Keresés: „bejelentés” (214 találat)

Személyi sérüléssel járó baleset történt vasárnap hajnalban Gyöngyösön.

Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére vasárnap hajnalban, miszerint egy gyöngyösi családi ház kerítésének ütközött egy gépjármű.

Az autóban négyen utaztak, akik közül egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A rendőrök a helyszínen alkoholszondát alkalmaztak a személyautót vezető gyöngyösi férfival szemben, amely pozitív értéket mutatott.

T. Gábor gyöngyösi lakost – aki a baleset során nem szenvedett sérülést – előállították a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra, ahol büntetőeljárás keretein belül indítottak ellene eljárást.

Hétfőn, nem sokkal dél előtt kigyulladt egy családi ház Cserépfalun, közölte a BAZ megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A megyei igazgatóság főügyeletére érkezett bejelentés nyomán a mezőkövesdi és az egri hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a helyszíni felderítés során megállapították, hogy egy cserépfedeles családi ház kéményébe épített gerenda égett, majd a tűz öt négyzetméteren átterjedt a tetőszerkezetre is. Az épületből egy propán-bután palackot hoztak ki a tűzoltók, akik a tüzet kiérkezésüket követően rövid időn belül eloltották. A tűzeset során személyi sérülés nem történt.

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

Hétfőn reggel nyolc óra után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Tiszanánán kigyulladt egy családi ház. A helyszínre a tiszanánai és a hevesi lánglovagok vonultak. Kiérkezéskor megállapították, hogy a tűz már elaludt, az épület egyik szobájában azonban egy elhunyt személy található. Az esettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indult, melynek eredménye fogja majd megállapítani, hogy mi okozta a tragédiát - mondta el portálunknak Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Galambos Sándorné, a szomszédban lakó hölgy azt meséli, hogy nem volt nagy tűz, úgy tudja, hogy a lakók begyújtottak a kemencébe.

– Bementem a szobámba reggel és észrevettem a tűzoltókat. Nem tudom, mi történhetett. Azt gondoltam, hogy itt háltak, mert lányom tegnap este ment haza busszal és akkor láttam a fiatalembert. Nem volt tűz, azt mondták, hogy befűtöttek a kemencébe. A kályháját ugyanis már ellopták, meg a tévét is, de nem voltam még náluk, nem tudom, hogyan éltek - tette hozzá.

Vámos Boglárka r. őrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy egy 75 éves férfi vesztette életét a helyszínen. Tekintettel arra, hogy idegenkezűség nem merült fel, a Hevesi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretein belül vizsgálja az eset körülményeit. A tűz keletkezésének okát tűzvizsgáló fogja megállapítani.

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Kedden délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint Hevesen egy lottózóba bement egy férfi és bántalmazta az ott lévő alkalmazottat, majd magával vitte az üzletben található készpénzt.

Menekülése közben először egy nyugállományú rendőr, majd egy pizzafutár tartóztatta fel a rablót, a 36 éves helyi férfit, akit a kiérkező rendőrök előállítottak a Hevesi Rendőrkapitányságra, ahol rablás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Úgy tudjuk, a gyanúsított egy órával korábban már bement a lottózóba, ahol több időt eltöltött. Ezután elment, majd visszament rabolni. A lottózó alkalmazottjától erőszakkal próbálta elvenni a pénzt, végül kb. 80 ezer forinttal távozott, melyet a rendőrök meg is találtak nála.

Szombat este 3,5 erősségű földrengés rázta meg Tenk és Heves környékét. Az ott lakók elmondták: nagyon megijedtek, ilyet még életükben nem tapasztaltak. Volt, ahol az egész utcában mindenki kimenekült a házából.

Hevesen egy iskolai farsangot szakítottak félbe, a gyerekeket hazaküldték.

A katasztrófavédelemhez számos bejelentés érkezett. Szerencsére személyi sérülés nem történt, számottevő anyagi kár nem keletkezett.

A Katasztrófavédelem megerősítette információinkat, miszerint ma este fél 7 körüli időben földrengés volt a Heves - Tenk vonalban. Úgy tudjuk, anyagi kár nem keletkezett, de sok helyen megrémültek az emberek, volt ahol a gyerekek az asztal alá bújtak.

2013. február 16-án este, helyi idő szerint 18:19-kor földrengés keletkezett Heves megyében. A rengés sekély mélységben (4 km) pattant ki, magnitúdója az automatikus rendszer meghatározása szerint 3,5 volt a Richter skálán. A földmozgást néhány településen (Heves, Tenk, Erdőtelek környékén) a lakosság is érzékelte. A rengés kisebb riadalmat is okozott, többen a szabadba menekültek. Károkról ezidáig nem érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve rosszabb minőségű épületekben enyhe károk, pl. vakolatrepedések előfordulhatnak.

http://www.foldrenges.hu

Forrás - Földrengés.hu, Piszkéstetői érzékelő állomás

A Katasztrófavédelem közleménye:

Földrengés Heves térségében

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére 2013. február 16-án este negyed hét után érkezett az első lakossági bejelentés, miszerint Tenken földrengés történt. A jelzés alapján a rengés másodpercekig volt észlelhető, amely egy mozgásból állt.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása alapján a földmozgás erőssége 3,5 volt a Richter- skálán. A földrengés mélysége négy kilométer volt. A rengés epicentrumát Egertől huszonnyolc kilométerre mérték.

Mindezidáig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére tizenkettő darab bejelentés érkezett Tenk, Erdőtelek és Heves településekről. A lakossági bejelentések alapján személyi sérülés, illetve anyagi kár nem keletkezett.

2012. évben Heves megyében összesen 2775 eseményhez vonultak a tűzoltók (1808 tűzeset, 589

műszaki mentés). A 2012. év vonulási statisztikája 2011. évhez képest több, mint 10 %-os csökkenést mutat. A különböző káresetek következtében 2012. évben összesen 22 fő civil személy vesztette életét, tűzeseteknél 4 fő, műszaki mentések alkalmával 18 fő hunyt el. Az elmúlt évben a káreseteknél sérült személyek száma összesen 168 fő, ebből a tűzeseteknél 21 fő, műszaki mentéseknél 147 fő. 2012-ben 5 százalékkal kevesebben vesztették életüket, mint az azt megelőző évben, sérüléseket pedig ugyanebben az időszakban közel 20 százalékkal kevesebben szenvedtek el. A tüzek jellemzően szárazfüves bozótos területeken, hétvégi telkeken, útszéli árokpartokon, erdőterületek mellett keletkeztek. Az esetek nagy részében ezek a területek gondozatlanok voltak.

A nagy számban jelentkező tűzesetek a tavasszal jellemző, a száraz gazban és avarban keletkezett tüzek kiemelkedően nagy számára vezethető vissza. Annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, majd megforduljon, minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szabadtéri tüzekkel összefüggő megelőző, tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységre. A katasztrófavédelem mellett a 2013. január 30-án megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kiemelt hangsúlyt fordít a probléma kezelésére.

Azt, hogy a prevenció, azon belül is a hatósági tevékenység milyen eredményes tud lenni, bizonyítja a tény, hogy azon a két területen, amelyen komoly munkát végzett a katasztrófavédelem, látható eredményeket sikerült elérni. Jelentősen mérséklődött a viharokkal, esőzésekkel összefüggő beavatkozások száma. A száraz időjárás mellett arra is visszavezethető, hogy tavaly igazgatóságunk ellenőrizte a belterületi vízelvezetők, árkok állapotát, számba vette, hol vannak veszélyes fák vagy fasorok. Jelentősen sikerült csökkenteni a téves és a szándékosan megtévesztő jelzések számát is. Ez nagyban köszönhető a megyei műveletirányításban szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Az automatikus tűzátjelzők hatósági ellenőrzései is javították a mutatókat. Komoly visszatartó ereje van azoknak a tavaly életbe lépett jogszabályi módosításoknak is, amelyek lehetővé teszik, hogy a téves jelzést kezdeményező személyt a költségek megtérítésére kötelezze a hatóság, a szándékosan megtévesztő jelzést adóval szemben pedig szabálysértési eljárást indítson.

Összességében elmondható, hogy a műveletirányítási központunk hatékonyan végzi munkáját, a tavaly bevezetett PAJZS riasztási rendszer pedig nagyon komoly támogatást jelent a döntés-előkészítésben, az erők és eszközök koordinálásában, mindez szinte valamennyi statisztikai mutatónál csökkenéshez vezetett.

Kigyulladt egy garázs Jászszentandráson hétfőn délelőtt. A tűzoltók az épületben egy személygépkocsit és abban egy elhunyt személyt találtak.

Lakossági bejelentés érkezett a katasztrófavédelem ügyeletére, miszerint kigyulladt egy családi ház tetőszerkezete Jászszentandráson hétfőn délelőtt.

A helyszínre a helyi önkéntes tűzoltók és a hevesi lánglovagok érkeztek, akik megállapították, hogy az épületnek nem a teteje, hanem a négyszer három méteres garázsa ég teljes terjedelmében.

A garázsban a tűzoltók egy személyautót és abban egy elhunyt személyt találtak. A tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárás indul, melynek eredménye fogja megállapítani azt, hogy mi okozta a tüzet - tájékoztatta portálunkat Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Szabó Zita r. őrnagy, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az esettel kapcsolatban elmondta, hogy az idegenkezőségre utaló jeleket nem találtak. A haláleset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálják szakértők bevonásával.

Forrás: HEOL