Keresés: „fa” (1450 találat)

Egri Csillag, az új bornév

· Szabadidő

Véget ért a nyár legjelentősebb boros rendezvénye Egerben, a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe szent Donát Napján” elnevezésű rendezvénysorozat. A vasárnapi programban díjazták a legjobb étel és italkínálatot, és kihirdették az Egri Fehér Cuvée névpályázatának győzteseit.

A vasárnap délutáni forgatagban adták át az ünnep legjobb étel-Bikavér párosításnak járó díjat, ami a borbarát hölgyek választása szerint Csutorás Ferenc 2007-es Nagyapa borát, illetve a Senator Ház által kínált mangalica oldalas ételkülönlegességét illette.

Az „Egri Csillag” nevet kapta az Egri Bikavér fehér párjaként létrehozott Egri Fehér Cuvée. A névpályázaton márkanevet kerestek a legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készült terméknek, amelynek felét Kárpát-medencei fajták adják (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta. Nagyon fontos kikötés, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály).
Az „Egri Csillag” nevet 17-en küldték be, akik közül az elsőként beküldőt illette az első díj, amit Szabó Gergő kapott. Ő 300 palack egri bort nyert.
3149 ötletből végzett a második az „Egri Szépasszony”, a harmadik az „Egri Királylány” lett.

Forrás: Egriszín

Élő népművészet a várban

· Kultúra

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forgalomkorlátozások július közepén

· Belföld

Július 12-től– július 18-ig több helyen is forgalomkorlátozásra számíthatnak az autósok Egerben és Heves megyében.

A 21. számú Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főúton a 7+850 – 9+750 km szelvények  között Lőrincinél valamint a 15+060-16+530 km szelvények között Apcnál  előzési szakasz építési munkák miatt  jelzőőrös irányítás ,félpályás lezárás mellett 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben.

A 2111.számú Verseg-Hatvan összekötőúton a 11+850-12+250 km szelvények között körforgalmú csomópont építése miatt Hatvannál 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben

A 2504. számú Eger – Bogács összekötőúton 0+950-1+720 km szelvények között Egerben a Vécsey - völgy úton nyílt árok rekonstrukció miatt útszűkület, előzni tilos, 30 km/óra sebességkorlátozás , úton folyó munkák jelzőtáblák érvényesek, a    0+350- 0+950 km szelvények között zárt csapadékcsatorna építése miatt Egerben a Tetemvár utcai szakasza zárt csapadékcsatorna építés miatt teljes lezárásra kerül, a forgalmat a 25. számú Kerecsend – Eger-Bánréve II rendű főút felé terelik,torlódásra kell számítani (várhatóan  a  munkák szeptember hónapig tartanak)

A Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatósága kéri a közlekedők fokozott figyelmét a fenti útszakaszokon.

Forrás: Egriszín

Tört fehér vagy sárga? - vihar a Líceum színe körül

· Kultúra

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

Alkotótábor Sirokban

· Kultúra

Két évtizedes múltra tekint vissza a minden nyáron megrendezett „Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye”, melynek nyitókiállításán a helyi polgármester köszöntötte az idei tábor résztvevőit tegnap este. Az egy héten át működő alkotóműhelyben, kihasználva a vidék és a természet különleges adottságait, az ország különböző pontjairól érkezett rajztanárok között öt egri művész is tevékenykedik.

Elmélyültség és szakralitás árad a művekből, és mindez benne van a helyi atmoszférában is, hangsúlyozta Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében. A közös élmények misztériumának kisugárzását közvetíti a közös tárlat, ami emberléptékű viszonyt jelent a világgal, egyfajta áthatást a racionalitás és a misztikum között.
A siroki könyvtár ad otthont a község önkormányzata által 20 éve megrendezett Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye idei nyitókiállításának, amelyen jórészt a tavalyi műhelymunka legsikeresebb darabjai láthatók.
Az idei táborban 15 alkotó vesz részt, az ország különböző pontjairól.
A művészek közül Borics József, aki egyben a találkozó szervezője is, Sirok községet képviseli. Balog Kálmán Hatvanból, Fodor Lászlóné Hevesről, Kapa Melinda Tátról, Cserni Péterné Esztergomból, Gál Éva, Kállai Margit, Dr. Szőkéné Mata Magdolna, Kántorné Bódi Ilona és Tóth László Egerből, Környeiné Gere Zsuzsa, Dr. Környei Zsuzsanna, Pálffy Katalin, Váradi Iván Attila és Vicsek Tamás Budapestről érkezett.
A tábornak nemcsak múltja, hanem jövője is van, jelentette ki Lakatos István polgármester köszöntőjében, hozzátéve hogy az országban jelenleg több hasonló közösség is működik, de egynek sincs olyan múltja, mint a sirokinak.
Ahogyan a polgármester elmondta, a tábor története 1990-ben kezdődött. Azzal a céllal indult, hogy a Sirokban élő művészek alkotási, bemutatkozási lehetőséget kapjanak, a máshol élőket pedig idecsábítsák a helyi lehetőségek, perspektívák, adottságok vonzerejével. Az ügynek már a kezdetekkor sikerült támogatókat találni, így a Heves Megyei Művelődési Központ, a Pedagógiai Intézet már két évtizede segíti a műhely munkáját.
Eredetileg szűkebb baráti közösségből alakult ki a rendszeresen részt vevő csapat, egymást ajánlották az alkotók.
A település életében fontos a művészet, köszönhetően a 20. században élt és alkotott Borics Pálnak akit a „Kő gyermekének” is neveznek, és aki a helyi kőfaragók nevében a település hírnevét szerte az országban terjesztette. Az ő munkái láthatók a könyvtárban, ahol az alkotóműhely művészei is kiállították műveiket.
A művészek az itt található tájat, az itt élő embereket formálják meg munkáikban, a hely szelleme rányomja bélyegét az alkotásokra.
A nemrég díszpolgárrá avatott Borics József tanár úr a kezdetek óta fáradhatatlan mozgatórugója az alkotóműhelynek, maga is nagyszerű alkotások szerény létrehozója, aki nem feltétlen keresi a nyilvánosságot. A tábor kapcsán elmondta, hogy mindig az előző évek tapasztalataiból kiindulva szervezik meg a találkozót. A település életében fontos helyet foglal el a műhely, érdekes színfoltja a nyárnak, a helyieket érdekli, számítanak rá. A művész azt is kiemelte, hogy a környezet, a táj inspirálólag hat a résztvevőkre, rengeteg témát kínál a hely.

Forrás: Egriszín

Elkezdődött a CXII. Allianz Országos Úszóbajnokság

· Szabadidő

Világ- és Európaklasszisok részvételével kezdődött el a CXII. Allianz Országos Úszóbajnokság Egerben, melyről Szeleczki János alpolgármester és Kiss László a Magyar Úszószövetség kapitánya tartott tájékoztatót ma délelőtt a Bitskey Aladár uszodában.

A hazai úszósport kiemelkedő eseményén a házigazda Eger igyekszik a lehető legideálisabb feltételeket biztosítani a magyar úszás élvonalába tartozó résztvevőknek, hogy kiváló eredményeket tudjanak elérni, hangsúlyozta Szeleczki János alpolgármester a tájékoztatón. A megfelelő feltételek biztosítva vannak a kiválóságok versenyéhez, ami válogató is a budapesti Európa-bajnoksághoz.
Az alpolgármester annak a reményének is hangot adott, hogy az ilyen versenyek és versenyzők vonzzák és motiválják a gyerekeket „Egerben, a vizes sportok városában”, hogy a jövőben ebben a sportágban szép eredményeket érjenek el.

Jó előjel az Országos Felnőtt Úszóbajnokság Egerben, már a korábbi nemzetközi versenyek előtt is bevált, jelentette ki Kiss László a Magyar Úszószövetség elnöke a kitűnő és gyors medencére hivatkozva. A bajnokságon három versenyre készülnek a magyar sportolók, a felnőtt Európa Bajnokságra, az Ifjúsági EB-re és az Ifjúsági olimpiára.

A magyar válogatott gerince kialakult, az Európa-bajnokságra számonként négy versenyzőt neveznek, két szám kivételével. A 800-as és 1500-as számokra kettőt-kettőt. A klasszisok helyzete biztosnak látszik, éles versenyt a kérdéses versenyzők számára jelent a mostani megmérettetés.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az úszók egyfajta verseny-állóképességet szerezhetnek meg a megmérettetésen. A válogatott versenyzők sok számban indulnak, Cseh László például ötben.
A 112. magyar bajnokságon 212 versenyző indul, ami létszámában is az egyik legkomolyabb országos felnőtt megmérettetést jelenti, ami Európa Bajnokság mellett felkészülés az augusztus 15-én kezdődő szingapúri Ifjúsági Olimpiára, amelyen nyolc, itt versenyző  magyar úszó áll rajthoz. Ők egyébként a jövő héten kezdődő Ifjúsági EB-re is elutaznak Güttler Károly vezetésével. Az ifjúsági csapatban olyan kvalitású versenyzők vannak, mint Biczó Bence és Bernek Péter, aki jelenleg 200 m háton 13. helyen áll a világranglistán.

Az Európa-bajnokság augusztus 4-én kezdődik a Margitszigeten. Az európai szakszövetség igazgatója szerint minden idők legnagyobb kontinensviadalára készülnek a budapesti Eb-n, ahol minden eddiginél több ország minden eddiginél több versenyzővel képviselteti magát a viadalon.
Az esélyeket latolgatva Kiss László az előző EB-hez képest többet vár. Elmondása szerint sikeres bajnokság előtt állunk, erre a világklasszis Cseh László, Kis Gergő és Verrasztó Dávid jó garancia.

Forrás: Egriszín

Esélyt kaptak egy jobb életre

· Oktatás

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol

Poroszlón főztek a polgárőrök

· Belföld

Idén Poroszlón rendezték meg a 16. Országos Polgárőrnapot. Az eseményen rekordmennyiségű babgulyást is főztek.

Heves megye először adott otthont országos polgárőr rendezvénynek, ezért is emlékezetes a szombati nap azok számára, akik kilátogattak a poroszlói fesztiváltérre, a 16. Országos Polgárőrnapra. Előzetesen mintegy 7000-en jelentkeztek, közülük 1500 polgárőr megyénkbeli.

A rendezvényre azonban nemcsak civilek jöttek. Jelen volt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, dr. Hatala József, a frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány, valamint fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői. A házigazda pedig természetesen a község polgármestere, Bornemissza János volt, ő köszöntötte a vendégeket, majd felolvasták Pintér Sándor belügyminiszter ez alkalomra írt levelét.

A polgárőrök pénzgyűjtő akciója is fontos szerepet kapott a Tisza-parti településen, kiderült ugyanis, hogy összesen 4, 283 millió forintot gyűjtöttek össze, amelyből kétmilliót Szendrő önkormányzata kap, a maradék összeget az aktív árvízkárosult polgárőrök között osztották szét, fejenként 150 ezer forintnyit vihettek haza.

Megyénkbelieket is jutalamaztak az országos találkozón: Rajna Kálmán, Dormánd polgármestere, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke belügyminisztériumi elismerést vehetett át. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke Polgárőrközség kitüntető címmel jutalmazta Adács települését, valamint Polgárőr Érdemkeresztet adományozott Farkas Lászlónak, a Füzesabonyi Polgárőr Egyesület elnökségi tagjának.

Poroszlón rekormennyiségű ebéd is főtt: egy 3750 literes bográcsban, mintegy 500 kilónyi hús felhasználásával készült a babgulyás.

Forrás: Heol

Fesztiválok országa, borok városa

· Szabadidő

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Új egyesület és polgármesterjelölt a palettán

· Politika

Az „Együtt Egerért Egyesület” megalakulásáról számolt be Bányász Róbert önkormányzati képviselő ma délelőtti sajtótájékoztatóján. A szervezet saját szineiben kíván polgármesterjelöltet indítani az őszi önkormányzati választásokon, de a jelölt személyét egyelőre nem kívánják megnevezni.

Bányász Róbert elnök az egyesület elnökségének tagjait sem fedte fel, korábbi tájékoztatóihoz hasonlóan most is egy későbbi időpontban szeretné nyilvánosságra hozni a részleteket.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az Együtt Egerért Egyesület jelenleg több száz taggal bír, nagyon nagy a támogatottsága a városban. A képviselő elmondása szerint az Egerért tenni akaró emberek által létrehozott egyesület célja bizonyosfajta védelmet és esélyegyenlőséget biztosítani minden egri és környékbeli polgár, család számára, ahogy ő fogalmazott politikai, vallási, és faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Olyan érdekvédelmi szervezetről van szó, amely nem tévesztendő össze a lokálpatriótákkal és más helyi egyesülettel, hiszen a szándékuk, hogy Egert felébresszék csipkerózsika álmából, hangsúlyozta Bányász Róbert. Szándékuk felemelni a hátrányt szenvedőket, fellendíteni az idegenforgalmat, az ipart, kereskedelmet, a vendéglátást, hiszen ahogy a képviselő mondta, még soha nem volt ilyen „mélyen” a város.
Bányász Róbert nagy esélyt lát a közéleti szerepre, szerinte jelenleg nincs erősebb szervezet, felkészültebb csapat Egerben. Az önkormányzati választásokra készülve 12 képviselőjelöltet állítanak és a három polgármesterjelölt Habis László, Nagy István, és Tarsoly József mellett egy negyedik is ringbe száll, az „Együtt Egerért Egyesület” képviseletében.
Bányász Róbert arról is nyilatkozott, hogy minden törvényes eszközzel igyekeznek meghiúsítani az Ifjúsági Ház átalakítását érintő Kepes program és a nagyszabású, nagyon komoly működési költséget feltételező Agóra projekt megvalósítását.
Hogy mindebből mi sül ki, azt talán Bányász Róbert sem sejti, hiszen ennyi kétség és félinformáció közepette csoda, hogy saját programjában el bír igazodni. Lehet, hogy a meleg az oka, de lehet hogy a kor, ma már nemcsak a közösségi oldalakon illik az életprogramba beépíteni a határozott bizonytalanság divatos attitűdjét.

Forrás: Egriszín