Keresés: „április” (162 találat)

A Magyar Közút is a szemét ellen küzd

· Belföld · Szabadidő

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

Intermodális csomópont épülhet a déli városrészre

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

Hűtlen kezelés miatt nyomoznak az egri színházban

· Kultúra · Kék hírek

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból eljárást indított az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján. A kapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya minderről ma írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét.

Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól 2011. március 11-én tárgyalt a Heves Megyei Közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.

A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy „2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel.” A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot.

Tájékoztatta portálunkat a Heves megyei Önkormányzat

Összeült az eseti bizottság

· Politika

Szerda délelőtt kihelyezett ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amely az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit hivatott vizsgálni.

A mai napon a az egri, Baktai úton lévő múzeumi raktárbázisnak átalakított volt pszichiátriai osztály került sorra. A megye a felújítások elkezdés előtt ezt az épületet találta arra alkalmasnak, a várban és a megye területén fellelhető múzeumi leletek szakszerű tárolására és azok restaurálásához szükséges munkaterületek kialakítására. Az épületben már jelen pillanatban is tárolnak régészeti leleteket, amelyeket egy Önkormányzat által biztosított helységből hoztak át. A raktárbázis célja, hogy a városban különböző épületekben található egységeket központosítsák és kisebb bekerülési költséggel tárolhassák .

A kivizsgálás oka, hogy az épület fél éve kihasználatlan, és a majd 400 milliós felújítás ellenére műszaki hibákra utaló jelekről kaptak beszámolókat.

A helyszíni bejárás során penészedésre és beázásra utaló nyomokat nem találtak, de Csőgér Bálint, a vizsgáló bizottság tagja szerint javításokat és friss festést találtak az épület helységeiben. A bizottság meghallgatta dr. Veres Gábort, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját és Kun Zoltánt, a területfejlesztési iroda korábbi vezetőjét. A bizottság döntött arról, hogy a múzeumi szervezettől bekéri a 2010. október 4. és 2011. április 13. között elvégzett garanciális javítások dokumentációját, a műszaki ellenőrtől pedig a hibalistákat.

Ismét rangos esemény az EKF-en

· Oktatás

Az EKF április havi sajtótájékoztatóján, 5 nagyszabású projektbe és eseménybe tekinthettünk be.

-         Ismét rangos eseménynek ad otthont Eger. Immáron harmincadik alkalommal, városunkban másodszor, minden eddiginél több résztvevővel veszi kezdetét a XXX. jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Ez a nagy múltra visszatekintő diákköri mozgalom, lehetőséget teremt a Kárpát-medencében élő legtehetségesebb felsőfokú intézményekben tanuló diákok bemutatkozására. Az EKF diákjai 24 dolgozatot prezentáltak, ami a Miskolci Egyetem diákjai által benyújtott dolgozatok számának felel meg. A tagozat első helyezettjei pályázhatnak a Pro Scientia  Aranyéremre.

-          Ismételt tájékoztatást kaphattunk a felújítási munkálatok folyamatáról, a Leányka úti Kampusz fejlesztéséről az alapkőletételek várható időpontjáról.

-          TÁMOP pályázaton belül komplex szolgáltatásfejlesztést hajtottak végre a minőségi gyakorlati képzés érdekében. Céljaik elérése érdekében kialakították a Hallgatói Centrumot ami már 9 fővel áll folyamatosan diákjaik rendelkezésére. A gyakorló helyek fejlesztésével és új eszközök beszerzésével, elősegítették a nemzetközi versenyképességet, mint az oktatás, mint a munkaerőpiac szempontjából.

-          A Mestertanár Videoportál létrehozásával hatékonyabbá tudják tenni a pedagógusok mindennapi munkáját, a több mint 100 film segítségével folyamatos innovációban részesülnek az alkalmazó tanárok.

-          A felnőttképzés más néven andragógia, fontos szerepet tölt be a mai társadalomban. Az április 27-28. között tartandó konferencián szó  lesz a felnőtt képzés átalakulásáról, a vizsgarendszer megújításáról,valamint a felnőttképzés szabályozási környezetéről, színtereiről valamint a munkaerő-piaci hatásairól.

Utasszámlálás lesz Egerben

· Belföld

A valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében.

Megérett a változásra Eger város tömegközlekedése. Ahogyan arról korábban már többször szó esett: a valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében. Szeretnék csökkenteni a környezetterhelést, egyben folyamatosan emelni kívánják a közszolgáltatások színvonalát. Az elmúlt hetekben a két fél egyeztetett a buszmegállók szükséges felújításáról, új, fedett váróhelyek kialakításáról és az utas-tájékoztató rendszer fejlesztéséről is.

A munka most már az első látványosabb szakaszhoz ér: ahhoz, hogy az egri buszos vonalhálózatot a 2011-es helyzethez és igényekhez igazítsák, alapos felmérésre van szükség. Első feladatunk az utasszámlálás, melyet a szakemberek április 14-én, a teljes üzemi időszakra vonatkozóan végeznek el. Ennek egyik eleme az adatgyűjtés, hogy kiderüljön: egy átlagos tanítási- és munkanapon hányan veszik igénybe a közlekedési vállalat szolgáltatását. Az utasszámlálást járatonként –forgalom függvényében- 2-3 diák számlálóbiztos végzi majd. Figyelik az ajtókon le- és felszálló utasokat, majd egy egységes nyomtatványra jegyzik fel a látottakat.
A számlálóbiztosok egy másik csoportja –közel 40 megállóhelyen- az utazási szokásokról kérdezi majd az autóbuszra várakozókat. A kérdések a díjfizetés módjára is vonatkozhatnak. Kérjük a lakosságot, hogy együttműködésükkel segítsék a kérdezőbiztosok munkáját, hiszen mindannyiunk érdekében, azért dolgoznak, hogy az új vonalhálózat valóban a reális egri helyzethez igazodjon!

A kutatási eredmények feldolgozása után (közlekedéstervezési módszerekkel és számítógépes programok segítségével) grafikusan is láthatóvá válik Eger autóbusz-hálózatának forgalma, sőt az egyes járatok (pl. 5-ös, 12-es) utasforgalma is pontosan megállapítható. Ennek alapján indul majd el a közel 40 éves egri vonalhálózat teljes újratervezése. A munkálatok állásáról, a tervezett fejlesztésekről a Eger MJV Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. folyamatosan tájékoztatja majd a lakosságot.

Kormányhivatali kinevezések

· Belföld · Politika

A Heves Megyei Kormányhivataltól a héten kapott tájékoztató szerint az alábbi kinevezések történtek.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXX. törvény 14. § (1), (3) bekezdése alapján, a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével - 2011. április 7-ei hatállyal határozatlan időre kinevezte

a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetőjévé Dr. Bernáth Lucát,

a Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata vezetőjévé Dr. Kormos Kingát,

a Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala vezetőjévé pedig Fister Györgyöt.

Folk and rock

· Kultúra · Szabadidő

Teltház előtt adott nagy sikerű koncertet a Csík zenekar, valamint Ferenczi György és a Rackajam vasárnap este, a Hotel Egerben. A Tavaszi Fesztivál záróakkordjaként megrendezett eseményen a hazai folk sztárjai közös produkciójában a zenészek mellett a magyar népzene, a rhythm and blues, a funky, a rock és a jazz elemei adtak egymásnak randevút.

Immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tavaszi Fesztivált március 15. és április 3. között Egerben. Az összművészeti fesztiválon egyaránt helyet kapott a komoly- és könnyű zene, dráma és történelmi játék, énekverseny. Az eseménysorozat zárásaként az utóbbi években szinte minden korosztály körében népszerű Csík zenekart láthatta a közönség, méghozzá a szájharmonikás Ferenczi György bandájával a Rackajammel karöltve, a Hotel Eger Konferencia termében.

A „Népzenétől a rock and roll forradalomig” című előadáson a két zenekar megszámlálhatatlan hangszerrel foglalt helyet a színpadon, miközben a megszámlálhatatlan közönség minden helyet elfoglalt a nézőtéren.

A koncert szellemét a Little Wing, egy Hendrix szám zenei alapja adta meg, amire a Kaszárnya, kaszárnya című népdal hangzott fel Ferencziéktől, mintegy programadóként jelezve a földrészeket, korokat és műfajokat átívelő kulturális hidakat a világ zenéi között. Ez a mottó szépen végig is vonult a koncerten, amelyen mindkét zenekar megcsillogtatta képességeit a saját- és a partner zenei birodalmában is. Hát volt is mit, hiszen tolongtak a virtuózok, egyéniségek a színpadon.

A Rackajam zsákjából a hazai folklór elemei mellett az irodalom darabkái is előkerültek, Ady, Weöres majd Petőfi alakjaiban, a hangszerkavalkádból pedig a nagyon finomra hangolt szólamok a reneszánszkori  hajdútánccal és Ferenczi Gyuri fantasztikus herfliszólóival,. A nagy tetszést aratott „hungarian country”-ban elmosódtak a műfaji határok, a költői gondoltok között nem is érezte az ember hol van.

Mezőségi, majd kuruc kori zenével kezdte kalandozását a Csík zenekar, megadva az alaphangulatot, de a batyuból hamar előkerült a gitár is, s egészen groteszk képbe fordult az este. Annak ellenére, hogy az együttesben egri illetőségű hegedűst tisztelhetünk Szabó Attila személyében, viszonylag ritkán látható kedvelt városunkban a banda.

A Csík zenekar képes volt arra, amire már sokan törekedtek az elmúlt évtizedekben. A hagyomány tiszteletét össze tudta egyeztetni a modernitással a fejlődéssel. Az elfajulásnak az egri koncerten is rockandroll lett a vége, s két zenekar fúziójában Ferenczi is hegedűre kapva, hárman húzták el az ohioi szaporát, a chicagoi csárdást, a kentucky frisset.

A vérforraló muzsika nem a kényelmet szereti, ám a Hotel Eger olyan hely, ahol csak a színpadon tűrik meg a rock and rollt, ami egyébként szétfeszítené kereteket. Az intézményben csak szépen szabad szórakozni, hiszen már álló hely sem nagyon maradt. De ha megfogjuk az ördögöt, az visz magával, nincs mit tenni.

Az akusztikus szívtiprás nótacsokorral folytatódott, ha a lábakat nem is, de a füleket alaposan megdolgozta a kellemes vasárnap este.

Holló Miklós

Őszi Csilla a ZF Hungária ügyvezető igazgatója

· Belföld

A ZF Hungária Kft. gazdasági fejlődéséről és az új generációs jövőbeli terveiről tartottak ma sajtótájékoztatót a gyár irodaházában, ahol bejelentették Őszi Csilla ügyvezetői kinevezését is.

Még 1995-ben vásárolta meg a Csepel Autógyárat a ZF Hungária Kft., amely figyelemreméltó gyárrá nőtte ki magát. A ZF-nek saját teszt centruma, fejlesztési centruma és a ZF csoporton belül saját felelősségi jogköre van. Büszke vagyok rá, és életem egyik fő művének tartom- hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Ulrich Diller a ZF Hungária Kft. elnök –vezérigazgatója. Mi egy magyar vállalat vagyunk, német tőkével, mégis legfontosabb tőkének a munkatársakat tekintjük. Kezdettől fogva egy személyzetfejlesztési koncepción dolgoztunk, így építettünk fel egy programot, ami a szakképesítéssel, a fiatalok képzésével indul a Bornemissza Szakközépiskolával együttműködve, valamint szoros kapcsolatot ápolunk a Miskolci Egyetemmel, illetve tréningprogramokon fejlesszük a dolgozóinkat, vezetőinket.  Minden helyzetben fontosnak tartottam, hogy a megfelelő embereket helyezzem a vezetői pozíciókba, akiknek a legjobb a hozzáértésük, mert a ZF Hungária siker történetét úgy tudjuk tovább vinni, ha ezt a tendenciát folytatjuk, és megőrizzük a vállalti szellemet. Egernek és szinte egész Heves megyének szociális részét képezzük, komolyan vesszük a munkatársainkat, ami érinti a szociális tematikákat, a fejlesztéseke, a továbbképzéseket is.
Dr.Ulrich Diller kifejtette, hogy nem tervezi, hogy 65 éves koráig dolgozik, ezért fontos számára, hogy az élete fő művének számító ZF Hungáriát megfelelő kezekbe adja tovább. Ezért a ZF igazgatótanácsának együttműködésével április 1-től ügyvezető igazgatónak nevezte ki Őszi Csillát. Az új ügyvezető igazgató közvetlenül Diller Úrnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ő lesz az a személy, aki a következő generációnak átviszi a gyárat.
Őszi Csilla 14 éve dolgozik a ZF Hungária kft-nek, kontrollerként kezdte, majd kontroller vezetőként folytatta munkáját. 2007-ben az informatikai osztály, 2008 végén a cégvezetés, 2009-ben pedig a HR, vagyis a személyügy is az irányítása alá került. Majd 2011. április 1-jétől a ZF Hungária kft. ügyvezetőjének nevezték ki. Az új ügyvezető szeretné az eddigi megszokott szellemben tovább folytatni az irányítást.
Dr. Ulrich Diller a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy habár Eger legnagyobb adófizetője a ZF, mégsem képes a város megoldani, hogy a dolgozók biztonságosan meg tudják közelíteni a munkahelyüket. Sérelmezi, hogy a Sas út végi - Kistályai út elején lévő vasúti átjáró ilyen balesetveszélyes.
A Japánt ért katasztrófa közvetlenül nem érinti a céget, de vannak vevőik, akik onnan is kapnak alkatrészeket és ezek a szállítmányok megkésve érkeznek hozzájuk. Elhangzott, hogy a ZF Hungária nagyszerű ütemben halad az elmúlt évekhez képest és a válság előtti időszakhoz képest is.   A bevételek 50 %-al emelkedtek, de szeretnék elérni a 70%-os gyarapodást. 2012-re pedig még további 30 %-os növekedést terveznek. A válság előtti szinthez képest is 25%-os a növekedés.  A forgalomnövekedés is jelentős 35%-os.  Az éves bevételük eléri a 210 millió Eurót.
Még 2009-ben 660 munkás dolgozott a gyárban, most 2011-re ez a szám felugrott 830-ra és ezzel elérték a 2008-as válság előtti szintet. Emellett a beszállítókon keresztül 700 embert foglalkoztatnak Mezőkövesden is. Diller Úr pozitívan látja a jövőt, amelyre megfelelő szakemberekkel elő vannak készülve.

Forrás: Egriszín

Tanácskozás a gyermekek védelméről

· Belföld

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.