Keresés: „fejlesztés” (389 találat)

Az Eger Termál Kft. több mint 700 millió Ft-os fejlesztést készít elő az egri strandon. A Közgyűlés arról döntött április 26-i ülésén, hogy az önerő egyik felét piaci alapú kölcsönként folyósítja a városi tulajdonú cégnek, a másik felét illetően pedig az önkormányzat kezességet vállal 170 millió Ft-os hitelfelvételre, szintén az önerő biztosítása érdekében.

A 700 millió Ft-os összköltségű beruházás keretében a következő, főbb projektelemek valósulnak meg az egri Termálfürdőben:

•    új, fedett gyógyvizes medence
•    gyermek és babamedence
•    a bejárat melletti, 1-es medence teljes felújítása, szigetelése és kettéválasztása
•    csúszdapark kiépítése csobbanó medencével
•    a Hadnagy úti bejárat felújítása és felszerelése beléptető rendszerrel

A beruházás a remények szerint még az idén, a nyári szezon után elindulhat – mondta az április 26-ai közgyűlés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Sós István alpolgármester.

A világhírű Salvus vizet használó, egész évben működő gyógy- és élményfürdő alapkövét helyezték el pénteken a Heves megyei Bükkszéken.

A bruttó 1,25 milliárd forintos beruházás keretében megújul a jelenleg működő nyári strandfürdő, illetve egy ezer négyzetméter alapterületű gyógyászati részleget és élményfürdőt alakítanak ki.
Zagyva Ferencné a község polgármestere az alapkőletétel alkalmából elmondta: a beruházás során június végéig felújítják és vízforgató berendezésekkel látják el a meglévő négy szabadtéri medencét, az egyiket élménymedencévé alakítják.

A fedett fürdőben helyet kap egy gyermek-, egy élmény- és egy gyógyászati zóna, illetve egy wellness részleg. A többi között, úgynevezett Salvus inhalotóriumot is kialakítanak az épületben, a víz ugyanis  alkalmas az asztma, bőrbetegségek és ivókúra nyomán, elsősorban a gyomorfekély és egyéb gyomorbántalmak kezelésére.
A bruttó 1,25 millió forint értékű beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében, 750 millió forint hitelt pedig a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel a beruházó önkormányzat - mondta Zagyva Ferencné.

A Salvus víz egyébként éppen 75 éve került elő a község határában a Magyarországon végzett első olajfúrás származékaként.

Az alapkőletétellel egy időben ünnepséggel emlékezett az évfordulóra a településen a Mol Nyrt.

MTI

Fotó: bukkszek.hu

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

A középiskolások művészeti nevelését célozza a Művészetek Háza Kft. tavaly márciusban indult Kreatív interakció – Képzőművészet népszerűsítése Egerben elnevezésű programja, melyben az elmúlt egy év alatt 256 tanulási alkalom során 3380 diák részesült művészeti oktatásban.

A nyolc oktatási intézmény bevonásával indult programot uniós forrásból, 34 millió forintból valósította meg a Művészetek Háza Kft. A program egyik részét az Antal-Lusztig gyűjteményből rendezett, a festészet területeit összefoglaló három nagy tematikus kiállítás adja, melyet a Zsinagóga Galériában láthatott a közönség. A másik nagy terület a művészeti nevelés, mely közvetlenül is kapcsolódik az előzőhöz.

A tárlatokhoz kapcsolódó rendhagyó múzeumi órák, a képző- és iparművészeti szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások helyszínéül a Zsinagóga mellett a Vitkovics Ház szolgált, a témanapokat pedig a város több pontján rendezték meg. Ezek között is kiemelkedő esemény volt a Fénnyel komponálva című program a Dobó téren, melyben az épületek homlokzatának vizuális kompozícióit, valamint kortárs zenei és táncművészeti előadást láthatott, hallhatott a közönség.

Habis László polgármester a program kapcsán fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék és megértsék az elmúlt évtizedek művészetét, s ne csak az iskolai száraz anyagot fogadják be. Megköszönve a program vezetőinek munkáját kiemelte, annak jelentőségét, hogy a képzőművészet iránt nyitott diákokat neveljenek, akiket be tudnak kapcsolni a művészeti oktatásba.

Bulla Márta, képzőművészeti szakelőadó szerint a vizuális látásmód fejlesztése sok területen hasznosítható, ezért fontos a múzeumlátogató közönség nevelése már gyerekkortól. Meglátása szerint újszerű programokkal kell nevelni a fiatalokat, olyan eseményeken keresztül, amelyek a gyerekeket is érdeklik. Odafigyelve látogatók véleményére, a klasszikus művészet mellett a kortárs felé kell őket nyitottabbá tenni. Az elmúlt év tevékenységének programelemei közül kiemelte a tehetséggondozó szakkör keretében folytatott, a 21.század művészeti lehetőségeit összefoglaló számítógépes grafikai oktatást.

A diákmunkákból a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban nyílt kiállítás, melyen a partnerintézmények, a Minorita Rend, a Neumann, a Pásztorvölgyi, a Szilágyi és a Wigner tanulóinak alkotásai láthatók. A programban az említetteken kívül részt vett még a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium, és az egri Csillagösvény Óvoda.

Holló Miklós/Egriügyek

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika reformja keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere, amely új kihívások, egyben lehetőségek elé állítja a hazai agrárcégeket. Az egyik kereskedelmi bank a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrár-Európa Kft. szakmai együttműködésével országos rendezvénysorozatot indított. Csütörtökön Egerben rendeztek konferenciát, ahol az agrárszektor képviselői számára mutatták be a várható változásokat.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának gyakorlata, valamint bevezetik a közvetlen támogatások új rendszerét. A KAP új célkitűzései között a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönözése, valamint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása szerepel. Ennek megvalósulásáról Madarász István, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatta az egri konferencia résztvevőit.

Tresó István, a K&H Bank agrár üzletágának vezetőjeelmondta: 2014-től lényegesen változik majd a támogatások struktúrája. A területalapú támogatás 60%-a lesz a hozzáférhető támogatási összegnek hektáronként. Eltérésként említette még a ma működő költségvetéshez képest, hogy nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „zöldítés”, vagyis az ökológia védelme, ami  30%-át teszi majd ki az új költségvetésnek. Ennek lehívását komoly feltételekhez kötik, ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók felkészültek legyenek - tette hozzá.

Forrás: Egriszín

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

Csütörtökön jelentették be, hogy az Imola cégcsoport is az egri vízi sportok mellé áll, és jelentős összeggel támogatja a pólósokat és az úszókat.

Az építőiparban és a vendéglátásban is tevékenykedő cég 15 millió Ft-tal támogatja az egri vizes sportokat, melyből 10 millió Ft-ot kap az Egri Vízilabda Klub, 4 millió Ft-ot az Eger Termál Kft, a strand sportmedencéjének a lefedésére, és 1 millió Ft-tal támogatják az Egri Úszóklubot.

Egy összefogásnak köszönhető, hogy újabb egri vállalkozó állt azon nemes cél mögé, hogy a fiatalok sportolhassanak, versenyezhessenek és bajnok lehessen belőlük- emelte ki Habis László Eger polgármestere a reggeli sajtótájékoztatón. Szükség van jó szakemberekre, de anyagi támogatásra is, hogy Eger élhetőbbé válhasson.

Tóth Imre az Imola cégcsoport vezetője hangsúlyozta, eddig is sokat tettek az egri ipar fejlesztéséért. Habár az építőipar és a vendéglátás is hanyatlóban van, mégis fontos a sportolók támogatása. Az egri vízilabda országosan is elismert, ezért vonzó befektetés. A város mellett a ZF Hungária Kft. is segíti a sportágat. Az Imola több lábon áll, mely egy újabb válság esetén is segíthet talpon maradni.

Őszi Csilla a ZF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy vállalatuk továbbra is kiemelten szponzorálja az egri vízilabdát, és örül annak, hogy egy ilyen stabil háttérrel rendelkező cég is a csapat mögé állt. Megköszönte a támogatást Bárány Attila az Egri Vízilabda klub igazgatója és elmondta, jelenleg a női és férfi csapat is a bajnoki címért küzd, és ilyenkor még fontosabb, hogy anyagilag is támogatnak bennünket.

Forrás: Egriszín

A társasági és osztalékadóról szóló törvényhez (TAO) kapcsolódóan szép összefogás alakult ki az öt látványsporttal foglalkozó egyesület között Egerben.

A nyáron beadott, és azóta jóváhagyott, sikeres pályázatok immár mindenki számára hozzáférhetőek az Interneten. A TAO-program hatására az Egri Városi Sportiskolánál és a többi klubban is mintegy másfélszeresére emelkedett az edzéseket látogató gyermekek létszáma.
Az érintett egri sportszervezetek a nyár folyamán beadták négy évre szóló elképzeléseiket, s a szakmai programokat évente frissíteni, aktualizálni kell. A részletes anyagokat az április 2-i határidőre benyújtották.
Az április 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatón Lukács Zsuzsanna, a Magyar Kézilabda Szövetség ügyvezető igazgatója és Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sportintézet főigazgatója értékelte az elmúlt hónapok munkáját, és beszámolt a TAO-val kapcsolatos aktuális tudnivalókról.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte:
Három nagyon fontos beruházás-csomag indulhat el a TAO-program kapcsán a városban.

•    Az Egri Futball Club Kft. - 2012/13-ra vonatkozó - 300 millió Ft-os létesítmény-felújítási projektjét jóváhagyásra benyújtotta a szövetségnek. A beadvány a következő fejlesztéseket tartalmazza:
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion teljes felújítása a nézőtér, a futópálya, a szükséges vizesblokkok és a beléptető rendszer, a játékos kijáró, az öltözők és kiegészítő helyiségek megújításával.
A Szentmarjay Stadion főépületben komoly felújítás: fűtés-korszerűsítés, öltözők teljes körű felújítása, VIP-helyiség kialakítása „vezetési ponttal”.
A Felsővárosi Sporttelepen egy kis műfüves pályával bővül a „sportfelület”, valamint szabadtéri kondiparkot telepítünk. Utóbbi a Szentmarjay Stadionban is lesz.

•    Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350 millió Ft-os összegben - megújul a Kemény Ferenc Sportcsarnok és az érsekkerti edzőterem.
A Körcsarnokban fűtés-korszerűsítés, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyílászárók beszerelése, a kuporit üveg cseréje valósul meg. Füst- és tűzjelző, valamint kamerarendszer telepítése, szigetelés, festés, világítás-rekonstrukció is szerepel a nagy ívű programban. A küzdőtér parkettája teljesen megújul, kicseréljük az eredményjelzőt és a küzdőtér oldalfal- és álmennyezet-burkolatát, valamint a mobil palánkokat. A fenntartó sportiskola mobil lelátókat és kispadokat szerez be, a Körcsarnok teljes körűen akadálymentes lesz.
A Hadnagy úti edzőteremben szivacskézilabda csarnokot alakítunk ki, fűtés-korszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével és a küzdőtér padozatának megújításával. További projektelemek: öltözők, szertárak megújítása, világítás cseréje, hangtechnika és eredményjelzés biztosítása.

•    A kosárlabda utánpótlásnak köszönhetően - 18 millió Ft-ból - megújulhat a Tinódi iskola tornaterme.

A Heves megyei szocialisták az alábbi közleményt adták ki: 

 "Egyes térségeket büntetnek, politikai bosszút állnak az ott élő embereken” – ezekkel a mondatokkal minősítette a Bajnai-kormány 24 vasúti mellékvonal bezárására vonatkozó döntését 2009-ben Fónagy János, jelenlegi fejlesztési államtitkár.

Akkor tehát ma is beszéljünk politikai bosszúról, amikor az Orbán-kormány országosan 412 vonatjáratot szűntet meg április 15-vel kezdődően? Ráadásul ebben benne van a kampányígéretek szerint (és csak részben teljesített) újranyitott 11 mellékvonal is. "

"A járatelvonás súlyos mértékben érinti Heves megyét, ahol 48 vonat szűnik meg két héten belül, az Eger-Szilvásvárad vonal például teljes egészében.

Érdekes ellentét ez annak fényében, hogy Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott „lovas paradicsomot” álmodott Szilvásváradra, azt viszont nem lehet tudni, hogy a turisták – így is, és – a megnövekvő turisztikai attrakcióknak köszönhetően, mivel fognak eljutni például Szilvásváradra, vagy Bélapátfalvára, hiszen az Agria Volán sem tud több járatot indítani.

Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy ebben a helyzetben hol vannak a vasúti szakszervezetek, akik 2009-ben és 2010-ben a sztrájkformák egész tárát merítették ki, jóval kevesebb elvonás miatt, vagy hol vannak az Egerben akkoriban tiltakozó helyi politikusok. Habis László 2009-ben még azon az állásponton volt, hogy „Egernek fontos a vasút megléte, amit nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene”. Az MSZP kéri Habis Lászlót, hogy tegyen fel olyan kérdést a Parlament falai között, hogy a mostani járatelvonás megfelel-e minden jogszabálynak.

Gaskó István (VDSZSZ) szerint eddig minden kormány megpróbálkozott az IMF nyomására a közösségi közlekedésből forrásokat kivonni, ám szakszervezeti vezető úgy véli, ebből semmi jó nem sül ki, így nem lehet megtakarítani. A bezárás azonban két héten belül életbe lép, sztrájkról pedig még szó sem esett.

Ezzel szemben a kormány arcátlan szemfényvesztéssel próbál kibújni a felelősség alól, amikor Völner Pál Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára úgy nyilatkozik: „Szó sincs vasúti vonalbezárásról, az április 15-i menetrendváltozásban összehangolják a közösségi közlekedést, kiszűrik a párhuzamosságokat, az utaslétszámhoz igazítják a járatokat, hatékonyabban használják fel a közpénzeket.”

Habár a kormányzati kommunikációs füllentő gépezet ma is működik, ez mit sem változtat azon, hogy egész térségeket vágnak el a közlekedés lehetőségétől, és az A-ból B-be történő eljutástól.

A Heves megyében megszűnő további vonatok:

• Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8 vonat szűnik meg.


• Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6 vonat szűnik meg.


• Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat szűnik meg.

Dr. Nagy Imre                              Pál György

Megyei frakcióvezető                   Városi képviselő

                       MSZP                                      MSZP