Keresés: „fa” (1450 találat)

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Kézilabdában és asztaliteniszben is nemzetközi mérkőzéseknek ad otthont a közeljövőben az egri Dr. Kemény Ferenc sportcsarnok. A magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott a jövő hét végén kétszer néz farkasszemet egymással, míg a pingpong-barátok nagy örömére a megyeszékhelyen rendezik a magyar-olasz női Európa Liga találkozót is.

A sportdiplomáciai sikerről ma délután tartottak sajtótájékoztatót a Senator Házban, ahol első alkalommal beszélt a város sportot érintő kérdéseiről Rázsi Botond alpolgármester. Véleménye szerint a sportirányításban nem lesz számottevő változás, annak ellenére, hogy nem hoztak létre külön sportbizottságot. A felnőtt sport mellett fontosnak tartják az utánpótlás nevelést, a diák- és szabadidősportra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Iskolaigazgatóként igyekeztem sokat tenni a színes sportéletért, alpolgármesterként pedig ezt a vonalat kívánom folytatni kiterjesztve egész Egerre” – mondta Rázsi Botond.

Az első ilyen alkalomra hamarosan lehetőség nyílik, hiszen október 30-án és 31-én hivatalos nemzetek közötti felkészülési mérkőzést vív Egerben a Rosta István és Kanyó Árpád irányította junior válogatott a szlovák nemzeti csapattal. Szombaton 17:30-kor, vasárnap pedig 11 órától kezdődnek a találkozók, az edzéseket a Leányka úti Eszterházy csarnokban vezényelhetik a mesterek. Kovács Géza az Egri Városi Sportiskola igazgatója szerint a kézilabda az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág Egerben, 200 gyerek kézilabdázik a sportiskola szakosztályában, a legkisebbeknek előkészítő tanfolyam indult. A felnőtteknél is bíztató a helyzet, a női csapat idén már a másodosztályban kezdte meg a küzdelmeket, a férfiak pedig szeretnék követni az ő példájukat, amit Iványi Bálint a csapat edzője, az EVSI kézilabda szakosztályának vezetője is megerősített. Úgy látja, hogy rendkívül fontos a sportág szempontjából az az együttműködési megállapodás, amit a jövő hét végi program keretében ír alá az önkormányzat részéről Habis László polgármester, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, Sinka László. Az esemény kísérőprogramja az Experidance táncegyüttes 69:09 című péntek esti műsora lesz az EKMK szervezésében.

Két másik sportág is szóba került a sajtótájékoztatón. Asztaliteniszben november 23-án 17 órától Európa Liga mérkőzésen Olaszországgal játszik a Bátorfi Csilla által irányított magyar válogatott. Az egri „tenisztársadalom” kérésének eleget téve pedig az EVSI hamarosan felállítja a teniszsátrat az Érsekkertben, melyben akár már hétfőtől kezdhetik a játékot a sportolni vágyók.

Forrás: Egriszín

Eventusos diákok munkáiból nyílt kiállítás ma délelőtt, a Pásztorvölgyi Általános Iskolában. A tárlat a festészeti technikák sokszínűségét mutatja be a fiatal alkotók munkáin keresztül.

Hét diák 24 munkája látható mától a Pásztorvölgyi Általános Iskola aulájában. A kiállítást Hadobás Zoltán az Eventus Művészeti Középiskola tanára nyitotta meg, aki elmondta, hogy a kiállított tanulmányok mellett, néhány olyan kép is látható, amely túllép a feladatokon. Az otthoni munkákon jól láthatóak az egyéni gondolatok.

Forrás: Egriszín

A tárlat egyfajta intézményi bemutatkozás, ugyanakkor a kapcsolatokat is ápolja a két iskola között.

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Amatőr művészek munkáiból rendeztek kiállítást I. Megyei Képző-és Iparművészeti Tárlat címmel ma délután, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. A pályázatra érkezett munkák közül képző- és iparművészeti kategóriában, 3-3 díjat ítélt oda a zsűri, melyeket Ponyi lászló, az EKMK igazgatója adott át.

Képző-és Iparművészeti kategóriákban hirdetett pályázatot Megyei Amatőr Tárlat címmel nem hivatásos képző-és iparművészek számára, autodidakta művészek, rajztanárok, naiv alkotók bemutatkozására, megmérettetésére a Heves Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézmény és az Egri Kulturális és Művészeti Központ.
A pályázaton 16 év fölöttiek vehettek részt, akik nem végeztek képző vagy iparművészeti főiskolát,/egyetemet és nem hivatásszerűen foglalkoznak alkotómunkával.

Képzőművészeti kategóriában festészet, a grafika bármely ága, kisplasztika szobrászat, tűzzománc, valamint új vizuális kísérleti műfajok, mint a video-installáció területén nevezhettek az alkotók, az iparművészeti kategóriában a népművészetet kivéve minden a tárgyalkotás körébe tartozó művel lehetett pályázni.
81 pályázó 184 alkotással jelentkezett a kiírásra, ebből több mint negyven mű látható a Forrás galériában. iparművészeti kategóriában kilenc alkotó, képzőművészeti kategóriában 41 művész munkája került be a tárlat anyagába.
A zsűri nem állított fel rangsort, alkotókat díjazott. A díjakat Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója adta át Kántorné Bódy Ilonának, Kállai Margitnak, Fehér Sándornak, Tóth Lászlónak, Melvin Alexandrának, Őz Máriának, Válóczi Bajor Katalinnak, Sós Ildikónak, Kónya Kincsőnek, Paksi Anitának, Kiss Szabó Mártának és Taba Dánielnek.

Forrás: Egriszín

2010.október 12-én a reggeli órákban a hevesi buszmegállóban egy fiatal férfi molesztálási szándékkal megtámadott egy 18 éves lányt. A támadás során a sértett nem szenvedett sérüléseket, ám a városban elterjedt, hogy súlyos életelleni bűncselekmény történt.

Ezt a rendőrség határozottan cáfolja, a lakosság által észlelt fokozott rendőri jelenlét annak az eredménye, hogy az elkövető kilétének felderítése érdekében a buszpályaudvart többször visszatérően volt szükséges ellenőrizni.

Sajnálatos módon az elkövető kiléte ez idáig nem nyert megállapítást, ez az oka annak, hogy a tettesről készült fantomrajzot a Heves város több pontján elhelyeztek a rendőrök kérve a lakosság segítségét.

A képen látható személyt bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt keresi a Hevesi Rendőrkapitányság. A személy kb. 16-18 év közötti életkorú, fekete, rövid hajú, vékony szemöldökű.

Aki felismerni véli a képen látható személyt kérjük értesítse a Hevesi Rendőrkapitányságot a 06-36-346-277-es hívószámon, vagy a 112-es általános segélyhívószámon.

Mozgósító sétát indított kedden a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete. A rendezvény célja, hogy felhívja a nők figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A rendezvény kapcsán a Bartakovics Béla Közösségi Házban neves szakemberek beszéltek a rákbetegségekről: dr. Kovács Kázmér, a Markhot Ferenc Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa az "Emlőrák a XXI. században" címmel tartott előadást. Strommel Pálné, a Magyar Rákellenes Liga Lelki Segélyszolgálatának vezetője a rákbetegség lelki vonatkozásairól tájékoztatta a közönséget. A megjelentek délután a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy rózsaszínű lufijaikkal végigvonuljanak a városban. A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára. A Dobó téren egybegyűltek számára hozzáértők beszéltek a mellrák megelőzésének, felismerésének és mielőbbi kezelésének jelentőségéről. Mint ahogyan Farkasné Juhász Margit egri védőnő kifejtette: – az egészségért addig kell tenni, amíg rendelkezünk vele. A sétával jelezzük, hogy a megbetegedetteknek nem kell beletörődniük életük elvesztésébe. A Magyar Rákellenes Liga egri szervezetének elnöke, Bak Imre portálunknak elmondta, október a mellrák elleni védelem hónapja, ezért az ország számos pontján hasonló figyelemfelhívó mozgósításokat, felvilágosításokat rendeznek. Céljuk, hogy elérjék, az emberek rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, hiszen a korai felismeréssel a rák gyógyítható.

Forrás: Heol

Minden idők legjobb világkupa rendezése! - így értékelte a három napig tartó kerekesszékes vívó Világkupa-versenyt Vittorio Loi, a nemzetközi szövetség technikai delegáltja. A Hotel Eger&Parkban megrendezett eseményen a szervezők és a magyar versenyzők egyaránt kiválóan vizsgáztak.

Minden napra jutott aranyérem, összesen pedig négy került a magyar csapat tarsolyába a legfényesebb medáliából a hétvégi egri világkupán. Ha ehhez hozzávesszük, hogy három ezüstöt és öt bronzot is szereztek a mieink, akkor elmondható, hogy igazi éremesőt rendeztek a hevesi megyeszékhelyen a fogyatékkal élő sportolók. Kiválónak tartja a magyarok szereplését Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke is. Mint azt portálunk érdeklődésére elmondta, az eredmény bíztató a novemberi párizsi világbajnokságra nézve, hiszen egyrészt tudomást szereztek arról, hogy jól halad a felkészülés, másrészt pedig az ellenfelekben is kelthet némi izgalmat, feszültséget, sőt talán kisebb félelmet is a magyarok remeklése.

Nemcsak a sportolóknak volt ez egy megmérettetés, hiszen nyolc év után először sikerült ismét kerekeszékes vívó világkupa versenyt rendezni Magyarországon. Az elnök kiemelte, hogy habár az év elején a pályázat még budapesti helyszínnel szerepelt, jó döntést hoztak akkor, amikor Egert választották a házigazdának. Egy ilyen rangos eseményen fontos, hogy a sportolók, edzők hogy érzik magukat, a verseny mennyire rugalmas és gördülékeny, illetve hogy megfelel-e a szigorú feltételeknek és előírásoknak. Ennek megítélésére a Kerekesszékes Vívó Szövetség (IWFC) hivatott, melynek elnöke Alberto Martinez Vassallo, és technikai delegáltja Vittorio Loi is elismeréssel nyilatkozott. Vassallo szerint egyértelműen a sportolók kényelmét és a rugalmasabb lebonyolítást eredményezte, hogy nem egy sportcsarnok, hanem egy szálloda adott otthont a versenynek. Vittorio Loi pedig egyenesen „minden idők eddigi legjobb világkupa versenyének” titulálta a sporteseményt.

„Természetesen nem a körítésre és a látványra kell gondolni Vittorio Loi értékelésénél” – szögezte le Gömöri Zsolt. Inkább a zavartalanság, a komfort, az egymásra épülő folyamatosság és az a fajta figyelem, ami az eseményhez kapcsolódott emelhető ki.

Vittorio Loi egyébként személyesen is tapasztalhatta a törődést és a vendégszeretet: Miután arra panaszkodott a szálloda vezetésének, hogy magas az ágya, a személyzet nem habozott, egyszerűen levágta az ágy lábát a delegált nagy megelégedésére.

Bár a program feszített volt, azért maradt némi idő a város nevezetességeinek megtekintésére. A versenyzők a MPB elnöke felé fejezték ki köszönetüket, hogy tolmácsolja azt a város és a hotel vezetésének. És még egy adalék arra, hogy a versenyzők jól érezték magukat a városban: A mai hazautazáskor a kuwaiti csapat jelezte, hogy ha vallásuk nem tiltaná, akkor kezet ráznának minden, a rendezésben és a lebonyolításban segédkező hölggyel. Gömöri Zsolt szerint ettől nagyobb dicséret nem is kell!

Forrás: Egriszín

Az eredeti menetrend és útvonal szerint járnak a 37-es autóbuszok október 12-én üzemkezdettől. Kedden átadják a forgalomnak a Tetemvár utcát, így megindulhat a gyalogos és a gépjárműforgalom a korábban lezárt szakaszokon is.

A Vécseyvölgy Tetemvár utcai csapadékvíz rendezés munkálatai, az aszfaltozás és a buszöböl kialakítás várhatóan a héten befejeződnek. A ma délelőtti a műszaki átadás - átvételi eljárás követően kedd reggeltől a Tetemvár úton már zavartalanul folyhat a gyalogos és a gépjármű közlekedés.
Eredeti útvonalon jár reggeltől a 37-es autóbusz a Széchenyi úton át. A buszok a korábbi terelő útvonal, Gárdonyi ház, Szarvas tér, Uszoda, Főiskola, Egészségház út megállóhelyeket nem érintik.

Korábbi cikk:

http://www.egriszin.hu/index.php?c=cikk&searchthis=Tetemvár&id=6137

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín