Keresés: „mentés” (164 találat)

Két személyt szállítottak a mentők kórházba abból a balesetből, amely szombat délelőtt történt Eger és Kerecsend között a 25-ös úton.

Az Eger felé haladó Honda vezetője valószínűleg megcsúszott és elvesztette uralmát a kocsi felett, így az út menti árokba csapódott. Szerencsére a manőverek során más járművel nem ütközött, bár a kocsi megpördült.

Úgy tudjuk, az utóbbi időben gyakoriak ezen a szakaszon a balesetek, mert könnyen csúszóssá válik az aszfalt, gyakori a szennyeződés, az út íve pedig nem tűnik veszélyesnek.

Információink szerint a kocsi utasai könnyű sérüléssel megúszták a balesetet.

A mentés idejére a 25-ös utat teljes szélességében lezárták.

Frissítés: A rendőrség közlése szerint 1 fő súlyosan sérült, a másik személy nem igényelt orvosi ellátást. 13 óra után a korlátozást feloldották.

2012. évben Heves megyében összesen 2775 eseményhez vonultak a tűzoltók (1808 tűzeset, 589

A nagy számban jelentkező tűzesetek a tavasszal jellemző, a száraz gazban és avarban keletkezett tüzek kiemelkedően nagy számára vezethető vissza. Annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, majd megforduljon, minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szabadtéri tüzekkel összefüggő megelőző, tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységre. A katasztrófavédelem mellett a 2013. január 30-án megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kiemelt hangsúlyt fordít a probléma kezelésére.

Azt, hogy a prevenció, azon belül is a hatósági tevékenység milyen eredményes tud lenni, bizonyítja a tény, hogy azon a két területen, amelyen komoly munkát végzett a katasztrófavédelem, látható eredményeket sikerült elérni. Jelentősen mérséklődött a viharokkal, esőzésekkel összefüggő beavatkozások száma. A száraz időjárás mellett arra is visszavezethető, hogy tavaly igazgatóságunk ellenőrizte a belterületi vízelvezetők, árkok állapotát, számba vette, hol vannak veszélyes fák vagy fasorok. Jelentősen sikerült csökkenteni a téves és a szándékosan megtévesztő jelzések számát is. Ez nagyban köszönhető a megyei műveletirányításban szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Az automatikus tűzátjelzők hatósági ellenőrzései is javították a mutatókat. Komoly visszatartó ereje van azoknak a tavaly életbe lépett jogszabályi módosításoknak is, amelyek lehetővé teszik, hogy a téves jelzést kezdeményező személyt a költségek megtérítésére kötelezze a hatóság, a szándékosan megtévesztő jelzést adóval szemben pedig szabálysértési eljárást indítson.

Összességében elmondható, hogy a műveletirányítási központunk hatékonyan végzi munkáját, a tavaly bevezetett PAJZS riasztási rendszer pedig nagyon komoly támogatást jelent a döntés-előkészítésben, az erők és eszközök koordinálásában, mindez szinte valamennyi statisztikai mutatónál csökkenéshez vezetett.

Egerbakta és Bükkszék között az oldalára borult egy kukásautó szerdán reggel - tájékoztatott a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyelete.

- Az egri tűzoltók két járművel vonultak a helyszínre, kiérkezve megállapították, hogy a jármű a bal oldalára borult és füstöl. A lánglovagok megkezdték a mentést, a  kukásautót visszaállították az útra - mondta el Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.-

Ugyanezen a szakaszon nem sokkal később kb. 200 méterre az előbbi balesettől két személyautó is összeütközött.

A balesetekben személyi sérülés nem történt.

A rendőrség a műszaki mentés idejére útzárat rendelt el. Az elsődleges megállapítások szerint nem az útviszonyoknak megfelelően választották meg a gépkocsik sebességét.

A Közútkezelő a balesetek után sózta le az érintett szakaszt, ahol még gyalog is alig lehetett közlekedni.

Vasárnap este autómentők és sérült gépkocsik álltak sorban a 21. sz. főúton, Hatvan környékén. A néhol 20 cm mélységű kátyúk nem kímélték sem a futóművet, sem a gumikat. Ott jártunkkor épp a 6. kocsit szállították el. Az anyagi kár jelentős: egy-egy kocsi esetén 20-30 ezertől akár a  több százezer forintig. Az erre járók szerint minősíthetetlen az út állapota, addig nem csinálják meg, míg valami nagyobb tragédia nem történik.

Néhány helyen ideiglenesen betömködték az lyukakat, de ez nem sokat ér. A közlekedést az is nehezítette, hogy az eső miatt nem lehetett látni a kátyúk valódi mélységét és még tábla sem figyelmeztetett a veszélyre.

A mentés idején a rendőrség biztosította az utat.

A károsultak azt mondják: hallottak ugyan arról hogy kártérítést is kérhetnek, de sok esélyét nem látják.

Újra áramszünettel szembesülhettek a síelők: most a kékestetői sícentrumot érte el a hiba. Közel másfél órán keresztül nem volt világítás, nem működtek tegnap este a felvonók. A sícentrum szóvivője szerint senki sem volt veszélyben, hiszen a mentési tervnek megfelelően lehozták a síelőket a pályáról. Szerinte inkább ijesztő volt a látvány, hiszen néhány másodpercre még az adótorony fényei is kialudtak.

Kútba esett németjuhászt mentettek a rendőrök és a tűzoltók Verpeléten. Húsz méter mélyből húzták ki az állatot, amely épségben megúszta az esetet.

Szerdán a délelőtti órákban egy férfi kereste meg személyesen Verpelét körzeti megbízott rendőrét, és segítséget kért tőle. Elmondta, hogy a házának udvarán lévő kiszáradt kútba beleesett németjuhász kutyája, és nem tudja onnan kihúzni.

A rendőr azonnal a helyszínre sietett, ahol az udvaron lévő szűk átmérőjű, nagyjából 20 méter mély kútban lévő kutya megmentése érdekében segítséget kért a katasztrófavédelem szakembereitől.

Az egri tűzoltókat riasztották a verpeléti helyszínre, de a verpeléti önkéntesek is segédkeztek. A kutyát dugólétra és mentőkötél segítségével emelték ki a mélyből. A jószág szerencsésen megúszta a balesetet.

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság négy Heves megyei, életkora miatt felmentett bíró perében hozott szerdán ítéletet.

Megállapította felmentésük jogellenességét, és visszahelyezte őket a tisztségükbe - közölte a Balassagyarmati Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
Barsi József elmondta: a bíróság nem jogerős döntése kötelezte a törvényszéket mint alperest, hogy tegye meg a bírák kinevezéséhez szükséges intézkedéseket a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, továbbá fizesse meg a bíráknak a tárgyalás időpontjáig elmaradt illetményüket.

Forrás: HEOL

Pszichikai gyakorlatot tartottak a Mátrai Erőmű létesítményi tűzoltóinak pénteken délelőtt a szőllőskei bázison.

Immár hatodik alkalommal szervez a tűzoltók részére pszichikai gyakorlatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Eger környéki, Szőllőske nevű objektumban. A négy egymást követő pénteki alkalmak első szimulált beavatkozásán a Mátrai Erőmű 16 létesítményi tűzoltójának a labirintusszerűen kialakított, füstgéppel telített és teljesen sötét földalatti létesítményben egy PB gázpalackot, egy benzines kannát és egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a tűzoltók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzést is kapjanak. A feladatokat úgy állították össze, mintha valóban éles helyzetben kellene beavatkozniuk a tűzoltóknak. A cél a tapasztalatszerzés a pincerendszerekben uralkodó körülmények közötti mentésről, a stressztűrő képesség tesztelése, a tájékozódási képesség fejlesztése, a saját és technikai korlátokkal való szembenézés.

Forrás: HEOL