Keresés: „fotó” (178 találat)

Gazdára leltek a cipősdobozok

· Belföld

Egerben is meghirdette idén "Cipősdoboz" akcióját a Baptista Szeretetszolgála. A beérkezett ajándékdobozok átadására szerdán került sor a gyülekezet imaházában.

Közel 300 gyermeknek szereznek örömet az egriek a Baptista Szeretetszolgálat akciójában, melynek országos fővédnök Schmitt Pálné Makrai Katalin, a köztársasági elnök felesége.
Egerben sokan érdeklődtek, sokan ajándékoztak, főként magánszemélyek, de intézmények is csatlakoztak az immár hatodik éve fennálló programhoz, s a kezdeményezés sikerét Rázsi Botond alpolgármester is segítette. Ő mondott köszöntőt a szerdai ajándék átadó ünnepségen, ahol hangsúlyozta, hogy igazi egri akcióvá vált az országos ajándékgyűjtés. Érkeztek gyermekek az ajándékok átvételére a Családok Átmeneti Otthonából, egri óvodából és iskolából, s a gyermekjóléti szolgálat is segített azon gyermekek felkutatásában, akinek a boldog Karácsonyhoz valóban szüksége van az összefogással gyűjtött ajándékra.

Egerben a helyi Baptista Gyülekezet végezte a gyűjtést, az EVAT Zrt.-vel együttműködésben, a cipősdoboz-ajándékokat le lehetett adni a Dobó téri karácsonyi vásárban is.

Kovács Dániel lelkipásztor az ünnepségen arról beszélt: Isten gyermekként jött erre a világra, a Karácsony a megígért szabadító, Jézus Krisztus Földre érkezéséről szól. Azért jött Isten gyermekként, kicsiként, hogy megfoghatóvá, elérhetővé váljon. Ez a Jézus meghalt a bűneikért, harmadnapon feltámadt és ez a csoda személyessé válhat a gyermekek, de szüleik számára is, ha nyitott szívvel, hittel tesznek egy lépést.

Fotó: Nemes Róbert

Az én Szomolyám

· Kultúra · Szabadidő

Kövecses Zsolt és Daragó László fotóival ismerkedhetnek meg a látogatók a Bartakovics Művelődési ház Kísérleti fotógaléria sorozatában. A két szomolyai fotós 2003 óta készíti képeiket, a környezetükből merítettek témát, büszkék arra, hogy egy olyan településen élhetnek, ahol ennyi csodálni való található. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg.

Lovas világkupa - miniszterelnöki megbízott lett Horváth László

· Belföld · Kultúra · Sport · Szabadidő

Minden eddiginél nagyobb show-t ígérnek a szervezők a Papp László Sportarénában december 2. és 4. között sorra kerülő Lovas Világkupán, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg. A Nemzeti Lovas Stratégia elkészítéséért, valamint a végrehajtás koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett.

"Ez a rendezvény elsősorban a sportról szól, de olyan köntösbe öltöztetve, hogy minden ember, akár laikusok számára is szórakoztató legyen. Az ötödik alkalom nem azt jelenti, hogy rutinból dolgozunk, mert minden évben egyre jobb és színvonalasabb programot akarunk összehozni. Éppen ezért az idei eseményre megújul a hang- és fénytechnika is" - mondta Lázár Vilmos a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban tartott szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Lovas Világkupa és a Nemzeti Vágta része a nemzeti lovas ágazati stratégiának, amelynek irányítására Orbán Viktor kormányfő kedden miniszterelnöki megbízottnak kinevezte Horváth Lászlót.
"Ez a megbízás igen komoly felelősséggel jár. Az első lépés az lesz, hogy január 31-ig a kormány elé kell terjesztenem a már korábban elkészült és rendkívül magas szakmai színvonalú lovas stratégiát. Ennek főbb súlypontjai közé tartozik, hogy az oktatásban fokozatosan megjelenjen a magyar lovas kultúra, továbbá Magyarország elsődleges lovas turisztikai célponttá váljon, illetve a lovas ágazatban meglévő vagyonok egységes kormányzati kezelése megvalósuljon" - mondta Horváth László.

Lázár Vilmos bejelentette, hogy a magyar szövetség ezen célkitűzésekkel összhangban jelentkezett a 2018-as Lovas Világjátékok házigazdájának. Ez a négyévente sorra kerülő esemény valamennyi szakág világbajnokságát magában foglalja. "Ahhoz, hogy ennek realitása legyen, évről évre jobb és jobb eseményt kell rendeznünk, mert így lesz a lovassport népszerűbb az emberek körében, s akkor elérjük az öt évvel ezelőtti induláskor kitűzött célunkat, hogy a sportágat átpozícionáljuk az érdeklők fejében" - mondta Lázár Vilmos.

Mint minden korábbi alkalommal, az idei programban is valamennyi lovas szakág bemutatkozhat, és olyan világszámokat láthatnak a nézők, mint Kassai Lajos lovas íjász újabb Guinness-rekordkísérlete, vagy a világ egyik leghíresebb szabadidomító művésze, a francia Lorenzo bemutatója. Idén is középpontba kerül egy magyar lófajta: ezúttal a hidegvérű lesz a "főszereplő".

Az igazi verseny azonban a fogathajtók és díjugratók Világkupa-fordulója lesz. Előbbiben indul a hatszoros világbajnok Lázár Zoltán és a csapatban világbajnok Dobrovitz József mellett a holland Koos de Ronde, a címvédő svájci Ulrich Werner és a Budapesten kétszer győztes, egyúttal aktuális világbajnok, s magyar tulajdonban lévő fogatot hajtó ausztrál Boyd Exell. Eddig két Vk-forduló zajlott le: Hannoverben Dobrovitz ötödik lett, Stuttgartban Lázár negyedikként zárt, utóbbin De Ronde győzött. A két szabadkártyát ifjabb Dobrovitz József és Sejk József kapta meg.

Díjugratásban 21 országból érkeznek lovasok. Stróbl Dorottya főtitkár beszámolója szerint a magyar válogatott nagy része - így Kovács Henri, Kovács Kaarlo, Krucsó Balázs és Szász Sándor - különböző külföldi elfoglaltság miatt nem lehet jelen, ennél fogva elsősorban Horváth Balázstól, Tóth Lászlótól és Szuhai Gyulától várható jobb eredmény a hazai indulók közül.

A díjugratást és vezetést ötvöző Ride and Drive-ban indul Balogh Gábor korábbi világbajnok öttusázó, jelenlegi miniszterelnöki tanácsadó vagy éppen Gyenesei Leila szintén öttusázó világbajnok is. A fogathajtás során olyan hírességek ülnek bakra, mint Mészöly Géza futballedző, Kovács Katalin olimpiai és világbajnok kajakos, Fábry Sándor műsorvezető és humorista, Mága Zoltán hegedűművész, továbbá Faragó András és Rékasi Károly színművészek.

A rendezvény első napján, jövő pénteken 14 ezer gyermek ingyen tekintheti meg a programot a III. Gyermek Lovasnap keretében, illetve a szervezők szombatra és vasárnapra 500-500 jegyet adtak át a Nagycsaládosok Országos Egyesületének.

(MTI)

(MTI fotó: Illyés Tibor)

Eger & Baroque

· Kultúra · Szabadidő

Bemutatták Eger első barokk cd-jét. Az eseményre Eger egyik legszebb barokk épületében, a Líceumban került sor. Az Egerről szóló barokk stílusú hanganyag ötlete Szádeczky Kornéliától származik, aki eddig útikönyvek kiadásával foglalkozott. A kiadvány, amely zenét és fotókat együttesen tartalmaz, a soron következő könyv helyett jött létre.

- Azt szerettük volna, hogy a város ne maradjon értékek nélkül.  Az ide érkező vendégek szívesen visznek magukkal valamit Egerből, így született meg az elképzelés az albumról. A zenében nincsenek korlátok, mindenki érti, bárhonnan is érkezzen a hallgató- mondta Szádeczky Kornélia.

A 17 zeneművet tartalmazó album összeállítására Réz Lóránt orgonaművészt kérték fel, aki elmondta: a zenéket Eger mediterrán hangulata ihlette. A nyitódal is egy pezsgő, nyüzsgő szám, ami Eger lendületét idézi fel a hallgatókban- mondta.

A bemutatón részt vett Sós István alpolgármester is, aki elismerését fejezte ki a város nevében. Elmondta, hogy örömükre szolgált egy ilyen jó célt támogatni, hiszen a zenei anyag a város hírnevét öregbíti, Egert népszerűsíti.

Az albumot a Tourinform irodában lehet megvásárolni, később könyvesboltokban, illetve ajándékboltokban is elérhető lesz az érdeklődők számára.

Már minden a helyén van a Kepes központban

· Kultúra

A közel hatszáz millió Ft-os Európai Uniós beruházás a végéhez közeledik, és hamarosan elkészül a Kepes György Vizuális Központ az egykori Ifjúsági ház helyén.

Kívülről már teljesen elkészült a XVIII. századi épület, csak a főbejárat elkészítése van még hátra. Belülről minden a helyén van, csak a kozmetikázás hiányzik, a festés, burkolás, világítótestek felhelyezése, a közüzemi szolgáltatók bekötése. Az eredeti terveknek megfelelően ez év december végére elkészül az épület, és 2012. március 1-jén megnyithatja kapuit a látogatók előtt.

Mi nem kitaszítjuk innen a fiatalokat, hanem bevonzzuk őket- emelte ki Kaczári István az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásáért kuratóriumi elnöke a mai épületbejáráson. Főleg a helyi lakosságot és ifjúságost szeretnénk ide behozni, de reméljük, hogy nemzetközi szinten is ismertté válik a központ. A patinás épület nem csak kiállításoknak fog helyet adni, hanem kórusművek, koncertek helyszínéül is szolgálhat majd.

A korábbi aula rész egy fogadótérként fog szolgálni, melyből később egy múzeumi kávézó kiépítését is tervezik. A második emeletre két híd került, mely üvegkorláttal lesz védve, és volt színházterem is bővült egy galériás résszel. Az irodák, kisebb helységek megszűntek, az egész épület körbejárható, akadálymentesített és egy lifttel is kibővült. Felújították a vizesblokkokat, kicserélték az ablakokat, új lépcsősort építettek, kőlapot és bükkfa padlót kapott az egész épület, melyet a Műemlékvédelmi Hivatal folyamatosan ellenőrzött.
A Kepes életének kutatásával foglalkozó alapítvány biztosította a pályázathoz szükséges önerőt,mely a teljes összeg 15 százalékát tette ki,  hogy méltó helyre kerülhessenek a saját és a város tulajdonát képező műalkotások. Lesznek állandó és időszaki kiállítások, a tervezett március 1-jei megnyitóra több, mint 1000 művet fognak bemutatni, melyek Kepes György munkásságát és az ő tanítványainak műveit, fotóit, festményeit, és fényművészeti alkotásai fogja tartalmazni. A harmadik szintet a fényművészetnek fogják fenntartani.

Forrás: Egriszín

„A csákánykői gulág”- kiállítás ajánló

· Kultúra · Szabadidő

Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.

A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar "Gulag”-ként emlegetették. A szovjet táborok mintájára 1500 fogvatartottat deportáltak Recskre, akiket folyamatosan dolgoztattak a kőbányában, embertelen körülmények között tartották ott őket. A rabokat megkínozták, éheztették, állati kegyetlenséggel fenyítették azokat. Erről a megrendítő esetről szól a kiállítás, melyet az érdeklődők a Széchenyi út 40. szám alatt található Polgári Szalonban tekinthetnek meg.

Summa summarum – kiállítás Kopcsik Lajos műveiből

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Kopcsik Lajos Guinnes-rekorder, Oscar-díjas mestercukrász műveiből nyílik kiállítás október 16-án 17 órakor a Hotel Eger és Parkban. A korábban Nyíregyházán már bemutatott vándorkiállítás anyagát a Panton Art Baráti Kör jóvoltából tekinthetik meg az egriek.

Kopcsik Lajos ebben az évben ünnepelte 70. születésnapját, valamint 55 éve alkot, a Panton Art Baráti Kör tagjai ezért döntöttek úgy, hogy mindenképpen szerveznek egy kiállítást a mestercukrász műveiből.

Október 16-tól 33 cukorból készült művet tekinthetnek meg az érdeklődők, többek közt híres festők képeiről készült reprodukciókat, portrékat, valamint hat nagyméretű fotót is azon művekről, melyek a Marcipániában láthatóak, de méretüknél fogva nem lehet őket kiállítani.

A mestercukrász alkotásai december 1-ig láthatóak a Hotel Eger és Parkban.

Forrás: Egriszín

Elhunyt dr. Székely Ferenc

· Belföld · Kultúra · Sport

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A magyar fotográfia napja

· Kultúra · Szabadidő

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.