Keresés: „társaság” (207 találat)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

A Kölyuktetőn található szelektív hulladék-válogató üzem területén tartott szerdán délelőtt sajtótájékoztatót Sós István alpolgármester és Holló István, az Agria Humán Kft. igazgatója, akik elmondták, hogy lopják a zsákosan kihelyezett szelektív hulladékot.

Sós István alpolgármester kiemelte, hogy a korábbi havi 10 tonna szelektív szemét, mára 20 tonnára gyarapodott és terveik szerint ezzel a növekedési ütemmel az év végére elérik a 30 tonnát. Ezzel nem csak a környezetünket védjük, de az Agria Humán Kft. megváltozott munkaképességű dolgozóit juttatjuk munkához.  Manapság jól értékesíthető a szelektív szemét, ezért is állhat érdekében valakiknek ezek rendszeres eltulajdonítása. Az alpolgármester kéri a lakosságot, amennyiben azt látják, hogy a kihelyezett zsákokat nem a Városgondozás Eger Kft. „kukásautója” viszi el, értesítse őket. Az alpolgármester büszke arra, hogy az elmúlt időben ilyen népszerű és elterjedt az szelektív szemétgyűjtés, hisz látszik, hogy változik az emberek öko szemlélete.

Továbbra is működik a városban kihelyezett 16 gyűjtősziget, ahová a papír és üveghulladékot is el lehet vinni. Sajnos sokan a zsákos szemétbe is beleteszik az üveget, ami balesetveszélyessé teszi a hulladék szétválogatását, valamint nem tapossák össze a PET palackot, és ezzel a begyűjtő autó levegőt szállít.

Közel 60 megváltozott munkaképességű ember dolgozik a szemét szétválogatásánál, feldolgozásánál - fejtette ki Holló István az Agria Humán Kft. igazgatója. Szeretnének továbbra is munkát biztosítani a dolgozóknak, hisz terhelhetőségük miatt kevés helyen foglalkoztatják őket.  A gyűjtéssel a környezetkárosítást is mérséklik a lakosok. A műanyagoknak a lebomlása hosszú folyamat, ezért kéri a lakosságot, hogy segítse a szemét gazdaságba történő visszaáramlását.

A szelektív szemét lopását a társaság bejelentette a rendőrségre is, de ott annak csekély értéke miatt nem kezdeményeztek nyomozást. A megoldáshoz összefogás szükséges – mondta Dávid Tamás, a Városgondozás Kft. üzemegység vezetője, -ezért a Közterület-felügyelettel együtt kiemelten kezeljük a problémát, valamint számítunk a polgárok segítségére is.
Ha valaki bármilyen információval tud szolgálni a "szeméttolvajokról", hívja a Városgondozás Eger Kft. 24 órás portaszolgálatát a 36/411-144-es , 516-849-es telefonszámon, vagy az Eger Polgármesteri Hivatal zöld számát a 80/200-882-es számot.

Forrás: Egriszín

Gárdonyi Géza születésének 148. évfordulója alkalmából szerdán a Kopcsik Marcipániában ünnepélyes keretek között mutatták be az Oszkár-díjas cukrász Gárdonyi emlékére készült legújabb kompozícióját.

Az ünnepségen jelen volt Kopcsik Lajos mestercukrász, Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Habis László, Eger MJV polgármestere, Keller Péter családkutató, Gárdonyi Géza dédunokája, a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata.

Kopcsik Lajos elmesélte, hogy Keller Péterrel sétálgatva pattant ki az ötlet a dédunoka fejéből, hogy a marcipániában Gárdonyinak is emléket illene állítani. Ezután ellátogatott Gárdonyi házába, ahol nagyon megfogta őt az író széke, a koszorú, a pipája és a környezet, ahol írt. Ez adta meg az ihletet a munkához. Készített egy portrét is, amelyben Herczeg István grafikus volt a segítségére. Sok álmatlan éjszakába került elkészíteni a kompozíciót, de most a cukrász elégedett a végeredménnyel és nagyon büszke munkájára.

Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész kifejtette, hogy most, amikor elindult Gárdonyi jubileumának előkészülete, nagy öröm, hogy Kopcsik mester olyan ajándékot ad át a városnak és ezzel ennek a tájegységnek, tájhazának, amely összefogja a magyarságot. A Gárdonyi család soproni eredetű, mi mégis egriként ünnepeljük az írót. Csodálatos az ő embersége, humánuma, magyarságszeretete- taglalta az irodalomtörténész.

Az alábbi mondata szerepel az emlékműben: „Nem születik mindenki egriként, de mindenki lehet egrivé, aki a hazáját úgy szereti, mint akik itt születtek.”

Az átadó után a jelenlévőket meginvitálták az ünnepség folytatására a Gárdonyi kertbe, ahol különböző előadások mellett  a születésnapi tortából is megkínálták a jelenlévőket.

Forrás: Egriszín

Életbe lépett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelete, amely szabályozza, hogy LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) címmel 2011. december 31. után kizárólag egyesület rendelkezhet. A tisztújításról és a korlátozásoktól mentes tagfelvételről szóló jogszabályi változtatás célja, hogy az akciócsoportokhoz bárki szabadon csatlakozhasson, és részt vehessen a helyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában.

A módosítás azért is indokolt, mert a Magyarországon működő 96 HACS közül mintegy nyolcvan egyesületi formában működik. A többi, nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett akciócsoportnak 2011. december 31-ig kell egyesületté alakulnia, és alapszabályát úgy módosítania, hogy a csoporthoz korlátozásmentesen lehessen csatlakozni.

A rendelet az akciócsoportok eddig nem szabályozott működési kérdéseit is rendezi. A HACS-ok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyének falumegújítás és -fejlesztés, illetve vidéki örökség megőrzése intézkedéseit és a LEADER Programot hajtják végre. A gazdasági vagy más okból működésképtelenné vált akciócsoport területén a feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszi át. A megszűnt HACS területén az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) felhívásban kezdeményezi egy új akciócsoport létrehozását.

A Helyi Akciócsoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt, és maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Forrás: kormany.hu

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu

A Nemzeti Fejlesztési minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Dr. Nyitrai Zsolt péntek délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be az Új Széchenyi Terv kis- és középvállalkozói szektort támogató legújabb pályázati lehetőséget, mely július 1-től igényelhető.

Közel tizenegy Milliárd Ft pályázati keret áll a vállalkozások rendelkezésére, melyet informatikai infrastruktúrafejlesztésre használhatnak fel. A vállalkozás a pályázat keretein belül tudja korszerűsíteni mind a küldő, mind a belső informatikai folyamatait. Gyorsíthatja döntéshozatali és cégvezetési folyamatait, például a pénzügyi, a raktározási, vagy a logisztikai területet, ezzel egy időben megújíthatja  a vállalt honlapját, webáruházat hozhat létre. A pályázati kiírás rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is, tehát informatikai továbbképzésre, tréningekre.

Dr. Nyitrai Zsolt a tájékoztatón elmondta: Egy vállalkozás versenyképessége szempontjából rendkívül fontos egy korszerű weboldal megléte. A pályázat elsődleges célja a hazai kis- és középes vállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazásán keresztül. Biztatom, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel, hiszen a vissza nem térítendő támogatás összege 1-től 10 millió Ft-ig terjed, ami 40-50 %-os finanszírozást jelent.
A pályázati elbírálás kapcsán jelentős változás, hogy egyszerűsödik és gyorsabb lesz, hiszen a benyújtást követően már 45 napon belül aláírható a támogatási szerződés.

A támogatásra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, kamarák, nonprofit szervezetek, vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek és kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. – 2012. december 31-ig, illetve a keretösszeg kiapadásáig lehet.

Forrás: Egriszín

Az Esélyegyenlőség Napja országos programsorozat részeként szombaton rendezték meg Egerben a Dobó téren az Esély Napot, ahol a színpadi programok mellett, több kísérő rendezvény, szervezetek bemutatkozása és családi vetélkedők várták az érdeklődőket.

A programsorozat arra hivatott, hogy felhívja a társadalom figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportokra, a megkülönböztetés mentesség fontosságára, előmozdítsa, erősítése a lakosság toleranciáját. Cél, hogy a sokszínű társadalmi háttérrel rendelkező egyénekből és közösségekből álló társadalom szemlélete változzon, befogadóvá váljon.Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat eszméje a 2002-ben létrehozott Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által kidolgozott Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban fogalmazódott meg.
Ez a program azon a filozófián alapult, hogy a köztársaságnak a köz társulásának kell lennie, s hogy azzá váljon, ahhoz a társulás minden tagjának egyenlő eséllyel kell rendelkeznie. Mivel az esélyegyenlőség megteremtéséhez a társulás többségének támogatása szükségeltetik, a másoknál esélyesebbekkel is meg kell értetni, hogy az esélyegyenlőtlenség fennmaradása mindenki esélyét rontja.
Ezt a hitvallást az is erősítette, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés elleni küzdelem az európai szociális modell központi eleme volt. A jogi szabályozás intenzíven fejlődött, az Európai Unió antidiszkriminációs szabályozása a világon egyedülállóan fejletté vált, és emiatt sok más államnak is mintául szolgált. Az a gondolat, hogy a jogi eszközök léte csak az egyik lehetséges elem a megkülönböztetés elleni küzdelemben, azonban más, nem jogi intézkedésre is szükség van, az akkor még Európai Uniós tagfelvételére váró Magyarországon is egyre nagyobb teret nyert.

2011. július 1-jétől lehet pályázni a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására és a vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt vállalkozásfejlesztési pályázatokra, amelyeket Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár mutatott be 2011. június 29-én, Budapesten. A sajtótájékoztatón részt vett Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke és Szemző György, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának projektmenedzsere.

Nyitrai Zsolt elmondta: a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét is növelik a meghirdetett pályázatok, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt célok és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott prioritások megvalósításához – mutatott rá az államtitkár.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatásának témakörében kiírt pályázat rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is – jelezte Nyitrai Zsolt.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) e pályázati célok megvalósítására a tervezett keretösszeg 2011-13 között összesen 9 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) a régióra vetítve 2011-ben 1,8 milliárd forintnyi forrást tartalmaz, vagyis összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatási összeg mindkét operatív programban 1-10 millió forint között mozoghat, a megítélhető támogatás mértéke a GOP esetében maximum 50%, míg a KMOP esetében maximum 40% lehet. A pályázatok 2011. július 1. és 2012. december 31. között nyújthatók be.

A vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat lehetőséget ad arra, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. Ez jelentősen megkönnyíti a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetét, hiszen sok esetben a piacon való jelenlét és megmaradás feltétele éppen a megfelelő színvonalú informatizáltság – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A támogatásra rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg a GOP-on belül a 2011-2013. évekre vetítve összesen 1 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió, maximum 250 millió forint lehet. A támogatás mértéke legfeljebb 40%. A támogatásra gazdasági társaságok nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. és 2011. augusztus 31. között.

A pályázatok elbírálása kapcsán a legfontosabb, hogy a megjelölt célok mielőbbi elérése érdekében a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A megújuló fejlesztéspolitika eredményeként a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályázatok esetében mindösszesen 30 nap alatt megtörténik az elbírálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, ,a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül megköthetők lesznek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

Egy kidőlt fa miatt riasztották az egri tűzoltókat a megyeszékhelyen szerdán délelőtt. A Kossuth Lajos utcában három parkoló személyautóra dőlt a monstrum. A szakemberek motoros fűrésszel darabolták fel a dúslombú növényt, majd elszállították a helyszínről. A kocsikban összesen egymillió forintos kár keletkezett.

Papp Zsolt tűzoltó hadnagy elmondta, hogy négy autó sérült meg, leginkább kisebb horpadások keletkeztek rajtuk. Úgy tudjuk, hogy az egyik tulajdonos épp gépjárműve mellett tartózkodott, de sikerült ellépnie a kidőlő fa elől.
Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felkérték a Városgondozás Eger Kft.-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére – tájékoztatott Dér Ferenc, a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda vezetője. Hozzátette, hogy a ledőlt fa közelében közműbontás az elmúlt években nem volt, mivel az eset közvetlen közelében közmű nem is található.

A fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését az okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, amelynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.
A Magyar Biztosítók Társasága lapunkat úgy informálta portálunkat: ha az önkormányzat munkatársai nem felelősek a fa kidőléséért, akkor csupán a Casco-val rendelkező tulajdonosok számíthatnak kártérítésre.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés