Keresés: „fa” (1450 találat)

A közbeszerzés hamarosan lezárul, és megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között jelentették be a parádi polgármesteri hivatalban, hogy a belterületi vízrendezés részeként hamarosan megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Nagy Oszkár polgármester bejelentette, hogy 171 millió forintból valósulhat meg a beruházás, ebből 154 millió forint európai uniós támogatás, a fennmaradó rész pedig önkormányzati saját forrás. A támogatási szerződés aláírása már megtörtént, a közbeszerési eljárás pedig a jövő héten zárul le.

A kivitelezéshez heteken belül hozzáláthatnak a szakemberek, s a tervek szerint 2011 november végéig készülnek el a 126 ezer köbméter víz befogadására alkalmas tározó megépítésével.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékos időjárása többször is veszélyezetette a térségben élők biztonságát. Egy-egy nagyobb felhőszakadás után a környező hegyekből lezúduló eső az egyébként szelíd Tarna patakot oly mértékben megduzzasztja, hogy a hömpölygő ár a parádiaknak és a szomszédos Recsken élőknek is rengeteg kellemetlenséget okoz.

Sós Tamás országgyűlési képviselő utalt arra is, hogy a térségben az elmúlt időszakban közel kétmilliárd forintot fordítottak a csapadékelvezetés megoldásra.

Forrás: Heol

Az egri Buttler-ház átadása óta most első alkalommal nyílt meg a történelmi épület falai között időszaki kiállítás. A program a Heves és Kovászna megyék közötti partneri együttműködés eredményeként került a Buttler-házba. A novemberig látható tárlat a kézdivásárhelyi polgári viseletet mutatja be a XIX. század második felétől a XX. század közepéig. A kiállítás-szervezők elsősorban a női öltözetre koncentráltak, melyek alakulását fotókkal, szaklapokkal illusztrálva láttatják. Az anyag Veszprémből érkezett a hevesi megyeszékhelyre, hogy e látványos tárlattal mutatkozzon be a Buttler-ház.

Forrás: Heol

Két dulakodó férfit próbált meg szétválasztani egy ivóban egy nő, ám végül ő lett az, aki megsérült.

Egy nő kért segítséget pénteken este a rendőrségtől, miután egy egri kocsmában bántalmazták. A helyszínre érkező járőrök kiderítették: az ivó pultjánál bármiféle előzetes szóváltás nélkül esett neki egy férfinak egy másik, méghozzá úgy, hogy a ruhájánál fogva elkezdte rángatni. A férfiak dulakodni kezdtek, ami odáig fajult, hogy be is estek a pultba. A nő megpróbálta szétválasztani őket, ekkor az egészet elkezdő férfi egyszer arcon ütötte.

A szerkesztőségünket tájékoztató rendőrségi szóvivőtől megtudtuk, hogy a hölgy szerencsére csak könnyebben sérült. Az őt bántalmazó férfit a járőrök az Egri Rendőrkapitányságra állították elő és gyanúsítottként hallgatták ki. Garázdaság miatt indult eljárás.

Forrás: Heol

Idén is közelebb kerültek és érthetőbbé váltak a természettudományok a Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok számára egyaránt. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának munkatársai és vendégei ismét több épületben, számos érdekes és igen népszerű programmal várták tegnap a közönséget.

Manapság, amikor a természettudományok iránt egyre csekélyebb érdeklődés mutatkozik – kivéve az Eszterházy Károly Főiskolán –, a játékos és szórakoztató formában bemutatott előadásoknak, a nyitott és pedagógiai érzékkel is megáldott tudósoknak kiemelt szerepük lehet abban, hogy kicsik és nagyok egyaránt visszataláljanak a fizika, a kémia vagy akár a matematika területeire. A Kutatók Éjszakáján Egerben, ahol már délelőtt elkezdődtek a programok, több száz kisdiák és kísérőjük szembesülhetett – többek között – azzal, hogy a matematikusok nem csak logaritmusban képesek mozogni, és hogy a kémikusok is tudnak szórakoztató és érdekes előadásokban beszélni tudományukról.

Az EKF fő programjai idén is két helyszínen: a Leányka úti C-épületben és a Líceumban zajlottak. A Varázstoronyban napenergiával kapcsolatos kísérletek, távcsöves bemutatók és a Camera Obscura is várta a vendégeket. A Leányka úton idén is reggel kilenctől estig voltak előadások és különböző bemutatók. A kíváncsiskodók a számos egyéb program mellett irányíthattak robotot, megpróbálhattak szemétből művészeti alkotásokat fabrikálni, vagy akár megismerhették a főiskola Botanikus Kertjének ritkaságait. Különösen népszerűek és látogatottak voltak az „energikus kémikusok” előadásai, ahol a Kémia Tanszék munkatársai hangos, látványos és olykor szagos kísérletekkel szórakoztatták a közönséget.

Idén is volt Tudományos Szieszta a Kutatók Éjszakáján. Horváth Dezső, nemzetközileg is elismert fizikus a tudomány olyan, ma ismert és elfogadott elméleteit mutatta be, amelyek az világegyetem keletkezését firtatják. Különösen érdekes volt prezentációjának azon része, amely során vázolta, hogy a világvallások tanai és a fizika elméletei nem is állnak oly messze egymástól.

Este lézershow-n és éjjeli lepkefigyelőn is részt vehettek még a kitartó és szenvedélyes kíváncsiskodók. Majd a Kutatók Kocsmájában újra „tarolt” a Kocsmatrükkök c. bemutató, ahol Dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és a közönség vállalkozó kedvű tagjai megmutatták azt is, hogy hogyan lehet kinyitni egy papírlappal egy üveg sört, vagy dugóhúzó nélkül egy üveg bort.

Forrás: Egriszín

A szilvásváradiak és a makláriak számára is a szüret jegyében telt a szombat délután. Ötödször indult útjára lovasok és felszalagozott lovaskocsik felvezetésével szombaton délután a Szüreti Felvonulás Makláron. A népi ruhába öltözött óvodások, az iskolások és a helyi hagyományőrző csoportok a falu több pontján megálltak egy-egy rövid műsorra. Népes közönség kísérte őket, kóstolta a helyiek által kínált süteményeket. Ezt követően a 2008 óta hagyományos Népzenei Gálával folytatódott a program. A helyi gyerekek mellett fellépett az Andornaktályai Asszonykórus, az Egerszalóki Férfi Kórus, a maklári Búzavirág Népdalkör és a Műves Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Átadták a negyedik éve megrendezett helyi virágosítási verseny díjait is. Kásáné Sumi Ágnestől, a Maklári Faluszépítő Egyesület elnökétől Juhász János vehette át az első díjat. A második legvirágosabb ház Mezei Józsefné keze munkáját dícséri, a harmadik az idén Merczel Éva lett.

Az estet bál zárta, ahol szüreti krajcárért mérték a vacsorát, melyet a falu civil szervezeteinek szakácsai főztek. Préselnek szőlőt, kóstoltatnak mustot, és boroshordókat is csapra ütnek a maklári szüreti ünnepen.

Szilvásváradon is a szüreti felvonulást rendeztek szombaton. A felvonulók délután két órakor indultak a Szalajka-völgyi lovas stadion edzőpályájáról. A kissé eklektikus összeállítású menetet egy pónilovas fogat vezette előbb a völgybe, majd megfordulva a falun át. Ami pedig az eklektikusságot illeti: láthattunk itt western öltözékben pompázó népes csapatot, de római kori jelmezt viselőket is. Mintha csak farsang lett volna. De természetesen a hagyományos népi ruházatot öltők sem hiányoztak. A vonuláskor időnként egy régi tűzoltóautó speciális szirénája szólalt meg, majd felcsendültek a hagyományos szüreti nóták is. Mindehhez a Szalajka-völgyben kirándulók asszisztáltak, akik a ragyogó napsütéses időben igyekeztek egy-egy fotóval is megörökíteni a látottakat.

Forrás: Heol

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén.  A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.

A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:

"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között  pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.

A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden  önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."

Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere feljelentést tett a Fidesz helyi alelnöke ellen. Füzesabony első emberét – saját közleménye szerint – megfenyegették, amiért „ráindultak a Fidesz-re”.

Laminé Antal Éva közleménye az esetről:

Garázdaság és súlyos fenyegetések színhelye volt 2010. szeptember 17-én, pénteken a déli órákban a füzesabonyi Polgármesteri Hivatal.
A helyi Fidesz alelnöke Buktáné Penderik Edit feldúlt állapotban rontott be a Polgármesteri Hivatal titkárságára, ahol ebben az időben az alpolgármester, a titkárnő, és a gépkocsivezető tartózkodott. A helyi FIDESZ alelnöke az útjába álló titkárnőt vállánál fogva a falhoz lökte, hogy bejusson a polgármesterhez.

Laminé Antal Éva polgármester asszonyt megfenyegette, amiért „ráindultak a Fidesz-re” és megfenyegette, hogy „kinyírják, mert a Herman István képviselő keze messzire elér”. Ordítva kérte számon a Lokálpatrióták legutóbbi szórólapjának tartalmát is, amely lerántotta a leplet a Buktáné és csapata által suttogva terjesztett rágalmakról.

A polgármester asszony feljelentést tett a helyi Fidesz alelnöke ellen, a kampány további idejére pedig rendőri védelmet kért a további, esetleg súlyosabb atrocitások megelőzése végett.

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín