Keresés: „bér” (182 találat)

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság Eger közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú ingatlanok pártoknak történő bérbeadásáról szóló rendeletét. A testület szerint semmi nem indokolja, hogy politikai szervezetek és más bérlők között különbséget tegyenek, és a pártoknak kedvezményesen biztosítsanak irodahelyiséget.

A helyi jogszabály december 31-én hatályát veszti, addig tehát újra kell tárgyalni a pártokkal a bérbeadási feltételeket. Kovács Luca egri jegyző közölte: tudomásul veszik az AB döntését és haladéktalanul megkezdik az egyeztetést az érintett szervezetekkel. A 2004-ben elfogadott helyi rendelet szerint azok a pártok bérelhetnek kedvezményesen ingatlant, amelyek a városi közgyűlésben képviselettel rendelkeznek vagy a parlamenti választáson elnyerték a listás szavazatok legalább egy százalékát. Az iroda nagyságát az egyes szervezetek közéleti szerepvállalására tekintettel határozzák meg, figyelembe véve többek között, hogy hol és hány mandátumot nyertek, rendelkeznek-e helyben megválasztott képviselővel, van-e saját frakciójuk a városi közgyűlésben, és indultak-e az EP-választáson. A bérleti díjról az érintett szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetés után a városi közgyűlés három szakbizottság javaslata alapján határoz, a bérleti szerződést a polgármester írja alá. A rendszer a legutóbbi parlamenti választásig egészen jól működött, az LMP azonban - amely a parlamenti pártok közül egyedüliként bérel helyiséget piaci alapon az önkormányzattól - az AB-hez fordult. Az AB döntése azért is érdekes, mert Egerhez hasonlóan több más város biztosít kedvezményes irodabérleti díjat, esetleg ingyenes helyiségjuttatást.

(forrás: ma.hu)

Lesz színház - ezt nyilatkozta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut a működtetésre. A kormány azonban ígértet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így az egri színház meghirdethette a következő év műsortervét.

Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a Gárdonyi Géza Színház műsortervében. Blaskó Balázs igazgató abban bízik, hogy sikerül újra 10-12 ezer bérletet értékesíteni, a műsorterv vonzó lesz majd a közönségnek. Ezért július 15-ig 10%-os kedvezményt kínál azoknak, akik megváltják vagy megújítják bérleteiket.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Dr. Sós Tamás az MSZP HEves megyei elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: köszönettel tartoznak a pedagógusoknak, szakdolgozóknak. Különösen azoknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. Nagyfokú bizonytalanság van, ingerszegény környezetben végzik munkájukat.

Ma már „bohócnak” nézik azt aki azt szeretné, hogy ne rúgják ki, és ne csökkenjen a bére. A pedagógusok helyzete folyamatosan romlik:

-          Bércsökkenés

-          Elveszik a túlóra pénzt

-          Szakkör és helyettesítési pótlék elvonása

-          Burkolt óraszámemelés

-          Országosan 30-40 ezer pedagógus elbocsátása várható

-          Heves megyében 1500-2000 főt is elérheti az oktatásban dolgozók létszámleépítése

A múlt héten leállították a felnőttképzési támogatásokat a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében.

Veszélyben gyermekeink jövője:

-          Idén 20 százalékos veszteséget szenvedett el a gyermekétkeztetés , ennyivel kevesebb jut a gyermekeknek ételre 2011-től

-          A befagyasztott családi pótlék szintén terhet jelent a gyermekes szülőknek, a gyermekellátást ez a tétel hiánya is rontja

-          A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása és az ingyenes egyetemi oktatás keretszámának felére csökkentése is abba az irányba mutat, hogy a jövő generációnak sokkal nehezebb jövőt kínál az Orbán-kormány

-          Esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképzelések

-          Szétverték a közmunkaprogramot, ami szintén az alacsony keresetűek, munkanélküli térségekben élők élethelyzetét nehezíti, a gyermekvállalást bénítja

-          Az igazságtalan adórendszerrel az átlagos, vagy az átlag alatti keresetűek gyermekeinek létbiztonságát veszélyeztetik, mert a szülők nettó jövedelme csökken, adókedvezményt pedig csak a 300.000 ezer forint felett keresők tudják teljes mértékben kihasználni. Különbséget tesz gyermek és gyermek között: a gazdagabb szülők gyermekei még több lehetőséghez jutnak. Az alacsonyabb jövedelműek többlet adóterheléséből támogatja a gazdag gyermekeket. „A szegény gyermekek fizetnek a gazdagoknak.”

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

A jövő évad előzeteseként tartottak sajtótájékoztatót a Gárdonyi Géza Színházban.

A bérletek árának befagyasztásával, valamint új nézői korosztályok bevonásával szeretné növelni a színház népszerűségét Blaskó Balázs színházigazgató. Drámapedagógusok segítségével azt a korosztály is megkereshetik, aki még most nőnek bele a színházi kultúra értékeibe. Teljesen új, de a múltból a magyarság középkori politikájából táplálkozó műsorrendet és társulatot hoz létre. Válogatások során 11 főt kell majd az igen jól képzett diplomás emberanyagból kiválasztaniuk, hogy a jövő évadtól teljes erővel indulhasson a munka, ezek között nagyon tehetséges határon túli színészek is lehetnek.

A távozók vákuumot teremtettek maguk mögött, ennek hatására a mi szellemiségünkbe nevelhető fiatalokat kell a színházba szerződtetni, akik a későbbi Hüse Csabák lehetnek- mondta Blaskó Balázs

Topolánszky Tamás segítségével újjá szervezik a tánckart, a másfél hónapos közös munka során körvonalazódott, hogy a táncos végzős- táncosztályából is szerződtethetnek néhány tehetséges fiatalt. A rendezők között nem kisebb nevek, mint Makk Károly, Pinczés István, Csiszár Imre, Dér András szerepelnek.

A Nagyszínpad mellett, a Stúdiószínpadot is méltó színvonalra szeretnék fejleszteni, ahol kortárs írók művei között helyi író műve is szerepel majd. A Szederinda néptánc együttes és Richter cirkusz bevonásával, új és izgalmas daradokkal szeretnék gazdagítani a nézők élményeit.

A társulat néhány tagja, pályázat keretében hamarosan egy 10 napos szakmai utazáson vesz részt, ahol a környező országokban tevékenykedő színházakat felkeresve szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, valamint a felújíthatják meglazult szakmai kapcsolatukat.

Bútor Róbert nyerte a 2011-es Watt Energy Országos Rali Bajnokság első futamát, az Eger Ralit. A hétvége leggyorsabbjának a szlovák ifj. Béres József bizonyult.

Fordulatos versenyt hozott a nyolcadik Eger Rali. Az első nap gyorsaságiról-gyorsaságira változott az első helyek sorsa, a második napon pedig még az utolsó gyorsasági szakaszig kétséges volt a győztes kiléte. Annak ellenére, hogy a szokásosnál kevesebb páros vállalta az indulást, sőt belépőt is kellett váltani, az előző évekhez hasonlóan szép számú nézősereg követte figyelemmel az eseményeket a pályák széléről. A verseny nemcsak a magyar, hanem a szlovák bajnokság futama is volt egyben.

Már a rali második gyorsasági szakaszán elbúcsúzott a küzdelemtől az egyik esélyes, ifj. Tóth János, aki eltalált egy kilométerkövet és alaposan összetörte autójának elejét. A baleset miatt hét páros lassítani kényszerült, ők a versenyigazgató döntése értelmében átlagolt időt kaptak erre a szakaszra. Szintén korán kiesett a győzelemre ugyancsak áhítozó Spitzmüller Csaba, mivel Mitsubishijének sebességváltója a negyedik gyorsaságin meghibásodott. Ezt a szakaszt a mezőny második fele utcai tempóban teljesítette, ugyanis a száraz fű lángra lobbanása miatt ki kellett hívni a tűzoltókat. Ugyan jelentős terület égett ki, személyi sérülés szerencsére nem történt.

Forrás: HEOL

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.