Keresés: „képzés” (175 találat)

Az Eszterházy Károly Főiskola szervezésében a Hotel Egerben találkoztak Heves és  a környező megyékben oktatással és továbbtanulással foglalkozó intézmények szakemberei.  A Regionális Munkaerőpiaci Workshop  lehetőséget nyújt az EKF -en végezhető szakok, az ott folyó színvonalas munka bemutatására, valamint a 2011-ben  módosításra kerülő felvételi eljárások ismertetésére. A több évre visszanyúló programmal szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásban a munkaerő piacon versenyképes diplomák megszerzésével ösztönözzék a középiskolások  továbbtanulását. A bővülő szakirányok miatt partneriskola hálózatot hoznak létre, a mentorok folyamatos képzésével magas szakmai színvonalat kívánnak elérni, így a tanárjelöltek gyakorlati képzésben  fontos szerepet kapnak az iskolák. Fontosnak tartják, hogy olyan képzést nyújtson a főiskola, hogy az itt diplámát szerzett diákok, megállják az életben és a munkájukban a helyüket,és a pedagógusi pálya újra elfoglalhassa a társadalomban megbecsült és fontos szerepét. December 7-én és 2011. január 18-án a EKF nyílt napot rendez, az EKF a sportcsarnokban ahol nem a szakemberek, hanem a  főiskola iránt érdeklődők ismerkedhetnek meg a felsőoktatási intézmény képzési kínálatával.

A magyar közoktatás napját a Pedagógusok Szakszervezete hívta életre 1991-ben november 22-én. A szervezet a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatását, valós társadalmi megítélésének elősegítését tűzte ki célul kezdeményezésével.

A Pedagógusok Szakszervezete az eseménnyel az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva igyekszik felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére.
Az alkalomhoz kapcsolódó rendezvényeken az oktatási ágazatot érintő kérdésekkel foglalkoznak a szakemberek. A témák között szinte minden évben szerepel az iskolai agresszió problémája, a szakképzés helyzete, a kistérségi társulások működése.
A magyar közoktatás napján Tatai-Tóth András, országgyűlési képviselő, az MSZP frakció nevében köszöntötte a Pedagógusok Szakszervezetét, méltatva a szervezet tevékenységét. Megerősítette, hogy a szocialisták képviselőcsoportja nem hagyja magára az iskolákat sem az intézmények belső életébe esetenként durván beavatkozó fenntartókkal, sem az iskola belső rendjét erőszakosan megzavarókkal szemben.
„Köszönet illeti a Pedagógusok Szakszervezetét azért, mert felelős fellépésével azt szorgalmazta,, hogy a  gyermekeinket nevelő és oktató intézmények jobb feltételek között tudjanak dolgozni 2010-ben.
A Magyar Közoktatás Napján az MSZP parlamenti képviselői nevében megköszönöm a gyermekintézményekben, óvodáinkban, iskoláinkban dolgozó pedagógusok és az ő munkájuk feltételeit megteremtő alkalmazottak áldozatos munkáját, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy minden megszületett gyermek egészséges, munkavállalásra képes felnőttként hagyja el intézményeinket.”

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

Félidejéhez érkezett az egri Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola és a felső-ausztriai HTBLA Perg középiskolája által indított projekt, melynek során tavasszal 10 napot töltöttek el a Wigner Jenő Középiskola tanulói a közel 600 km-re fekvő Pergben.

A Tempus Közalapítvány által koordinált COMENIUS Iskolai együttműködések pályázat keretében létrejött, „pErGER – A Guidebook for Interschoolers” nevű projekt során a 26 magyar és az 50 osztrák diák vállalta, hogy az őszi magyarországi és a tavaszi ausztriai látogatások, illetve az évközi interaktív foglalkozások során létrehoznak egy internetes honlapot. A projekt különlegességét a mindkét fél által használt „idegen nyelv” adta, hiszen a munka nyelve mindvégig az angol volt.

Konkrét elemként elkészültek a mindennapi életről szóló kisfilmek, továbbá egy háromnyelvű hangos szótárral és a kulturális, illetve a különböző képzési rendszerek megismerését is lehetővé tevő adatokkal, fényképekkel vált teljessé a projekt-munka. Az alkotás folyamatáról és a cserelátogatások élményeiről blogot is vezettek a diákok. Emellett a pályázat során tervezett kulturális és sportesemények is megvalósultak, melyek remekül kiegészítették a projektben résztvevők munkáját, illetve csapat- és közösségépítő jellegéből fakadóan növelték a pályázat hozzáadott pedagógiai értékét.

Az osztrák tanulók ősszel ismét eltöltöttek egy aktív munkával teli hetet a megyeszékhelyi iskola vendégeként. Október 15-én pedig hat heves megyei általános iskola 45 tanulója vett részt a honlap tesztelésében és értékelésében. A munka a 2010/2011-es tanévben is folytatódik, melynek során az aktualitásokkal és új anyagokkal bővítik a létrejött honlapot. (http://perger.htl-perg.ac.at/)

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A Hallgatói Centrum komplex szolgáltatásokkal, megújult környezetben várja a hallgatókat a ma délelőtt átadott Almagyardombi központi szervezeti egységében. A Télköszöntő Jamboree eseményén forralt borral és pogácsával köszöntötték az új létesítményt.

Dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesztési rektorhelyettes és Országh Ákos, szakmai vezető vágta át szalagot a megújult épületrész átadásán.
A TÁMOP „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázatából megvalósuló Almagyardombi központi szervezeti egység fejlesztése során a Hallgatói Centrum irodái költöznek a Leányka útra.

A programot Kalóné Szűcs Erzsébet, projektmenedzser, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója mutatta be a ma délelőtti átadón. Az Eszterházy Károly Főiskolán ebben a félévben 8109 fő tanul. Vannak olyan szakok, amelyeken egy féléves összefüggő gyakorlatot kell tenni a hallgatóknak. Ennek megvalósításához, kiszolgálásához több helyen a szervezeti egységek átalakítására volt szükség. A most átadott kollégiumi épületrész több száz itt élő fiatal számára nyújt szolgáltatásokat. A Hallgatói Centrum itt található közösségi terében, irodáiban karriertanácsadást, mentálhigiénés szolgáltatásokat, és kollégiumi ügyekkel kapcsolatos segítséget is igénybe vehetnek a hallgatók.
A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a fejlesztés kapcsán méltó helyet kapott a Hallgatói Centrum összetett feladatai elvégzésére.

A szervezeti egység átadása a Télköszöntő Jamboree vidám rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye, jelentette ki Országh Ákos, szakmai vezető, a Hallgatói Centrum igazgatója. A fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a kollégium földszintjét a program keretében akadálymentesítették. Két tanulószobát multifunkcionális teremmé alakítottak és audiovizuális eszközökkel szerelték fel ezeket. Kollégiumi kiszolgáló helyiségeket, szociális helyiségeket újítottak fel és alakítottak át irodákká, multifunkcionális csoportszobát és ügyfélfogadó teret hoztak létre. Az épületrészben helyet kapott a Tanulmányi tanácsadó és kollégiumi iroda, a Karrier és gyakorlati hely koordinációs iroda, a Projekt- és tréningszoba, az Alumni és DPR iroda.

Forrás: egriszín

A Tudomány Ünnepének főiskolai rendezvényeiről, a TKTK-n működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról és a nyelvtanulás új lehetőségeiről  szólt az Eszterházy Károly Főiskola Havi Hírek sajtótájékoztatója.

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról dr. Forgó Sándor, tanszékvezető főiskolai tanár beszélt. Az epednet.ektf.hu weboldalon közzétették a kutatóközpont új kommunikációs és információs anyagait, valamint a minőségirányítási megoldásokat. Céljuk, hogy az interregionális honlap a korszerű tanárképzésről szóló tudásmegosztó disszeminációs felület legyen. Dr. Forgó Sándor elmondta, hogy regisztráció után bárki hozzáférhet a nyilvános anyagokhoz.

A nyelvtanulás új lehetőségeiről az Eszterházy Károly Főiskolán Grebely Gergely, a Hallgatói Önkormányzat Elnöke tájékoztatott. Jelenleg közel 50 hallgató vesz részt a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon szeptembertől működő kísérleti jellegű nyelvi kurzusokon. A tanfolyam összesen 160 órából áll, heti 8 óra felosztásban. A cél a diploma minőségének javítása és a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját is átvállalja a hallgatóktól a HÖK és az EKF 50-50%-os költségmegosztásban. Grebely Gergely elmondta, hogy a kísérleti kurzusok után a főiskola rendjében megszilárduló szoros együttműködést terveznek a további tanfolyamokkal, melyet széles körben szándékoznak kiterjeszteni.

Forrás: Egriszín

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín