mondta az elnök. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanácsi is felhívta a figyelmet a gazdasági növekedést fékező hatású elemeire. Azaz alaptalan a várakozás, ami a gazdasági és a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos. Ráadásul az sem szerepel benne, hogy mire költik a különadókból befolyó összegeket.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a közszolgáltatásban dolgozók elbocsátását, valamint béreinek is juttatásainak befagyasztását, ami 25-30.000 főt érint. A közszolgáltatások fedezetének növelését sem biztosítja a kormány az MSZP szerint, s a helyi önkormányzatok számára is csökkennek a központi források a 2010-es évhez képest 2011-ben a változatlan szakmai normatívák mellett, sőt a szociális szférából 34 milliárd forintot vonnak ki. Gyakorlatilag leáll a panelprogram is, hiszen elenyésző pénzt adnak rá.

Kritikus területnek tartja még az egészségügyet dr. Sós Tamás. A FIDESZ-KDNP ellenzékként mindent megtett országosan és helyi szinten is, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását, mégis csak szinten tartást biztosít az egészségügyben a jövő évi költségvetés. A szociális normatívák értéke is csökken, kevesebb pénz jut majd az anyasági ellátásokra és a szociális intézmények látogatására is. A nyugdíjakat sem emelik kellő mértékben, csupán 3,8 százalékkal. Mindemellett több mint 7 százalékkal csökkentik a közgyógyellátás éves előirányzatát, ami nagy érvágás a hátrányokkal küzdő embereknek az elnök szerint. Csökken még a családi pótlékra szánt forrás összege is, illetve a babakötvény éves kerete.

Az oktatás helyzetet és kritikusnak tartja az MSZP megyei elnöke. Válságos időben véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolázásra, ez pedig nem történik meg, sőt 2011-ben kevesebb pénz jut közoktatásra. Így nem fog javulni az iskolák helyzete és a pedagógusok megbecsültsége sem, ráadásul leállnak majd az iskolai fejlesztési programok is. A támogatható ellátotti kör is szűkül több területen. Ez főként a bejáró tanulókat, a kollégistákat és a diákotthonokban lakókat hozza nehéz helyzetbe, s azokat, akik eddig részesültek gyermekvédelmi kedvezményben. A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása is vesztes lesz, s alig jut pénz informatikai fejlesztésre és művészeti oktatásra.

Dr. Sós Tamás szerint tehát komoly kockázatai vannak a jövőt felélő költségvetésnek, amely feléli a korábbi megtakarításokat, s egy az egyben a lakosságra terheli rá a pénzeket.

Forrás : Egriszín

A mai rendkívüli megyei közgyűlés időpontja is rendkívüli. A délután 3 órakor kezdődő ülést portálunk élőben tudósítja percről percre. Új rendőr-főkapitányt választottak, valamint elfogadták a Heves Megyei Önkormányzat folyószámla hitelkeretének emeléséről szóló sürgősségi indítványt.

15.06 13 képviselő jelentkezett be. Az ülés határozatképes.

15.07 Horváth László visszavonta a leépítésekről szóló és a mátraházai Idősek Otthonával kapcsolatos napirendi pontokat. Utóbbinál az időseket érintő váratlan helyzetekre hivatkozik. A múlt héten ismerték fel, hogy a beruházás véghezviteléhez nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök, s több mint 600 millió forint. Nincs tehát pénz a fejlesztésekre, de december végénél nem maradhatnak tovább a helyszínen. Január 1-től napi 100.000 forintos kötbért kellene fizetni az ott tartózkodásért. Az elmúlt pár napban Horváth László igyekezett elérni, hogy a kormányzat pozitívan és segítőkészen álljon a kialakult helyzethez. Ígéretet kapott, dr. Szócska Miklóstól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárától, hogy felülvizsgálják a helyzetet, s mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen az idős embereknek költözniük. Mivel a remény lehetősége meg van, javasolja, hogy a mai napirendről vegyék le a javaslatot. Hangsúlyozza, hogy nem presztízs-szempontok befolyásolják a döntést.

15.14 A napirendi javaslatot 12 igen és 1 nem szavazattal elfogadta a Közgyűlés.

15.15 Oroján Sándor (FIDESZ-KDNP) az Európai Információs Pont számlájára kér azonnali hatállyal legalább kétmillió forintot átutalni a kialakult nehéz helyzete miatt. Felhívja a figyelmet, hogy fontos támogatásoktól is eleshetünk, s ez kihatással lehet a soros Európai Uniós elnökségünkre is.

15.15. Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes mutatkozik be, akit a Heves Megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének kívánnak kinevezni. 17 éven át volt kapitány Budapesten, soha nem volt kifogás a szakmai munkájával kapcsolatban. kéri a képviselőktől, hogy előlegezzék meg számára a bizalmat.

15.22 Dr. Juhász István tábornok jó munkát kíván az utódjának, s elmondja, hogy kettős érzés uralkodik benne, mert szeretett a megyében dolgozni.

15.26 Bolyki András (Jobbik) szerint diktatúrát hoz a kormány törvénytervezete, mint az 50-es években.

15.28 Szabó Gyula (MSZP) támogatni kívánja pártjával az új főkapitányt. Elmondja, hogy ha hasonlóképpen dolgozik, mint Budapesten a 13. kerületben, akkor jól fogunk járni vele. Megköszöni Juhász István eddigi munkáját, a folyamatos tájékoztatást és a fejlesztéseket. Sok sikert kíván a folytatáshoz.

15.31 Horváth László felhívja a figyelmet, hogy az országos rendőrfőkapitányságokkal szemben Heves megye az elmúlt év vesztese volt. Egyre inkább lemarad a megyei társaitól, ezért kell minden lehetséges alkalommal felhívni az országos vezetés figyelmét a hátrányos helyzetre.

15.33. 13 igennel ellenszavazat nélkül a Közgyűlés egyetért Dr. Ormossy Attila kinevezésével.

15.34 Horváth László 3 perc technikai szünetet kér, hogy kikísérhesse a vendégeket.

15.39 Faragó László, a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium igazgatója polgármesteri foglalkoztatási jogviszonya miatt fizetés nélküli szabadságot kér jogviszonya megszűnéséig. Intézményvezetői feladatait helyettese látja el.

15.43 Szabó Gyula (MSZP) kérdése, hogy ki lesz most az igazgató?

15.45 Horváth László nem tudja megmondani az igazgató személyét, a jelenleg érvényben lévő SZMSZ rendelkezik erről.

15.46 12 igen, 1 nem szavazat mellett az előterjesztést elfogadta a Közgyűlés.

15.46 A Térségi Integrált Szakképző Központok Társasági Szerződéseinek módosításáról tárgyalnak. Horváth László javaslatot kér a képviselők szeméjére.

15.47 Tóth Csaba (FIDESZ-KDNP) Horváth Lászlót jelöli a korábbi hagyományokra hivatkozva.

15.48 Horváth László elfogadta a jelölést. 13 igen szavazattal úgy döntött a közgyűlés, hogy az elnök is részt vehet a szavazásban érintettsége ellenére.

15.50 Szabó Gyula (MSZP) szerint Horváth Lászlónak meg kell fontolnia, hogy vállalja-e a ezt a képviselőséget is, mert egészen biztos, hogy nem fogja bírni energiával.

15.52 13 igennel elfogadták a jelölést.

15.53 Főjegyzői és aljegyzői pályázatok kiírásáról döntenek. A www.hevesmegye.hu honlapon történjen a pályázat meghirdetése. Elektronikusan kell közzétenni. 10 napon belül lehet benyújtani. A munkakör betölthetőségének időpontja 2010. december 7. 5 fős előkészítő bizottságra vonatkozó javaslatát visszavonja Horváth László, mert ez csupán lehetőség, nem kötelező.

15.57 11 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosításokat a Közgyűlés.

15.58 A Váci Egyházmegyével kötött Ellátási Szerződés meghosszabbításáról szóló napirendi pont következik. 2010. december 31-én ez a szerződés lejár. 4 évi hosszabbítást javasol Dr. Horváth László, mivel a megyében nincs speciális gyermekotthon.

16.01 Szabó Gyula (MSZP) szerint együtt kell működnünk másokkal, de amikor szerződés meghosszabbításról van szó, legalább értékeljük pár mondatban az előző szerződés tartalmi végrehajtását. Jó-e a gyerekeknek, hogy odamennek? Esetleg nézzünk más szolgáltatópartner után? Valamilyen indoklásnak véleménye szerint nem ártana szerepelnie az erőteljesztésben. Visszatér az első napirendhez, szerinte rendőr-főkapitányt sem volt semmi értelme váltani, nem volt erre indoklás.

16.04 Bossányi László (FIDESZ-KDNP) szerint az iroda minden évben beszámol, s nem találtak semmi olyasmit, ami miatt ne lenne indokolt a hosszabbítás.

16.06 Szabó Gyula (MSZP) hangsúlyozza, hogy az előterjesztések minősége miatt szólalt fel.

16.07 Dr. Benkár József főjegyző elmondta, hogy természetesen maximálisan meg vannak elégedve a gyerekek bánásmódjával, ezért is nem kerestek más lehetőséget az elkövetkezendő időszakra.

16.09 Oroján Sándor (FIDESZ-KDNP) kérdezi Szabó Gyulát, hogy az előző ciklusban is ennyire elégedetlen volt-e az előterjesztések minőségével, vagy csak most végeznek ilyen slendrián munkát a képviselők?

16.11 Szabó Gyula kéri, hogy kerüjék a személyeskedést.

16.12 13 igen szavazattal elfogadták az előterjesztést.

16.13 A Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Vámosgyörk és Vámosgyörk Község Önkormányzata közötti megállapodásáról szavazatak. Az "Út a munkához" című program keretében közcélú munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni együttműködésben. 13 igennel megszavazták.

16.16 A folyószámla hitelkeret emelését tárgyalják, amit sürgősségi indítványként terjesztettek a Közgyűlés elé.

Biztonsági hálóként fog funkcionálni a megemelt hitelkeret Horváth László szerint. Ha nem lesz rá szükség  - s ezt remélik -, nem fog semmibe se kerülni. Nem az a cél, hogy kimerítsék, hanem hogy december és január hónapban megkíméljék  az Önkormányatot attól a helyzettől, ami nem is olyan rég volt a bérek kifizetésével kapcsolatban. 200 millióval emelnék a keretet. December 15-ig be kell nyújtani az új költségvetési koncepciót.

16.21 Dudás Róbert (JOBBIK) a napirendről levett mátraházai Idősek Otthona megszüntetésével kapcsolatos aggályairól beszél.

16.22 Horváth László szerint az intézményeik működését kell biztosítani elsősorban. A múlt héten a számlavezető pénzintézet vezetői elutasították a további kölcsönre vonatkozó kérést, a megyének be kell bizonyítania, hogy tud jól gazdálkodni. A kibocsátott kötvények még fel nem használt részét kérik biztosítékként.

Horváth László arra is felhívja a figyelmet, hogy 2011-től a kötvények visszavásárlását is meg kell kezdeni, ami újabb jelentős teher.

16.25 12 igen és 1 nem szavazattal megszavazta a Közgyűlés a folyószámla hitelkeret emelését.

16.26 16.26 Dudás Róbert (JOBBIK) bejelentette, hogy ő a vezetője a képviselőcsoportjuknak, amit a napokban alapítottak meg.

16.27 Szabó Gyula (MSZP) kéri, hogy lehetőleg a jövőben az előzőleg meghatározott napokon legyenek a Közgyűlések és a Bizottsági Ülések. A címert is szeretnék használni a névjegyükön. Ennek nincs akadálya, ha bejelentik az elnöknek.

16.28 Horváth László szerint decemberben is feszített munkatempó várható.

16.30 A Közgyűlésnek vége.

Forrás: Egriszín

Az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága október elsején történt szervezeti változásairól és a 2009. évi megyei adóbevallásokról tartottak tájékoztatót ma délután, az APEH egri székházában.

A háromfokú szervezeti átalakulással kapcsolatos tudnivalókat Szalayné Ostorházi Mária, az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság főigazgatója ismertette. A korábbi kétfokú szervezet helyett a hatékonyabb, a megnövekedett feladatoknak megfelelő 21.századi információtechnológiai módszerekkel dolgozó adóhatóságot szeretnének működtetni az állami bevételek biztosítására A közigazgatási szolgáltatást és az olcsó állam működését egyaránt szolgáló változások következtében a régióban Borsod-Abaúj-zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel jött létre a Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága, mellyel egyidejűleg kialakították a három megyei igazgatóságot.
A megyei igazgatóságok csak az elsőfokú adóhatósági feladatokat látják el, míg a regionális igazgatóságok a funkcionális feladatokat.

A 2009. évi személyi jövedelemadó és 2009. évi társasági adóbevallások tükrében Heves Megye gazdasági helyzetéről vázolt fel körképet Lukács György, az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója. A feldolgozás után a rendelkezésre adatok azt mutatják, hogy az országos népességből 3,1 %-kal részesedő Heves megye GDP részesedése is átlag alatti: 2,2%. Országos átlag alatt szintet jeleznek a teljesítménymutatók. A jövedelmezőség, hatékonyság országos átlag közeli, nőtt a veszteséges vállalkozások száma. A beruházások harminc százalékkal estek vissza a megyei vállalkozásoknál.
A gépipar a legnagyobb vesztes, míg az energetikai szektor árbevételei növekedtek.
A foglalkoztatás az országos átlaghoz képest csökkent. Továbbra  is a nagyvállalkozások dominanciája jellemző az export területén, s az eredmények itt is jelentkeznek.
A magánszemélyek adói tekintetében, látható, hogy jelentős adócsökkentés indult el, növekvő mértéket mutat az ÁFA alakulása. Növekszik az értékesítés dinamikája a megyében.

Forrás: Egriszín

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol