Keresés: „anyja” (133 találat)

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

Kirándulni indult egy fiatal férfi kedden Szilvásváradról, ám eltévedt a Bükk erdeiben. Az egri speciális mentők találtak rá éjszaka.

A történtek miatt este nyolc körül kért segítséget a fiatalember édesanyja az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoporttól. A férfit ekkor már keresték a rendőrök, az erdészek és a bélapátfalvi tűzoltók is. Az utána kutatóknak mobiltelefonon sikerült kapcsolatba lépniük a kirándulóval, így megtudták, hogy letért a turistaútról. A férfi leírta a környezetét, s ez alapján Szilvásvárad és Felsőtárkány irányából is megindultak a keresőcsoportok. Végül hajnali két óra körül a speciális mentők ötfős egysége járt sikerrel: a Felsőtárkány feletti erdőben találták meg a túrázót.

- A férfinak nem esett baja, épségben találtunk rá, és hazavittük Egerbe. Nem tudhattuk pontosan, hogy hol is van a fiatalember, ezért is kellett több irányból útnak indulni. A helyzetet nehezítette, hogy bár próbáltunk vele közvetlen kapcsolatot teremteni, nem mindig volt térerő, így sokszor csak a tűzoltók közvetítésével tudunk kommunikálni. A kutatás kezdetétől esett az eső és sötét is volt, volt olyan autó, amely el is akadt az erdei viszonyok között - idézte fel az éjszakai eseményeket Kovács József, a speciális mentők vezetője.

Forrás: Heol

Az Egri Csillagok egyik főhősének leszármazottját, Bornemissza Kálmánt fogadta ma a Dobó István Vármúzeumban Habis László polgármester. A Szlovákiában élő vadászpilóta elmondása szerint először jár Egerben, de a lenyűgöző város biztosan visszavonzza majd őt és családját.Bornemissza Gergelyről már gyerekkorábban hallott, nagymamája és édesanyja sokat mesélt róla, azóta pedig többször is elolvasta Gárdonyi Géza világhírű regényét a híres várvédő leszármazottja. Alig két órát töltött el a család a történelmi városban, máris megtapasztalhatták, hogy a Bornemissza név Egerben maradandó nyomokat hagyott. „Új és felemelő érzés számomra, hogy ismerik a nevem, bevallom, ez Szlovákiában egyáltalán nem gyakori. Bár nem számítottam rá, de nagyon köszönöm a szívélyes fogadtatást. A feleségemmel és a gyermekeimmel, a vár mellett leginkább a fürdőket szeretnénk megtekinteni a következő 3-4 napban.” – számolt be a programról Bornemissza Kálmán. Az 1552-es ostrom helyszínének feltérképezésére nem is kellett sokat várni, a fogadás után a felmenő által építtetett Gergely-bástya felé vették az irányt, ahol rövid bemutatót követően megismerkedhettek a korabeli fegyverekkel és öltözékekkel.

Forrás: Egriszín