Keresés: „túra” (194 találat)

Figyelni kell a lemaradókra

· Kultúra

Csütörtökön az Egri Városházán rendeztek ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.

Köszöntőjében Habis László polgármester kiemelte: gondolnunk kell arra, hogy a fiatalok számára milyen fórumon és hogyan örökítjük tovább kulturális értékeinket, de emellett egyre inkább figyelnünk kell azokra is, akiket manapság a szociális és kulturális lemaradás veszélyeztet. A köszöntőt követően fellépett a Fertálymesterek Testületének Kórusa Dudás Anna, az EKF docensének vezetésével, majd dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tartott ünnepi előadást.

Forrás: HEOL

A tánc alapjai, avagy miből lesz a cserebogár

· Kultúra · Sport · Szabadidő

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

Kamarai évnyitó - erősödő szlovák-magyar kapcsolatokkal

· Belföld

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

Kitüntető díjakat adtak át a megyeházán

· Sport

Átadták a „Heves megye sportjáért” díjakat, illetve elismerésben részesültek a jól tanuló és jól sportoló diákok a megyeházán, a ma délelőtti ünnepségen.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése minden évben elismerésben részesíti azokat, akik évtizedeken keresztül kimagasló munkát végeztek, munkájuk példaértékű, követésre méltó. Ebben az évben három fő részesült a „Heves Megye Sportjáért” kitüntető címben. Csernyi Géza, Papp László és Uri József, Szabó Róberttől (a Közgyűlés alelnöke) és Tóth Csabától (az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) vehette át az elismerést. Csernyi Géza 2009 októberében kapta meg a hivatalos értesítőt a Guinness Világrekordok könyv szerkesztőségétől, hogy 57 éves játékvezetői múltja egyedülálló a világon; teljesítményét világrekordnak ismerik el. Játékvezetői tevékenysége döntően Heves megyéhez kapcsolódik.

Papp László, több mint harminchat éve tevékenykedik a természetjáró mozgalomban. Olyan évtizedeken átívelő tevékenységekhez kapcsolódik a neve, mint a Bükk-Mátra Várai, Parád-Mátra látványosságai megismertetése vagy a gyermek és ifjúsági korosztály országos és megyei turisztikai találkozói. A természetbarát mozgalom keretében harminc éven keresztül kiemelkedő munkát végzett megyei szinten az ifjúsági túravezetők, továbbá régiós szinten a felnőtt gyalogos, vízi, és kerékpáros túravezetők képzésében.

Uri József testnevelő tanárként 1982. óta dolgozik a besenyőtelki általános iskolában. A testnevelési órákon kívül a leány és fiú tanulókat évtizedeken keresztül készítette fel különböző sportági versenyekre. Diákjai közül többen a magyar sport élvonalába kerültek, vagy sportakadémián kamatoztatták az általa megalapozott ismereteiket. Uri József a település sportéletének is aktív szervezője.

A „Heves Megye Jó Tanulója Jó Sportolója” címet három-három alsó- és középfokú tanintézetben tanuló diák kapta.

Utóbbiak közül Berecz Bettina (Neumann J.), világbajnoki 5. helyezett, Páros Világkupa győztes, illetve magyar bajnoki 3. akrobatikus rock and roll sportágban. Csanálosi Ariel Attila (Szent Lőrinc) szintén ebben a sportágban ért el Európa Kupa 12. helyezést, továbbá magyar bajnoknak és az Országos Kupa kétszeres bronzérmesének mondhatja magát. Kormos Ildikó (Szalaparti Intézmény) a Speciális Olimpia Női Torna Európa Bajnokságon az arany ezüst és bronzérmek mellett, negyedik és ötödik helyezést is szerzett. A Speciális Olimpia Országos Tornaversenyén négy alkalommal állt a dobogó legfelső fokára és csak egyszer szorult a második helyre.

Az általános iskolások közül Forgács Péter (Besenyőtelki Ált. Isk.) labdarúgásban és atlétikában, Gledura Benjamin (Dr. Kemény F.) sakkban, Pásztor Dóra (Mezőtárkányi Ált. Isk.) pedig szintén atlétikában értek el kiemelkedő eredményeket kitűnő tanulmányi eredményük mellett.

Forrás: Egriszín

15 éves az Egri Testedző Klub

· Sport

A klub történetének legnagyobb eredményeit is felidézték a ma délelőtti összejövetelen, melyen Rázsi Botond alpolgármester köszöntötte az Eger sportéletében jelentős szerepet játszó egyesületet

Az Egri Testedző Klub a 15 év alatt jelentős szervezetté nőtte ki magát, mely Egert sok szép sporteredménnyel gazdagította, fogalmazott köszöntőjében Rázsi Botond alpolgármester. A fiatal korában tájfutással is próbálkozott politikus, mint korábbi iskolavezető is nagyra értékelte a klub utánpótlás gondozó, pedagógiai tevékenységét.

A másfél évtizedes klubot a legnagyobb sikereket elért sortolók társaságában Dr. Nagy Árpád elnök mutatta be a ma délelőtti, jó hangulatú tájékoztatón. Az 1960 óta sportoló, negyven éve edzőként tevékenykedő Nagy Árpád, alapítása óta vezeti a klubot.
Az egyesület az elmúlt időszakban az ország meghatározó tájfutó egyesületévé vált, eredményei közül kiemelkedik Simon Ágnes szenior sítájfutó világbajnoki aranyérme, Kovács Ádám és Szabó András Főiskolás Világbajnoki bronz helyezése, valamint Ifjúsági EB-n szerzett harmadik és második helyezésük.
A világbajnoki eredmény mellett 122 magyar bajnoki érmet mondhat magáénak az egyesület, ebből 55 arany, 31 ezüst, 36 bronz.
Az egyesület vezetői rendezvényeikre is büszkék, melyek közül a Dr. Kiss Teodóra által szervezett barokk futóparádé a legnépszerűbb. Említést érdemel továbbá a téli Agria Cross háromfordulós futóverseny és a Tortúra ’65 teljesítménytúra is.

A sikerekben nagy szerepe volt Hrenkó Ivettnek, Jana Macinskának, Szajkó Csabának, Ferenczi Krisztiánnak, halász Balázsnak, Hráb Dánielnek, Daragó Zsófiának. A szenior sportolók közül Marczis Márta, Lisztóczki Ibolya, Dr. Kiss Teodóra, Radics Anna, Kovács józsef, Lénárd Miklós, nagy Lajos és Dr. Nagy árpád volt a legeredményesebb.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója példaértékű emberi teljesítménynek nevezte az egyesület vezetőjének a szervezésben, a sportdiplomáciában és a fiatalok nevelésében végzett munkáját.
Nagy Árpád a találkozón a sportfinanszírozással kapcsolatban kifejtette, hogy humán erőforrás és anyagi feltételek biztosítása szükséges a jobb eredményekhez.

Az egyesület az évfordulót is sportosan ünnepli. Az alkalomhoz kapcsolódva, Bogácson tartják értékelő közgyűlésüket.

Forrás: Egriszín

Gyógyturizmus a földalatti értékekre alapozva - 30 millió forint pályázati pénz régiónk népszerűsítésére

· Szabadidő

17 alapító tag bevonásával megalakult az Észak  Magyarországi Gyógyturisztikai Egyesület, melynek célja a régióban található gyógyvizek megfelelő bemutatása a külföldi betegek felé. Több európai országban már felismerték a gyógyturizmus gazdaságélénkítő hatását. Megfelelő kommunikációval olyan természet adta lehetőségeket lehet kihasználni, melyben Magyarország, ezen belül a régiónk igen gazdag. Sajnos hazánkban a fizető képes kereslet egyre csökken a gyógyturizmus iránt, az egyesület megalakulásával olyan magánszemélyeket és szervezeteket vontak és szeretnének bevonni céljaik megvalósításába, akik segítségével Eger és környékén található gyógyvizek és szállodák  jól pozicionálható vezető szerepre törhetnének. Uniós pályázat útján erre a célra az egyesület közel 30 millió forintot nyert. Az egyesület elnöke Tóth Imre szeretné elérni, hogy a projekt segítségével, a régió gyógyvizei is megfelelő elismerést kapjanak, ezen keresztül segítve a kultúra, az idegenforgalom, a vendéglátás és kereskedelem felemelkedését.

A pályázati összeget közös marketing kidolgozására fordítják, amiben szerepel majd informatikai képzés, a gyógyvizek hatásmechanizmusának alapos kidolgozása, információs rendszer kiépítése. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyénenkénti ajánlás nem volt célravezető, így egységesíteni és ezáltal megfoghatóbbá kellene tenni a rendszer. Az aktív gyógyulni vágyók megfelelő tájékoztatásával  Eger és régiója is elismert és neves gyógyüdülőhelyé növi ki magát.

Átadták a megyei Príma díjakat

· Kultúra

A Gajdos népzenekar, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer és a recski Mátrai Visszhangok vegyeskar kapta idén a Príma díjat Heves megyében. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által alapított elismerés átadóünnepségén, gálaműsorral köszöntötték a jelölteket tegnap este, az Agria Parkban.

Heves megyében ötödik alkalommal rendezték meg a Príma díj átadó ünnepséget, a megyében működő művészeti csoportok részvételével. A rendezvénynek ezúttal az Agria Mozi adott otthont.
A magántőkéből alapított, minden évben odaítélt díjat a sport, a kultúra, a művészet és a tudomány terén kiemelkedőt alkotó Heves megyeiek kaphatják meg. A jelölteket a kuratórium tagjai választják ki. Az idei jelöltek munkásságát is kisfilmmel mutatták be a díjátadó gálaműsor keretében, amelyen fellépett a Mátrai Visszhangok vegyeskar, a Novaji asszonykórus, a Gajdos zenekar és a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes.

Bodnár Pál, a VOSZ megyei elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Príma díj, mint társadalmi esemény, több mint egymillió embert mozgatott meg. A díj a nehéz gazdasági időkben is helytálló vállalkozók révén működik.
A díjkiosztó ünnepségen átadták az Év Vállalkozója elismerést, amelyben Bukta András, fémipari vállalkozó, Kenyeres Zoltán kereskedő, Kovács Károly, építőanyag kereskedő, Molnár Zsolt épüetgépész, Zsirai László pályázatíró, Frenyó Csaba építési vállalkozó részesült.
Az idei jelöltek Barta Dóra táncművész, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer, Dr. Csank István jogász, , az Egri Kulturális és Művészeti Központ, Dr. Fűköh Levente múzeumigazgató, a Gajdos népzenei együttes, a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes, Kováts Krisztina zenetanár, a Mátrai Visszhangok vegyeskar, Rostás Bea szobrászművész, Szepesi György zenetanár, a Szihalmi Fúvós és Majorette Kulturális Egyesület voltak, akikre a közönségnek is lehetett szavazni.
Az elismerést a Gajdos népzenei együttes, Bukta Imre és a Mátrai Visszhangok vegyeskar vehette át, közönségdíjas Kováts Krisztina zenetanár lett.

Forrás: Egriszín

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

November 25 - a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Az ENSZ által hivatalosan elfogadott napon magánszemélyek és civil szervezetek fognak össze az erőszak ellen, a nemek egyenlőségének biztosításáért.

A statisztikák szerint világon minden percben 3 nőt bántalmaznak. A világnap célja, a nyilvánosság figyelmének felkeltése, az áldozatok iránti szolidaritás kifejezése, a politikusok meggyőzése.
A latin-amerikai és karibi térség első feminista konferenciáján, 1981-ben nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá november 25-ét. A konferencia résztvevői határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját, a családon belüli erőszakot, a nemi erőszakot, a szexuális zaklatást, az állami erőszak különböző formáit beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is.
November 25-ét azért választották, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. November 25-ét 1999-ben az ENSZ hivatalosan is a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjává nyilvánította.

A francia dal hullámain

· Kultúra

Csemer Boglárka francia dalestjével kezdődött el a francia kultúrát népszerűsítő „Frankofon Napok” rendezvénysorozat tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az Equadori kiállításról az eső miatt ázottan érkezett Rázsi Botond alpolgármester az oktatási intézmények által ápolt francia kapcsolatokra és tapasztalatokra hívta fel a figyelmet köszöntőjében. Az alpolgármester kitért arra, hogy oktatási intézmény volt vezetőjeként is fontosnak tartja Egerben a színes, más kultúrákat bemutató eseményeket.

Az Egri Francia Klub és az Egri Kulturális és Művészeti Központ közös rendezvénye immár évek óta hagyományosan a francia kultúra különböző területeiről kínál ízelítőt mindazoknak, akik szeretik a francia zenét, táncot, filmet, irodalmat.
Az idei rendezvénysorozat a „Frankofon Napok Egerben” címet kapta. A tegnap esti megnyitón Csemer Boglárka énekesnő és Sebestyén Áron zongorista kalauzolta el a közönséget a finom érzelmes zenék világába. A két művész az önfeledt, őszinte jazz muzsika híve, a meghitt hangulatú esten igazi francia melódiákkal, régi és mai dalokkal ringatta el a publikumot. Az énekesnő, aki az Eszterházy Károly főiskola Francia Tanszékének hallgatója az esemény szellemiségéhez hűen, a sanzon mellett mai francia dallamokból is átnyújtott egy csokorra valót, megidézve Aznavour, Brel, Lafôret, Ruiz világát.

A zenei utazást követően a szervezők egy fogadásra invitálták a résztvevőket, amelyen a francia kultúráról kötetlen formában is szó esett, igaz egri borok kíséretében. A Frankofón Napok programjai december elsejéig folytatódnak. A záróesten egy filmet láthatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

Megalakult a Professzorok Tanácsa

· Oktatás

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín