Keresés: „szív” (237 találat)

Egy, csak bakancsot és zoknit viselő férfi mutogatja magát meztelenül a Gyöngyös és Mátrafüred közötti bicikliúton.

Már több, mint egy éve bokorból előugró bakancsos szatír rémisztgeti a Gyöngyös és Mátrafüred között magányosan kocogó, bicikliző fiatal lányokat. Több szemtanú elmondásából is kiderül, hogy a férfi bejáratott útvonalon közlekedik, általában bakancsban, és a bozótból előugorva dobja le magáról a ruháit.

Az utat használó gyalogosok és biciklisek azt mesélik, hogy félnek erre felé menni.

A szülők féltik gyermekeiket, de már a felnőttek sem szívesen járnak az egyébként közkedvelt úton.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy büntetőeljárás nincs folyamatban a gyöngyösi szatír ügyében.

– Azért nem folyik nyomozás, mert nem érkezett ilyen ügyben eddig állampolgári feljelentés, azonban a rendőrség tudomására jutott információk alapján jelenleg adatgyűjtés végez a Gyöngyösi Rendőrkapitányság – tette hozzá a szóvivő.

Bébi-bumm van  a gyöngyösi állatkertben. Az elmúlt időszakban több kis állatot hoztak be, de saját gyűjteményük is gazdagodott.

Most nyílt ki a a szemük a 3 hete született ormányos medvéknek. A kis jövevényekre büszkék a park dolgozói, hiszen eddig kevés ilyen állatot tudtak bemutatni. A vendégek még nem találkozhattak a csöppségekkel, egyedül stábunknak mutatkoztak még be. Az anya nagyon félti kicsinyeit, a forgatást sem vette szívesen.

A tervek szerint néhány hét múlva a nagyközönség is megismerkedhet az apróságokkal.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az esettel kapcsolatban annyit közölt a honlapján, hogy a bejelentés csütörtökön 17 óra 30 perc körüli időben érkezett, miszerint egy nagyfügedi ingatlanon életellenes bűncselekmény történt. A körülmények tisztázása és a helyszíni szemle megkezdődött.

Gyilkosság történt Nagyfügeden.

Úgy tudjuk, hogy egy 20 éves helyi fiú megölte az apját. A fiatal egy baltával vágta fejbe, majd az emésztőgödörbe tette a holttestet. A településen lakók azt mesélték, hogy a fiút egyébként példás jellemű embernek ismerték meg, az apja vélhetően ivott, emiatt történhetett a tragédia.

Információink szerint a helyi férfi miután apját megölte, a holtestet az emésztőgödörbe rejtette.

A szomszédok szerint a férfi és édesapja között folyamatosan feszült volt a viszony. Az apa rendszeresen ivott folyamatosan bántalmazta családját, mindenbe belekötött. Az ő hangjától zengett az utca, ilyenkor  trágár szavakkal illette környezetét.

A falubeliek elmondták, hogy a családfő régen szorgalmas, rendes ember volt. Jó szakmája volt, jó anyagi körülmények között éltek. Az alkohol miatt aztán elbocsátották munkahelyéről. Egyre többet ivott, ilyenkor teljesen kifordult önmagából. Agresszív, kötekedő  emberré vált, ezzel teljesen megmérgezve családja, fia életét.

A szomszédok elmondása alapján józanul barátságos, kedves ember volt. Olyankor végezte a ház körüli teendőit, fiával hétvégén is együtt veteményeztek.

A falubeliek döbbenten állnak az eset előtt, sajnálják a fiút.

Az este folyamán rendőrség megkezdte a helyszínelést. A házhoz két szippantós autó érkezett, hogy az emésztőgödör tartalmát eltávolítsák és utána a tűzoltók kiemelhessék a halottat.

A rendőrség az esettel kapcsolatban a helyszíni szemle után, péntek délelőttre ígért tájékoztatást.

Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.

Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.

Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.

A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.

Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol

Ezen a hétvégén rendezik meg Egerben és környékén az Eger Rallye-t, mint az országos bajnokság nyitófutamát. A versenyre 220-an adták le nevezésüket, a látványos nyitó ceremónia péntek este lesz a Dobó téren.

Szerdán a szervezőcsapat vezetője, Lakatos Róbert, és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón számolt be a tervekről. Habis László kiemelte: „Eger a borok városa és iskolaváros, kulturális élete pezsgő és színes, és Eger sportközpont is: a sportrendezvények szervezői szeretik a megyeszékhelyet, sokirányú kapcsolatot ápolunk a legkülönbözőbb sportszervezetekkel”. A polgármester szerint Eger letette a névjegyét a rallye-ban is, nagy szívfájdalmunk volt, hogy sok év után 2012-ben a rengeteg munka és erőfeszítés ellenére is elmaradt a futam, ám annál jobban örülünk most, hogy visszatért hozzánk a hazai és szlovák sorozat kezdő viadala.
„A város most 1,8 millió Ft-ot biztosít az Eger Rallye megrendezéséhez, tudjuk, hogy a több száz versenyző és a szervízcsapatok tagjai, valamint a sok ezer látogató érkezése Eger szolgáltatói számára is nagyon fontos ez az esemény” – hangsúlyozta Habis László.

Lakatos Róbert kiemelte: tizedik éve tartozik Egerhez a nyitófutam, a tavalyi szünet miatt ez a kilencedik verseny, amely a barokk városban és környékén zajlik. Leszögezte, hogy az autósport a gazdasági nehézségek ellenére él, fejlődik, azonban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger Önkormányzatának hathatós támogatása nélkül lehetetlen lett volna megrendezni a versenyt.

Az Eger Rallye-ra 220-an adták le a nevezésüket, az április 5-én, 6-án és 7-én esedékes viadalon a hazai I. osztály, a Szlovák Nemzeti Bajnokság, valamint historic, rallye II és rallye túra autók is felzúgnak majd. Igyekeztek rapid programokat kínálni a nézőknek, pénteken gépátvétel, pályabejárás, este egyedülálló helyszín a Dobó tér, ahol a hivatalos nyitó ceremóniát tartják. 18.30-kor indul az első autó, 19.30-tól az I. osztály vonul fel, várhatóan 22.00-ig.

Szombaton délután indul a viadal, különlegesség, hogy a pilóták egy 28 km-es gyorsaságit teljesítenek összesen három alkalommal, s az utolsót már sötétben, 19.50-es kezdéssel. A másodosztály tagjai egy gyorsaságit mennek, ám ők éjszakai futamként, ami komoly kihívás és igazi csemege a rajongóknak. Vasárnap már a hagyományosabb száguldás vár a mezőnyre, látványos versenyt ígér a hétvége.

Az Eger Rallye-t 1500 forintos belépőjegy megváltásával mindhárom napon látogathatják a benzingőzösök, és ez a tikett a szervizparkba is érvényes.

Miután a futam közutakon zajlik, a rajt előtt két órával lezárják az érintett szakaszokat, és ez így is marad, egészen a takarítás végéig. A versenyhez igazodva az Agria Volán is módosította egyes járatainak menetrendjét. A lezárásokról plakátokon, szóróanyagokon tájékoztatják a közlekedőket, illetve tudakozódni lehet a www.egerrallye.hu oldalon is.

Forrás: Egriügyek

Fotó: rvo.hu

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban a lakosság 29%-a dohányzik, ami az unió átlaga feletti arányt jelent. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írható. A passzív dohányzás is jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos célkitűzése.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, illetve az ebben foglalt előírások betartásának folyamatos, illetve kampányszerű, kiemelt ellenőrzése.
A 2012. évi akciókat követően ilyen kiemelt, országos ellenőrzésre kerül sor két héten át, 2013. február 18-tól március 3-ig.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált akció keretében megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, illetve a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinek közegészségügyi felügyelői elsősorban a közterületi dohányzási tilalmak teljesülését vizsgálják a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervekkel együtt. Újabb ellenőrzésre számíthatnak továbbá azok a létesítmények, intézmények, amelyek esetében a 2012. évi ellenőrzések során hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalt a népegészségügyi hatóság.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások teljesülését nemcsak a kampányellenőrzések alkalmával, hanem azon kívül, az egyéb szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó szemlék során is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek.
A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegői akár 50.000 forint egészségvédelmi bírsággal sújthatóak. Ettől magasabb a büntetés abban az esetben, ha a dohányzási korlátozások betartására, illetve a  korlátozással érintett területek, dohányzóhelyek szembetűnő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik az intézmények. Ezen esetekben a kötelezettség betartásáért felelős személy 100.000-250.000 forint, az intézmény 1.000.000-2.500.000 forint bírság megfizetésére kötelezhető.

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy közleményünkre agresszív és kioktató hangnemben kaptunk kitérő választ. Megértjük, hogy nehéz beismerni, hogy százötven millió forintért épít a város egy kerékpárutat és kotor patakmedret, miközben létezik sokkal egyszerűbb és takarékosabb megoldás.

Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a városvezetés a közleményében azt sugallja, hogy a tiltakozás elkésett, holott jóval a szerződések aláírása előtt több kerékpáros és környezetvédő civil szervezet jelezte, hogy nem értenek egyet a kerékpárút ilyen megvalósításával.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a városvezetés a civilekkel való valódi párbeszéd hamis képét akarja magáról láttatni. Vagy a civilek csak addig jók, amíg szép szavakat mondanak, esetleg ha hallgatnak?  Miért nem akar emlékezni a városvezetés a helyi sajtóban tett több jelzésre, nyilatkozatra?

A Lehet Más a Politika évek óta következetesen jelezte, hogy problémásnak tartja a megvalósítást. Reméljük, hogy a város vezetése emlékszik a városi nagyberuházások tárgyában tett interpellációnkra, emlékszik a közgyűlési felszólalásokra, emlékszik arra a kiadványra is, amit szintén 2011-ben adtunk át a képviselőknek és emlékszik arra is, hogy alternatív javaslatokkal éltünk. A tiltakozások nem most kezdődtek.

Most is fenntartjuk álláspontunkat, hogy a belvárosi gyalogos-kerékpáros övezet kialakításával mindannyian jobban járnánk, nem is beszélve arról, hogy az így felszabaduló összegeket más, azóta törölt programelem megvalósításába forgathatta volna a város.

A fentiek tekintetében elgondolkodtató, hogy ki nem kezeli felnőttként az egrieket.

LMP Heves Megyei Szervezete

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.