Keresés: „intézet” (145 találat)

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

Nyílt Nap megrendezésével kapcsolódik a Markhot Ferenc kórház a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozathoz. Az eseményen kórháztörténeti kiállítással, intézménylátogatással, kerekasztal beszélgetéssel és szűrővizsgálatokkal várják az érdeklődőket szeptember 17-én.

A lakossággal való közvetlenebb kapcsolattartást szolgálja a Nyílt Nap szeptember 17-én az egri Markhot Ferenc kórházban, amit a rendelőintézet első emeletén 10-től 15 óráig rendeznek meg, tájékoztatta a sajtót dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségmegőrzés jelentőségére, a betegségek megelőzésének rendkívüli fontosságára. Mindezt három pillérre helyezve, lehetőség nyílik a kórház betegellátó egységeinek, gyógyító, diagnosztikai helyeinek csoportos megtekintésére, emellett szűrővizsgálatokra és kerekasztal beszélgetésre várják az érdeklődőket.
Mindez a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozat részeként lesz jelen a város életében, számolt be Kopkáné Plachy Judit, az Egri Civil kerekasztal képviseletében.
A délelőtt 10-kor kezdődő Nyílt Napon dr. Nagyné Lutter Katalin mutatja be az érdekességnek számító, korabeli gyógyító eszközökből összeállított kiállítást. A rendelőintézetben szervezett formában látogatható a központi műtő, a gyógyfürdő, az intézeti gyógyszertár, az izotóp diagnosztika, a szülőszoba, a kőzúzó, a CT-MR.
A kórház az ÁNTSZ-szel és a Vérellátó szolgálattal közösen szervezi meg ezen a napon szűrőprogramját, melyben vérnyomás mérés, testzsír mérés, testtömeg index mérés, szén-monoxid mérés, mell önvizsgálat tanítás, koleszterin mérés, vérzsír mérés, vércukor mérés, csontritkulás mérés, melanóma szűrés, nikotinfüggőség vizsgálat, látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, depressziós teszt található. A prosztata szűréssel az Európai Prosztata Naphoz kapcsolódik kórház, ami kapcsán konzultációs lehetőséget is biztosítanak.
A tájékoztatón felmerült, hogy a szűrővizsgálatokra nagy az érdeklődés, és a kórházigazgató ígérete szerint meg fogják ismételni a lakosság minden korosztályát érintő vizsgálatokat.

Forrás: Egriszín

Hét helyszínen, több mint 30 előadó várja a közönséget szeptember 12-én a Magyar Dal Napján. Eger ebben az évben a Magyar Dal Fővárosaként csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, melynek részleteiről a szervezők számoltak be ma délelőtt, a Forrás Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

2008-ban rendezték meg először a Magyar Dal Napját a Szigeten. Presser Gábor ötletéből mára országos fesztivál kerekedett, melynek tiszteletbeli fővárosa idén Eger. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ több intézmény mozgósításával, rendkívüli kínálattal készül az ünnepre. A város hét pontján szólnak a magyar dalok, amelyek között mindenki találhat ízlésének, zenei világának leginkább megfelelőt.
A kulturális értékeket felvonultató, és párhuzamosan gasztronómiai élményt kínáló esemény utat nyithat az intézmények közötti, további hatékony munkához, hangsúlyozta tájékoztatón Ponyi László az EKMK igazgatója, aki kiemelte, hogy a rendezvényen többféle zenei világ, műfaj jelenik meg és a produkciók minden korosztályt meg tudnak szólítani.

Szabó Attila a Csík zenekar tagja elmondta, hogy az eredeti elképzelés a Csík zenekar és Presser Gábor együttműködése kapcsán fogalmazódott meg, s így Eger mint helyszín rögtön felmerült.
A program hátterét több hónapos szervezőmunkával az Egri Kulturális és Művészeti Központ teremtette meg, a pénzügyi feltételeket pedig az FHB biztosítja. A pénzintézet Egerben is fontosnak tartja a magyar dalkincs támogatását.

A nem mindennapi zenei esemény fő helyszíne a Bikavér Színpad a Dobó téren, ahol a hivatalos megnyitón Presser Gábor lép közönség elő a Csík zenekar társaságában. Őket Pál Pista bácsi műsora, Ferenczi György és a Rackajam, a Gajdos Zenekar, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó, a Csík Zenekar és az este fénypontjaként a Kiscsillag.
A Kis-Dobó tér színpadán a Magyar Dal Napján délelőtt várja a klasszikus zene kedvelőit. A Cantus Agriensis hangszeres kísérettel magyar bordalokat, reneszánsz és középkori énekeket ad elő reneszánsz öltözetben, majd a Zenélő Iskolák nevű gyermekkórus fakad dalra.
A Minorita templomban egy hagyományos magyar misét tartanak, amelyen Seiben Mátyás Missa Brevis című művének hangjai csendülnek fel.
A Rádió Eger 16 éve ad ritmust a városnak, és veszi fel Eger tempóját. Nemcsak a zenében, hanem a fontos közhasznú információkban is. Így tesz a Magyar Dal Napján is, amikor műfajokon átívelő programmal készülnek,

Vasárnap a Dal főutcájává alakul a széchenyi utca. A fellépők sorát délelőtt 10 órakor a helyi fiatalokból alakult Ethnofil zenekar indítja, majd Huzella Péter és barátai, Agria Voices következnek. Délután a Popdaráló című műsor egyik vokálosával Büdi Szilárddal karaokézhatunk, majd a Rejtező zenekar, Hetedhét zenekar, Cabaret Band, Team Rock Band, a Shapat Terror és a Buszkasi következik. Az estét a NemJuci zárja.
Az egyik helyszín a már másfél évtizedes múltra visszatekintő Egal klub, aminek léte a magyar dal körül forog, jelentette ki Juhász Mihály, a klub vezetője. A helyszínen vasárnap 0 órakor kezdődnek az unplugged koncertek a Plusz Jel, a Superego és a Feeling Sheep közreműködésével. A klub programjában ez alkalomból szerepel a Magyar zenék háza is.

Különleges helyszínnek ígérkezik a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye, ahol „Presser Gábor és egri kortársai” címmel nyílik kiállítás, melynek anyagát az egri városi könyvtár olvasói, a zenei könyvtár tagjai, valamint a város közművelődési intézményei segítségével a zenei könyvtár állította össze. Régi hanglemezek, kották, fotók, vendégkönyvek, archív anyagok szerepelnek a válogatásban. A zenei programban közreműködik a Magyar Dal Napjára alakult egri formáció két fiatal duettje, Kabai Rozi és Jacsó Erik.. Repertoárjukon LGT, Quimby, Cseh Tamás dalok.  Őket egy szintén erre a napra létrejött alakulat a Hársfai-Fazekas-Hubay Trió Magyar musicalt és operett előadásaik követi, majd az Extázis zenekar: Unplugged koncertje zárja a könyvtári programokat. A Könyvtár Dobó téri sátrában a Magyar Dal Napja totó helyes megfejtői egy éves tagságot vehetnek át.

A szervezők a kisgyerekes családokra is gondoltak, egész nap játszóházak, gyermek műsorok, kézműves foglalkozások várják a kicsiket az Agria Parkban, ahol gyermekdalokat énekel a Dongó Együttes, majd a Kaláka és Farkasházi Réka lép fel.

A város egész nap a magyar dalt ünnepli, a zene mellett finom étkekkel és kiváló egri borokkal. A finom falatokat reggeltől estig az Excalibur Középkori Lovag étterem garantálja, a finom borokat pedig Gál Lajos és az Egri Bormíves Céh Egyesület borászai.
az eseményhez kapcsolódik a Magyar Dal Bora, amelyet kizárólag ezen a napon és csakis Egerben lehet megvásárolni a Dobó téri EKMK sátorban.
A „Magyar Bor Dalát” is ezen a napon hallhatja először a közönség. A közönséget a Zenevonat szállítja  a színpadok között.

Forrás: Egriszín

A harmadik évfolyam kezdi meg tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola „Élelmiszer-ellenőrzés és Fogyasztóvédelem” szakirányú továbbképzési szakán.

Az Egerfood Regionális Tudásközpontja és az Észak-magyarországi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szervezésében zajló képzés a felsőoktatási palettát hivatott színesíteni. Erről dr. Kiss Attila, az Élelmiszer-tudományi Intézet igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta: a továbbképzés mellett felsőfokú szakképzést és mesterképzést is terveznek. A képzést nyitottabbá szeretnék tenni, hogy azok ne csak diplomásoknak legyenek elérhetők.

A főiskola és a fogyasztóvédelmi hatóság közös sajtótájékoztatóján dr. Bernáth Luca, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatás jelentőségét hangsúlyozta.
Dr. Murányi Zoltán, a Kémia Tanszék vezetője pedig arról beszélt, hogy a főiskola alkalmas a tervezett programok megvalósítására. Hozzátette: nagy munkát végeztek, hiszen az országban egyedülálló, amit vállaltak.

Forrás: Heol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Képzőművészeti nívódíjat Kishonthy Jenő festőművész, zenei nívódíjat Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, fotóművészeti nívódíjat Majoros Tamás fényképész vehetett át, a Szent István Rádió szerkesztősége pedig sajtó- és publicisztikai nívódíjat kapott. A közgyűlés az Eger Város Egészségügyéért kitüntetést adományozta dr. Kakuk Judit főorvosnak, valamint dr. Kalló János , dr. Kollár Lajos és dr. Somogyi István háziorvosoknak. „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben részesült Utasi Lászlóné, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetője.

Forrás: Heol

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol

Két évtizedes múltra tekint vissza a minden nyáron megrendezett „Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye”, melynek nyitókiállításán a helyi polgármester köszöntötte az idei tábor résztvevőit tegnap este. Az egy héten át működő alkotóműhelyben, kihasználva a vidék és a természet különleges adottságait, az ország különböző pontjairól érkezett rajztanárok között öt egri művész is tevékenykedik.

Elmélyültség és szakralitás árad a művekből, és mindez benne van a helyi atmoszférában is, hangsúlyozta Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében. A közös élmények misztériumának kisugárzását közvetíti a közös tárlat, ami emberléptékű viszonyt jelent a világgal, egyfajta áthatást a racionalitás és a misztikum között.
A siroki könyvtár ad otthont a község önkormányzata által 20 éve megrendezett Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye idei nyitókiállításának, amelyen jórészt a tavalyi műhelymunka legsikeresebb darabjai láthatók.
Az idei táborban 15 alkotó vesz részt, az ország különböző pontjairól.
A művészek közül Borics József, aki egyben a találkozó szervezője is, Sirok községet képviseli. Balog Kálmán Hatvanból, Fodor Lászlóné Hevesről, Kapa Melinda Tátról, Cserni Péterné Esztergomból, Gál Éva, Kállai Margit, Dr. Szőkéné Mata Magdolna, Kántorné Bódi Ilona és Tóth László Egerből, Környeiné Gere Zsuzsa, Dr. Környei Zsuzsanna, Pálffy Katalin, Váradi Iván Attila és Vicsek Tamás Budapestről érkezett.
A tábornak nemcsak múltja, hanem jövője is van, jelentette ki Lakatos István polgármester köszöntőjében, hozzátéve hogy az országban jelenleg több hasonló közösség is működik, de egynek sincs olyan múltja, mint a sirokinak.
Ahogyan a polgármester elmondta, a tábor története 1990-ben kezdődött. Azzal a céllal indult, hogy a Sirokban élő művészek alkotási, bemutatkozási lehetőséget kapjanak, a máshol élőket pedig idecsábítsák a helyi lehetőségek, perspektívák, adottságok vonzerejével. Az ügynek már a kezdetekkor sikerült támogatókat találni, így a Heves Megyei Művelődési Központ, a Pedagógiai Intézet már két évtizede segíti a műhely munkáját.
Eredetileg szűkebb baráti közösségből alakult ki a rendszeresen részt vevő csapat, egymást ajánlották az alkotók.
A település életében fontos a művészet, köszönhetően a 20. században élt és alkotott Borics Pálnak akit a „Kő gyermekének” is neveznek, és aki a helyi kőfaragók nevében a település hírnevét szerte az országban terjesztette. Az ő munkái láthatók a könyvtárban, ahol az alkotóműhely művészei is kiállították műveiket.
A művészek az itt található tájat, az itt élő embereket formálják meg munkáikban, a hely szelleme rányomja bélyegét az alkotásokra.
A nemrég díszpolgárrá avatott Borics József tanár úr a kezdetek óta fáradhatatlan mozgatórugója az alkotóműhelynek, maga is nagyszerű alkotások szerény létrehozója, aki nem feltétlen keresi a nyilvánosságot. A tábor kapcsán elmondta, hogy mindig az előző évek tapasztalataiból kiindulva szervezik meg a találkozót. A település életében fontos helyet foglal el a műhely, érdekes színfoltja a nyárnak, a helyieket érdekli, számítanak rá. A művész azt is kiemelte, hogy a környezet, a táj inspirálólag hat a résztvevőkre, rengeteg témát kínál a hely.

Forrás: Egriszín

A bővülő kereslet következtében növeli termelését a régióban lényeges gazdasági tényezőnek számító ZF Hungária Egerben. A válságot jelentős veszteséggel túlélt, sebességváltókat gyártó vállalat termelése, a tervek szerint 40 %-kal nőhet a következő két évben, ami jelentős létszámbővítéssel is jár. Az optimizmusra okot adó mutatók mellett, a közeljövőben a beszállítók helyzete adhat okot aggodalomra hangzott el a ma reggeli tájékoztatón.

Több mint drámai volt a helyzet 2009-ben, hiszen az előző évi forgalom több mint ötven százalékát elvesztették, jelentette ki Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója a vállalat aktuális gazdasági helyzetéről és a középtávú tervekről tartott beszámolójában. A ZF Hungáriát minden területen érintette a gazdasági válság, és az 50 %-os forgalomcsökkenés következtében jó néhány embertől meg kellett válni. Rövidített munkaidőt vezettek be, de a dolgozók kieső fizetésének felét támogatta a cég, ezzel is segítve a válságos helyzet túlélését.

A növekedés két komponensét a meglévő termékek piaci helyzetének stabilizálásában, a válság kifuttatásában, valamint új termékek bevezetésében fogalmazta meg a vezető. A középtávú kilátások javulását számokkal is érzékeltette Diller úr. Az egri üzem 2008-ban 95 ezer sebességváltót állított elő, ami a kereslet visszaesése miatt 2009-ben 45 ezerre csökkent, viszont az idei évben már 80 ezerrel számolnak, és 2011-re a válság előtti termelést meghaladó számok várhatók. 2011-ben 119 ezer sebességváltó előállítása a terv, 2012-ben pedig az elképzelések szerint a termelés 40 %-kal meghaladja a 2008. évit.
A forgalomban is hasonló tendencia várható, a 2008-as 50 %-os visszaesésé után a ZF vezetése azzal számol, hogy ez a mutató az idei évben gyenge konjunktúra ellenére, újra eléri a korábbit, sőt 2011-ben meghaladja azt.

A 2010-ben 1167 munkatárssal működő, a városban legnagyobb munkaadóként jelen lévő vállalatnál komoly tényező a 2009-ben drasztikus csökkenést megélt létszám kérdése. Az idei évben 50 fővel, 2011-ig 100 fővel kívánja növelni a dolgozók létszámát a vállalat.
A dolgozók összetétele is fontos mutató, a ZF nagy hangsúlyt helyez a képzettségre, amihez több pilléren álló, saját képzési rendszer kialakításával biztosítja az utánpótlást. A 36 % szakmunkás, 34 % középfokú végzettségű és 28 % diplomás összetételű vállalat jó alapokon áll.
A vállalat vezetője kitért arra is, hogy válság ellenére a ZF által működtetett szakképzési rendszerben a 16 végzettből tíz tanulót vettek fel az alkalmazottak sorába.
A Bornemissza Gergely Szakképző Intézettel való jó együtt működés révén a vállalat ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. A gyárban létrehozott oktatási részlegben a legmodernebb CNC vezérlők programozását sajátíthatják el a fiatalok, a gyártó üzemben pedig szakmai gyakorlaton ismerkednek meg a konkrét feladatokkal.
A mérnökutánpótlás biztosítására a Miskolci Egyetemmel működik együtt a cég, ahonnan a technológiai, minőségügyi, logisztikai és konstrukciós szakterületekre helyeznek el fiatalokat.

A válságból való kijutás egyik tétje a beszállítókkal való kapcsolat, hiszen a ZF Hungária által gyártott sebességváltókban több mint 50 % a vásárolt alkatrész. Mindkét felet komoly károk érték a válságban, és aggodalomra adhat okot a további több ezer embernek munkát adó beszállítók helyzete, akik mellé Diller szerint a bankoknak és az államnak kellene állni. A beszállítók nem tudják maguk megoldani a problémát, közösen kell finanszírozni a fellendülést.
A ZF meg tudta tartani financiális egyensúlyát, de okkal félhet, hogy a beszállítók talpon tudnak-e maradni. Intelligensen kell kezelni a jelenleg biztatónak tűnő kiindulási helyzetet, jelentette ki a ZF Hungária vezetője.
A fejlesztési egységként is funkcionáló ZF tervei között szerepel egy nagyszabású projekt Kínában, új termékeket gyártó sebességváltó szerelősor és beszállítói támogatócsoport fejlesztéssel.

Forrás: egriszín