Keresés: „kés” (1634 találat)

Borkóstolóval egybekötött magazin- és könyvbemutatóval, illetve dedikálással várja szerdán vendégeit Dr. Lőrincz György, a 2009. év bortermelője a Bikavér Borházban.

Dr. Lőrincz Györgyöt választotta a Magyar Bor Akadémia a 2009-es év bortermelőjének, aki borait hagyományos eljárással készíti, s évekig fahordóban érleli. Nagy szerepet kapnak nála a kárpát-medencei szőlőfajták. Nagy a kísérletező kedve, így eredeti gondolatokkal gazdagította a vörösborkészítés tudományát is. Bordoktor, dolgozatának címe: „Új típusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában”. A mély elméleti tudás persze nem jelenti azt, hogy valódi otthona ne a szőlő lenne.

Az egerszalóki, egerszóláti, demjéni területek karaktere elsősorban a chardonnay a fehér borok között, míg a vörösben a pinot noir. Az utóbbi pár évben tapasztalja a Ferenchegy-, a Kovászó-, a Paptag-, a Hangács- és a Tóbérc-dűlő termését, tavaly pedig a Nagy-Eged-hegyen is belefogott a szőlőtermelésbe.

Birtokborok is készülnek a St.Andrea pincészetben mind fehérben, mind vörösben. A Napbor és az Örökké fehérben, az Áldás és a Merengő vörösben mutatja meg a klasszikus egri bor zamatát.

November 3-án 17 és 20 óra között Dr. Lőrincz György mutatja be az újonnan megjelenő St. Andrea magazint és könyvet Bikavér Borházban (Dobó tér 10.)

Forrás: Egriszin

A mai nappal megkezdődött az átadás-átvétel folyamata az egri Markhot Ferenc Kórházban. Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és az új igazgató dr. Fűtő László a helyszínen tartott sajtótájékoztatót ma reggel.

A közgyűlés rendeletének értelmében ma elkezdődött a kórház teljes, tételes átvilágítása. Felmérik a valós anyagi-, szakmai- és egészségügyi helyzetet. Legkésőbb holnap lekerül mostani helyéről a Hospinvest feliratú tábla is, amely a közgyűlés elnöke szerint tűrhetetlen, hogy még mindig a bejáratnál éktelenkedik. A jelképes lépés azt üzeni, hogy új korszak kezdődik az egri kórház életében a betegek gyógyítása terén- fogalmazott Horváth László.

Dr. Fűtő László úgy véli, nehéz feladat vár rájuk, ám a megyei vezetés által létrehozott, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság nagy segítségükre lesz. Az egészségügyi átvilágítást egy erre szakosodott budapesti cég végzi majd. A betegek érdekeit kell szem előtt tartani, hiszen azok több mint 50 százaléka más kórházat választott az elmúlt időszakban, ugyanis Egerben nem tudta megkapni a szükséges ellátást – mondta az igazgató. Horváth László közölte, hogy megszűntetik azt a törvénysértő állapotot, hogy az igazgató egyúttal osztályvezetőként is dolgozik. A munkában mindenkire számítanak, aki szakmáját magas színvonalon kívánja gyakorolni, ám a létszám meghatározásához még időre van szükség.

Forrás: Egriszín

Az elhunyt fertálymesterek emlékére, Fertálymester emlékoszlopot avattak ma délelőtt a Bazilika előtti téren. A testület tagjai és Habis László polgármester részvételével rendezett eseményen, Buda Péter atya szentelte föl a faragott oszlopot.

A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.

Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.

Forrás: Egriszín

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

A Fidesz politikája hatmillió embert bizonytalanít el, Heves megyében százezer ember érintett – jelentette ki dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke mai, Korózs Lajossal, az MSZP országos elnökségi tagjával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Sós Tamás ma délelőtt tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény és a intézkedéstervezetek hatmillió embert tartanak bizonytalanságban a magánnyugdíjpénztárak sorsa miatt.
Az országgyűlés hétfőn szavazta meg a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló jogszabályt, mely a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára biztosítja az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe. A zárószavazástól az MSZP távol maradt, nem értenek egyet azzal sem, hogy 12hónapra felfüggesztették a kifizetéseket.
Az MSZP megyei elnöke szerint a 420 milliárdos összeggel az adócsökkentés kapcsán keletkezett lyukat tömik be. Valójában a szegényektől veszik el és a gazdagokhoz juttatják a járandóságokat és nem lehet tudni, hogyan kárpótolják a tagokat.  A rendelkezés ellenkezik az öngondoskodás és a jogállamiság elvével, tette hozzá Sós Tamás.
Heves megyében százezer személy részesül nyugdíjas ellátásban, ebből 92 ezer 931 fő kap öregségi nyugdíjat.

A Fidesz-KDNP kormány ellopja a nyugdíjak felét, állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja. A politikus a Magyar Közlönyben megjelent adatokra hivatkozik, ami szerint a kormány 0,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat, a törvény által előírt 1,1 százalék helyett.
A számítás a társadalmi inflációval számol, nem pedig az ettől 0,3 %-al eltérő nyugdíjas mutatóval. Az augusztusi adatok szerint az infláció a vártnál magasabb: 5,2 %, amit nem követ a kiegészítés, így kétszeresen is rosszul járnak a nyugdíjasok. A rendelkezés 1 % alatti különbözetet állapít meg, ami nem épül be a nyugdíjba, tehát a januári és a későbbi emelésekbe sem számít bele.
A törvény szerint a már megemelt nyugdíjakra kell megállapítani a januári nyugdíjemelést, ami átlagosa 12.024 Ft. Mindennek a felét, 6.012 Ft-ot kapnak a nyugdíjasok, hangsúlyozta Korózs Lajos.
A politikus a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban kifejtette, hogy az időskor biztonságának megteremtése céllal létrejött intézmények az Európai Unióban a pénzügyi rendszer részét képezik. Hosszú távú megtakarítást jelentenek és nem multicégek.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Harmadik alkalommal rendezték meg a szarvaskői csipkebogyó fesztivált. A nagysikerű rendezvényen a látogatók megismerkedhettek a csipkelekvár elkészítésének fortélyaival és egész napos szórakoztatásukról is gondoskodtak a rendezők.

A fesztivált Szarvaskő önkormányzata és a Szarvaskőért Alapítvány finanszírozta, melyhez nagymértékben hozzájárult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyert támogatás valamint az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Kft. segítsége is.

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Kézilabdában és asztaliteniszben is nemzetközi mérkőzéseknek ad otthont a közeljövőben az egri Dr. Kemény Ferenc sportcsarnok. A magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott a jövő hét végén kétszer néz farkasszemet egymással, míg a pingpong-barátok nagy örömére a megyeszékhelyen rendezik a magyar-olasz női Európa Liga találkozót is.

A sportdiplomáciai sikerről ma délután tartottak sajtótájékoztatót a Senator Házban, ahol első alkalommal beszélt a város sportot érintő kérdéseiről Rázsi Botond alpolgármester. Véleménye szerint a sportirányításban nem lesz számottevő változás, annak ellenére, hogy nem hoztak létre külön sportbizottságot. A felnőtt sport mellett fontosnak tartják az utánpótlás nevelést, a diák- és szabadidősportra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Iskolaigazgatóként igyekeztem sokat tenni a színes sportéletért, alpolgármesterként pedig ezt a vonalat kívánom folytatni kiterjesztve egész Egerre” – mondta Rázsi Botond.

Az első ilyen alkalomra hamarosan lehetőség nyílik, hiszen október 30-án és 31-én hivatalos nemzetek közötti felkészülési mérkőzést vív Egerben a Rosta István és Kanyó Árpád irányította junior válogatott a szlovák nemzeti csapattal. Szombaton 17:30-kor, vasárnap pedig 11 órától kezdődnek a találkozók, az edzéseket a Leányka úti Eszterházy csarnokban vezényelhetik a mesterek. Kovács Géza az Egri Városi Sportiskola igazgatója szerint a kézilabda az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág Egerben, 200 gyerek kézilabdázik a sportiskola szakosztályában, a legkisebbeknek előkészítő tanfolyam indult. A felnőtteknél is bíztató a helyzet, a női csapat idén már a másodosztályban kezdte meg a küzdelmeket, a férfiak pedig szeretnék követni az ő példájukat, amit Iványi Bálint a csapat edzője, az EVSI kézilabda szakosztályának vezetője is megerősített. Úgy látja, hogy rendkívül fontos a sportág szempontjából az az együttműködési megállapodás, amit a jövő hét végi program keretében ír alá az önkormányzat részéről Habis László polgármester, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, Sinka László. Az esemény kísérőprogramja az Experidance táncegyüttes 69:09 című péntek esti műsora lesz az EKMK szervezésében.

Két másik sportág is szóba került a sajtótájékoztatón. Asztaliteniszben november 23-án 17 órától Európa Liga mérkőzésen Olaszországgal játszik a Bátorfi Csilla által irányított magyar válogatott. Az egri „tenisztársadalom” kérésének eleget téve pedig az EVSI hamarosan felállítja a teniszsátrat az Érsekkertben, melyben akár már hétfőtől kezdhetik a játékot a sportolni vágyók.

Forrás: Egriszín