Keresés: „feladat” (337 találat)

Évszázados titkokat fejt meg Réz Lóránt orgonaműve, a „Gesú Nuovo templom rejtélye”, melyet a Bazilikában mutatott be. A művész, a nápolyi templom falának írásjeleit a zene nyelvén tárta a közönség elé.

Óriási érdeklődés mellett és nagy sikerrel mutatták be Réz Lóránt, „Enigma del Gesú Nuovo - Harminiae Universales" című orgonadarabját tavaly októberben Nápolyban. Korábban már Egerben is megszólaltak rövid részletek a darabból, amelyet teljes egészében hétfőn hallhatott a közönség a Bazilikában.

Réz Lóránt orgonaművész, az Eszterházy Károly Főiskola zenetanára 2010-ben egy olaszországi tudóstól Vincenzo de Pasquale-tól kapott kutatási feladatot, hogy zenei értelemben fejtse meg a nápolyi Gesù Nuovo templom homlokzatának írásjeleit.

A jezsuiták temploma 1584 és 1601 között épült, homlokzatát szabályos rendben gyémántmetszésű bazalt piramisok borítják, melyek felületébe görög és arámi írásjeleket véstek.

Az orgonaművész az 500 éves titkos kódrendszerben gregorián dallamokat fedezett fel, melyeket egy egyénileg szerkesztett 10 tételes műben foglalt össze. A megfejtés alapja a betű karakterek hat hangmagasság szerinti elhelyezkedése, amihez a számmisztikát is felhasználta.

A homlokzaton 33 sorba rendezett szimbólumok egyszólamú gregorián dallamokat képeznek, amihez Réz Lóránt a feltételezése alapján kapcsolódó szöveg miatt, a Biblia 23. zsoltára hatodik versének latin szövegét társította. A spirituális tartalommal megtöltött zene Isten és az idő végtelenségét hangsúlyozza.

A kutatást tovább gondolva a szerző a szakrális geometriát, a zenét és az égitestek hangtani jelentést leíró és hangzatokat, skálákat feltételező antik görög csillagászatot, valamint a reneszánsz világképet összekapcsolva megalkotta a templom megfejtésének mondható „A Gesú Nuovo templom rejtélye – a Világegyetem harmóniája” című művét.

A zenemű másik vonatkozása, hogy rokonságban áll Dante Isteni színjátékának Paradicsom részével.

A tíz tételes műben a templom homlokzati dallamai és az égitestek elhelyezkedéséből, viszonyából alkotott harmóniák ötvöződnek, amit az előadáson kiegészítenek az Isteni színjáték részletei. A tételek között felhangzó Dante sorokat Nagy András színművész tolmácsolta a Bazilika különböző pontjain. A 23. zsoltárt Réz Lóránt állandó partnere, Kóródi Anikó operaénekes szólaltatta meg.

Forrás: Egriügyek

A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.

A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.

A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.

Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.

Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.

A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.

Forrás: Egriszín

A hét elején sajtótájékoztatón számoltak be a helyi és térségi TDM szervezetek elmúlt egy éves munkájáról.

A közel 58 millió Ft-ból megvalósult helyi TDM beruházásból több infrastrukturális és informatikai fejlesztés, hálózatépítés és képzés, valamint eszközbeszerzés valósult meg –fogalmazott Dancsok Ágnes TDM menedzser. Többek között megújult a Tourinform iroda, több információs pontot állítottak fel a városban, kiadványok, szóróanyagok készültek, tagjaink nyelvi képzéseken vehettek részt. A program során célunk volt, hogy összefogjuk a város turizmusban és vendéglátásban érdekelt szolgáltatóit, és egységes, jól felismerhető arculatot építsünk ki a városnak. Kaland és Játék címmel interaktív városnéző túrát vezettünk be, és a számos nagyrendezvény mellett idén két új is vonzza a turistákat, a Kaláka fesztivál és az Egri Csillag fesztivál.

A helyi TDM szervezet szorosan együttműködik a térségi TDM-mel, melyről Duska Orsolya turisztikai menedzser számolt be. Legfontosabb feladatunk volt, hogy minél több település csatlakozzon hozzánk. Az elmúlt időszakban hét érintő képernyős terminált helyeztünk ki, számos nemzetközi és hazai kiállításon népszerűsítettük térségünket a leendő látogatók számára. Célunk volt, hogy a térség erőségeire építsünk, mely a termálvíz és a bor. A térség a Csillagvidék nevet viseli, melynek népszerűsítésre 113 millió Ft-ot fordítunk- emelte ki a menedzser.

Forrás: Egriszín

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.

A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín

Az Eger MJV Önkormányzat sajtóközleménye:

Az egri városvezetés hétfőn, a sajtóból értesült arról, hogy az Eger Rally szervezőcsapatának vezetője a szezonnyitó futam elmaradásáról nyilatkozik. A várost senki nem kereste meg ez ügyben, sőt, néhány hete Habis László polgármester személyesen tárgyalt a versenyről az Magyar Nemzeti Autósport Szövetség vezetőivel, akik hosszú távra szóló együttműködési szándékukról biztosították, számos, a továbblépésről szóló tervet vázolva fel az eseménnyel kapcsolatban.
Eger tárt karokkal (és nem széttárt karokkal) várja az Eger Rally-t. Felkerestük az illetékeseket, az a célunk, hogy az igen népszerű, városunkba sok vendéget vonzó verseny ne maradjon el. Alá kell húznunk ugyanakkor, hogy a futam szervezése nem városi feladat.
- Leszögezem, hogy Eger számára nagyon fontos esemény a szezonnyitó Eger Rally, melyet minden évben nagy összeggel és logisztikai háttérrel segítünk – nyilatkozta Rázsi Botond alpolgármester. Kollégáim az elmúlt napokban is hosszas előkészítő tárgyalásokat folytattak a megnyitó ceremónia biztosításáról. A 2011-ben a szervezőknek juttatott támogatással Eger MJV Önkormányzata az Eger Rally főszponzora volt. A Közgyűlés a 2012-es költségvetés elfogadásával együtt döntött arról, hogy az idei rendezvényhez 1,8 millió Ft-tal járul hozzá.
A sportügyekért felelős városvezető kiemelte: az összeg rendelkezésre áll a büdzsében, továbbra is tervezünk, számolunk a rally Egerbe érkezésével. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy több fórumon a városvezetést éri bírálat a tegnapi hírek miatt, hiszen a futam szervezése nem városi feladat.

Eger üzenete az, hogy a város továbbra is TÁRT KAROKKAL VÁRJA AZ EGER RALLY-T!

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin