Keresés: „megye” (1404 találat)

Egerben tett látogatást az izraeli nagykövet asszony, akit előbb Habis László polgármester, majd Sós Tamás a megyei közgyűlés elnöke fogadott hivatalában. Aliza Bin – Noun szerint fontos, hogy kimozduljon a fővárosból és a vidéki városok és megyék vezetőivel is egyeztessen a két ország kapcsolatairól.

Aliza Bin – Noun 2007 óta Izrael budapesti nagykövete, Egerben már több alkalommal járt, hol magán-, hol pedig hivatalos út keretében. Ez alkalommal az oktatásról, gazdaságról, a turizmusról és egyéb területekről esett szó a találkozókon. Kiemelték az együttműködés fontosságát, a kultúrában is: Budapest mellett vidéken is törekednek a találkozásra, felmérik a lehetőségeket Izrael és Magyarország között. A nagykövetasszony elmondta, hogy nagy szerepe van a magyar kultúrának Izraelben, hazánk minden tekintetben fontos partnernek számít, ezért is törekednek a kapcsolatok elmélyítésére.  Jó viszonyt ápolnak az Eszterházy Károly főiskolával, nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra, hogy a magyar emberek minél többet tudjanak a holokauszt borzalmairól.

Forrás: Egriszín

Négy magánszemély és egy közösség, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei szervezete vette át kiemelkedő munkája eredményeként a 2010. évi Heves Megyéért Kitüntető díjat ma délelőtt, a Megyeházán. Az 1992-ben alapított elismerést Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Sass Barna Attila Heves megye aljegyzője adta át.

A díjátadó ünnepségen a legrégebbi magyar ünnep kapcsán megemlékeztek a keresztény magyar államalapításról. Augusztus 20-a jó alkalom hogy erőt merítsünk a múltból, a jövőbe tekintve, hangsúlyozta köszöntőjében Sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy minden rendszer a saját arculatának megfelelően alakította az ünnepet, ami még mindig a legkevésbé megosztó alkalom.
Az eseményt a Pátzay János Zeneiskola ünnepi műsora zárta.

A Heves Megyéért Kitüntető díjat 1992-ben alapította a Heves Megyei Közgyűlés, a megye fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére, amellyel a képviselőtestület a megbecsülését kívánja kifejezni azok számára, akik az oktatás, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a civil szféra területén kimagasló színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

A Közgyűlés 2010. június 25-i ülésén döntése alapján ma délelőtt Heves Megyéért Kitüntető díjban részesítette Dr, Csiffáry Gergely főlevéltárost, a történelemtudományok kandidátusát, Oldal Alfrédet, Zagyvaszántó polgármesterét, Szabó Jánost, a Füzesabonyi Általános Iskola nyugalmazott tanárát, Körmös Gábornét, az MTTSZ Petőfi Sándor lövészklub elnökét, és a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetét.

Forrás: Egriszín

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol

Ma délután bemutatták az LMP egri képviselőjelöltjeit és a párt egri és megyei listáját. Kiderült az is, hogy a Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete nem indít Egerben saját polgármester-jelöltet, hanem a függetlenként induló Tarsoly Józsefet támogatja.

A párt egri listáját dr. Csarnó Ákos jogász, a Kerekes Band brácsása vezeti. Az Érsekkertben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Egerben is a párt országos alapelveit kívánják helyi szinten alkalmazni. Szerinte az átláthatóság, a nyitottság, a korrupció elleni küzdelem az egri közgyűlésben is elkélne, ezért erre is törekednének abban az esetben, ha lehetőséget kapnak a képviseletre a választóktól.

Az egri listavezető elmondta, hogy a civilekkel és a kisközösségekkel szorosabb és együttműködőbb viszonyt szeretnének kialakítani. Teljes erőbedobással kívánnak Eger épített és természeti környezetéért dolgozni, és a kulturális hagyaték megőrzésére törekedni. Az emberekkel együtt szeretnének dolgozni, nem pedig helyettük.
Ivády Gábor, a párt országgyűlési képviselője, Ivád polgármestere, a megyei lista vezetője kiemelte, hogy a megyei közgyűlésben nem pozíciókra vadásznak majd, hanem a szakmai munkát kívánják minél magasabb szinten elvégezni. Ő is elmondta, hogy a civil szervezetekkel, a kisvállalkozókkal és kisebb gazdaságokkal is szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a jövőben. Ivády Gábor azt is hangsúlyozta, hogy most sem kívánják tolakodó megkeresésekkel gyűjtögetni a kopogtatócédulákat. Egyéb, még nem nyilvános stratégiáik vannak a kopogtatók gyűjtésére.

A megyei listát Ivády Gábor vezeti ugyan, de kijelentette, hogy, ha továbbra is polgármester lesz, nem vállalja a közgyűlési tagságot. Azzal indokolta elhatározását, hogy az országgyűlési képviselői és a polgármesteri munka így is rengeteg feladattal jár, s csak a ezek rovására lehetne csak még közgyűlési tag, ha megszavazzák.

A Lehet Más a Politika jelöltjei a 2010-es önkormányzati választásokon Egerben:

1-es körzet: Bocsi Rita
2-es körzet: Laboda Csaba
3-as körzet: Ivády Péter
4-es körzet: Gyenge Beatrix
5-ös körzet: Törőcsik Gábor
6-os körzet: Pohl Anette
7-es körzet: dr. Csarnó Ákos
8-as körzet: Juhász Mihály
9-es körzet: Cseh Zita
10-es körzet: Mida Vivien
11-es körzet: Ludányi Csaba
12-es körzet: Fábián Imre

Az LMP egri listája:

1. dr. Csarnó Ákos
2. Juhász Mihály
3. Ivády Péter
4. Cseh Zita
5. Pohl Anette

Az LMP heves megyei listája:

1. Ivády Gábor 2. Komlósi Csaba 3. Tóth Norbert 4. dr. Lukács Zoltán 5. Kormos Szilárd

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

Negyedik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen a Kéklámpás-napot, amelyen idén is számos látványos program várja az érdeklődőket.

A Kéklámpás-nap célja, hogy az azon résztvevő szervezetek (rendőrség, tűzoltóság, mentők, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) bemutathassák napi életüket, munkájukat a civil lakosságnak, ugyanakkor egymással is kötetlenebb keretek között találkozhassanak. Idén augusztus 21-én, szombaton várják majd gazdag programkínálattal az érdeklődőket az Érsekkertben.

A rendezvény délelőtt 9 órakor a szirénás járművek Egerben való felvonulásával veszi kezdetét, majd 10.30-kor hivatalosan is megnyitják az eseményt az Érsekkertben. Ezt követően bemutatókkal, vetélkedőkkel, főzőversennyel folytatódik a nap. A programok sorából kiemelkedik a 14 órától kezdődő szakmai bemutató, amelyen az öt szervezet munkatársai egy látványos akció során szemléltetik a közös munkát.

 

A délután során fellép a Tűzvirág Drámacsoport és a Kaláris néptánc-együttes, 17 órától pedig a Flórián Band ad koncertet.

Forrás: Heol

Hazugságnak, politikai lejáratásnak nevezte a Hír Televízió „Célpont” című műsorában elhangzottakat Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke. A politikus jogi lépéseket tervez az MSZP-t és személyét érintő ügy kapcsán.

„Hazugság, és a közélet kriminalizálása az a politikai célú lejárató támadás a Magyar Szocialista Párt és személyem ellen, amit a Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsora sugall” – reagált a műsorban elhangzottakra Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke közleményében. Az elnök szerint az említett műsor azt sugallja, hogy az Észak- heves megyei LEADER- közösség "pénzszivattyúként" működött az MSZP számára.

„A LEADER - szervezet önállóságát tiszteletben tartottam és tartom. Döntéseiben nem vettem és nem veszek részt, így nincs tudomáson a riportban elhangzott működtetéssel kapcsolatos megbízatásokról sem. Magam is kezdeményezem a most tudomásomra jutott információk alapján a LEADER- szervezet vezetőjénél, elnökségénél valamint közgyűlésénél, értékeljék a kialakult helyzetet, és amennyiben indokolt, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonásra vonatkozóan.
Leghatározottabban visszautasítom a hamis vádakat a Magyar Szocialista Párttal és személyemmel kapcsolatban!
Az üggyel kapcsolatban bírósághoz fordulok, jogi úton kívánok elégtételt venni. Feljelentést teszek az MSZP-t és személyemet ért aljas rágalmakkal kapcsolatban.” – fogalmaz közleményében Sós Tamás.

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín